KKVHÁZ Budapest válogató az országos döntőre
2017 november 20 (hétfő) 14:00 – 17:00

Budapest, Krisztina krt. 99 (BKIK székház)
 



NGM-KKVHÁZ Megyék Versenye 2017 Döntő
2017 december 18 (hétfő, Töhötöm napja) 14:00 – 17:00

Nemzetgazdasági Minisztérium (Budapest V.; Dorottya u. 5) Pénztárterem
 

 

#

 

 

Legfrissebb cikkeink

Kedvező fordulat a hazai öngondoskodásban
Kedvező fordulat a hazai öngondoskodásban Emelkedett, 36 ponton áll az OTP Öngondoskodási Index értéke.
Érzelem
Érzelem A szeptember 17-i nyíregyházi KKV Csúcs kiemelt témája a generációváltás a cégekben. Barátainktól kértünk egy kommentet. Az egyik több lett annál…
EU költségvetés 2014-2020
EU költségvetés 2014-2020 Elemző cikk az Európai Unió költségvetésének 2014-2020 időszakáról és a magyar szempontok érvényesüléséről.
A kisebb innovációs projekteket is támogatják!
A kisebb innovációs projekteket is támogatják! Megjelent a GINOP-2.1.7-15 kódjelű, „Prototípus, termék-, technológia – és szolgáltatásfejlesztés” című pályázat! A kisebb innovációs projekteket is támogatják!
A JVSZ esettanulmánya
A JVSZ esettanulmánya

A KKVHÁZ Összefogás Vetélkedőben versenyen kívül is indulhattak szervezetek. A JVSZ KKV Bizottságát kértük fel együttműködésre. Remek munkát végeztek!

Az Y és a Z generáció munkaerő-piaci jellemzői
Az Y és a Z generáció munkaerő-piaci jellemzői Utánpótlás a KKV-k számára. A munkaadóknak figyelniük kell arra, hogy vonzó jövőképet, reális karriercélokat állítsanak a fiatal munkatársak elé, amit kreatív és változatos munkával érhetnek el.

De valójában mi számít a kkv-nak?

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Új módszertannal osztályozza a kkv-kat a statisztikai hivatal.

Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az új módszertan alapján a 2015. évi előzetes adatok szerint 674 416 volt a kkv-k száma, és 4831 vállalat esett ki a korábbi módszertan alapján ebből a körből.

Az Európai Unióban is egyedülálló módszertani fejlesztést hajtott végre a KSH: a kkv-k eddigi, kizárólag létszám-kategóriák alapján történő besorolása mellett mostantól az adminisztratív adatforrások és a KSH saját vállalatcsoport-regisztere felhasználásával a pénzügyi ismérvek és a vállalati kapcsolódások is bekerültek az osztályozási szempontok közé.

Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, és azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma meghaladta a 249-et, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok a vállalkozások kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót. A körből kiesett vállalkozások miatt 142 149-cel kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akik ebbe a szektorba sorolandók.

37 909 milliárd forint árbevétel

A kkv-k nettó árbevétele 2015-ben 37 909 milliárd forintot tett ki, a korábbi lehatárolás 73,1 százalékát. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7880 milliárd forint volt tavaly, tehát 2000 milliárd forinttal kevesebb írható a szektor javára, mint a létszámkategóriás osztályozás esetében.

A 250 fő alatti szervezetek esetében a kkv-körbetartozásnál alapvető kizáró okot jelentett a 25 százalékot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam a végső tulajdonos.

Mely cégek számítanak kkv-nak?

A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, amelyek magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva.

Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.

A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszámát, árbevételét, mérlegfőösszegét, jegyzett tőkéjét és állami/önkormányzati forrásból származó tőkeértékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek. A nonprofit gazdasági társaságok is bekerültek a körbe.

Forrás: MTI

 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)