KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Pest-Általános üzletviteli tanácsadás-Államigazgatás

EU felzárkozás siker, kudarc

A kohéziós és agrár politika segített a kevésbé fejlett államoknak és régióknak a felzárkózásban, bár ezek a lehetőségekkel nem tudtak egyformán jól gazdálkodni. Sikerek és kudarcok egyaránt előfordultak.

2012 áprilisának közepétől a mai napig folyamatosan jelennek meg a nagy nemzetközi szervezetek ( IMF, OECD, EU, WTO, stb. ) jelentései és statisztikai adatai a 2011. évteljesítményeiről. Magyar és közép-európai szempontból ezek kiemelkedő fontosságúak, mert az elmúlt 6-9 hónapban nem csupán a dél- és dél-nyugat-európai EU tagállamok egy részével vagy egészével szemben erősödött egyfajta "válság kommunikáció" hanem Magyarországgal szemben is. Ahhoz, hogy reálisan ítélhessük meg helyzetünket és szerepünket a visegrádi ország csoporton és az EU-n belül is célszerű összehasonlítanunk azokat a felzárkózási pályákat amelyet 4 dél- és nyugat európai állam valamint a 4 visegrádi állam 1995 és 2012között befutott.

Közismert, hogy a viszonylag gondtalan éveknek vége szakadt 2008-ban, a pénzügyi- és hitelválság az EU egészében és különösen a sérülékenyebb gazdaságokban komoly és tartósvisszaesést okozott. A válság legmélyebb éve 2009 volt, azóta egy sor, versenyképes EU nemzetgazdaság regenerálódott, teljesítménye eléri vagy meg is haladja a 2007. évi, válságelőtti szintet. Néhány országban azonban a válság elég mélynek és elhúzódónak bizonyult,bizonyul a mai napig.

Egy rövid cikkben elegendőnek tűnik 2 ország csoport gazdasági teljesítményét és felzárkózási vagy leszakadási dinamikáját vizsgálni, a déli- és délnyugati országokét: Görög-,Spanyol- és Írországot valamint Portugáliát és a visegrádi 4-eket.

 

1995-ben az EU 15-ök átlagához viszonyítva nagyon alacsonyan állt a visegrádi államok PPP GDP-je, mert az 1988-1993-as strukturális válság, amely a rendszer és szövetséges váltáskövetkezménye volt, átmenetileg leértékelte gazdaságukat, termelésük és fogyasztásuk erősen visszaesett. A 2009 és 2012-es EU-27-ek átlaga nyilván alacsonyabb volt mint az 1995. évi15-ök átlaga, mert egy 100 milliós ország csoporttal bővült az EU amelynek PPP GDP-je a csatlakozáskor az akkori EU-átlag 33-50 %-ára volt tehető. Magyarázatot igényel az Eurostat által használt AIC/fő adat, amely a magán fogyasztásmértékét mutatja be, függetlenül attól. Hogy magán vagy közösségi, állami forrásból finanszírozzák. A PPP GDP és az AIC eltérései igen sokat mondóak, leegyszerűsítve azt mondhatjuk: ahol a fogyasztás meghaladja a PPP GDP termelés szintjét ott relatívtúlfogyasztásról beszélhetünk, ahol alacsonyabb annál, ott gyenge hazai fogyasztásról és export kényszerről. Ez az export kényszer a korábbi FDI importból megvalósított beruházások kompenzációja, visszafizetése. ( FDI = közvetlen külföldi, termelő beruházások ).

Az EU kiadványaiból, Eurostat és The Economist adatbázisokból készült összeállítás jól tükrözi, hogy a déli- dél-nyugat európai államok esetében leállt a felzárkózási folyamat az EU-27-ek szintjéhez a PPP GDP termelésében. Ezt azonban nem mindenütt követte a fogyasztás színvonala. A visegrádi 4-eknél a GDP termelésben folytatódott a felzárkózás a válság ellenére is, de Lengyelország kivételével az export kényszer erős maradt, a fogyasztás érzékelhetően elmarad az érték termelés mögött.

A fő irányokon túl a mértékek is nagyon érdekesek, nem állítható, hogy a 2 ország csoportban a problémák súlya és mértéke azonos lenne. Sajnos az elbulvárosodott angolszász "szaksajtó"egy része pedig ezt sugallja, helytelenül. Az EU politikai és pénzügyi vezetői, tervezői a 2014-2020-as, 7 éves tervezési időszakforrásait és elosztási forgatókönyveit tervezik jelenleg. 2013-ig azonban csak éppen hogy fogja elérni a 27 tagú EU a 2007. évi termelési és fogyasztási szintjét. Emiatt a tervezők nagyon óvatosak. Azok a brüsszeli vélemények, amelyek az EU bevételek, források 1% GDP arányos szinten való befagyasztását tartják indokoltnak, valamint a kohéziós és mezőgazdasági támogatások csökkentését hatalmas feszültségeket generálhatnak. Ha ugyanis ez valósul meg, akkor számos dél-európai állam és régió felzárkózása ellehetetlenül, de a visegrádi, balkáni és balti államok felzárkózása is kérdésessé válhat. Az EU ily módon megreformált költségvetése más szóval ezen országok számára semmi jóval nem kecsegtet.

Milyen következményekkel kihatással van vagy lehet mindez a magyar KKV szektorra, a mikro- és kisvállalkozásokra ? Döntő hatással… A magyar fejlesztési forrásoknak ma már szakértői becslések szerint 75-80%-át is elérhetik az EU forrásokból finanszírozott vagy társfinanszírozott fejlesztések. A jelenlegi beruházási mélyponthoz képest újabb 20%-os beruházási forrás csökkenés a visegrádi államokban is versenyképességük fenntartását is ellehetetlenítheti, annak javítására biztosan nem elegendő.

EU diplomatáinknak és képviselőinknek a 2013 végéig hátralévő másfél évben célszerűmegkettőzni erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az EU-n belüli gazdasági szolidaritás nem aradjon üres szólam, hanem a támogatás és fejlesztéspolitikában is tetten érhető fő irány maradjon. Ebben az értelemben is kiutat kell találniuk az EU vezető politikusainak a 2007-2013-as válságos időszakból egy vonzó és dinamikus fejlődésre képes EU vonzerejének fenntartása érdekében.

Dr. Szabadkai Antal
mérnök-közgazdász
tanácsadó


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei