KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

KKV lét 2012

Tudja, hogy január 1 óta a revizorok előzetes bejelentkezés nélkül is meglátogathatják Önöket? Na, ez a legkisebb változás az adótörvényekben...

Idestova második évtizede megszokottá vált az adótörvények módosítása év elején. Ezúttal sem volt ez másként, talán csak a megszorítások mértéke nagyobb valamelyest (+2 % ÁFA, +10 % EHO a béren kívüli juttatásoknál, cégautó adó növekedés, reprezentáció adómentességének az eltörlése, stb…), de ez talán érthető is ilyen gazdasági helyzetben.
A ránk zúduló újabb terhek mellett azonban kevesebb figyelem jut az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásaira, és kevesebb szó esik ezek várható hatásairól, következményeiről. Az újabb és újabb megszorításokkal tehát nem nagyon lehet mást tenni, mint újabb és újabb tartalékok feltárásával, igényeink redukálásával, és – végső soron – részbeni továbbhárításukkal ellensúlyozni, kompenzálni azokat. (Végrehajtani persze sokkal nehezebb lesz, mint leírni néhány sorban, ugyanis a terhek szokásosnál kissé súlyosabb növelése mellett tovább romló piaci kilátások és tragikussá formálódó finanszírozási lehetőségek közepette kell a vállalkozásokat tovább folytatni.)

Az Art. változásainak ismertetését azzal a kellemetlen hírrel kell kezdenem, hogy január 1-étől az adóhatóság előzetes írásbeli értesítés nélkül is betoppanhat hozzánk. (Rendes körülmények között a megbízó levelet postán "előre küldik", de személyesen is átadhatják a vizsgálat kezdetekor.) Álljon itt most a teljesség igénye nélkül, mi mindent vizsgálhatnak az ellenőrök, amelyeknél – mulasztás esetén – 500-500 ezer Ft a bírságtétel felső határa:
- bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása
- bizonylat kiállítási kötelesség elmulasztása
- nyilvántartások vezetésének elmulasztása (pl. szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása)
- eltérés a szabályzatokban foglaltaktól
- lényeges információk közléseinek elmulasztása a beszámolóban

- beszámoló határidőben történő letétbe helyezése
- nyomdai úton előállított számla megőrzésének elmulasztása
- kapcsolt vállalkozások megszűnésének bejelentése 15 napon belül
- Ugyancsak 500 ezer Ft a bírságtétele a pénzforgalmi-számlanyitási kötelezettség elmulasztásának.

Továbbá be kell jelenteni:
- az elektronikus alapon tárolt bizonylatok őrzési helyét (ha az eltér a székhelytől)
- a tényleges üzletvezetés helyét (ha több tagállamban működik a cég)
- a készpénz kifizetés tényét 2 millió Ft felett (nem független felek esetében 1 millió Ft felett)

A számla kibocsátási kötelezettség elmulasztása mellett tehát már az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása is 1 millió Ft-ig bírságolható. Utóbbit egyébként 10 évről 8 évre csökkentettek. Ez azonban nem vonatkozik a személyügyi anyagokra, különösen a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos iratokra. Az ilyen dokumentumokat a cég fennállásáig meg kell őrizni, majd irattárba kell helyezni.

Fontos változás – és a szigor növekedését jelzi – az egyes gazdasági események vizsgálatára irányuló ellenőrzési kategória bevezetése. Ezeket valószínűleg egy-egy számlára (vagy számlákra) vonatkozóan kaphatjuk meg, pl.: más vállalkozónál megkezdett ellenőrzés kapcsolódó ellenőrzéseként. Amennyiben ezek valódiságával kapcsolatban kételyek merülnének fel (mert pl.: a "Mit, mikor, hány órában és melyik munkatársunk, milyen eszközökkel, milyen munkahelyen teljesített?" kérdéshalmazra nem tud a vállalkozó elfogadható válaszokat adni), az ezekhez köthető számlák értékének 50 %-áig, de legfeljebb 1 millió Ft-ig bírságolhat az adóhatóság.

A fentiekből látható, hogy a sok százezres, sőt milliós nagyságrendű bírság nem lesz ritka jelenség az adóellenőrzések során. Éppen ezért talán nem véletlenül említi az Art. több helyütt az adótanácsadó, illetve adószakértő bevonásának lehetőségét. Ha azonban "csak" cégjogász "van kéznél", ő is megteszi. Ne röstelljük igénybe venni valamelyiküket már az első legkisebb komplikációnál.

Tény ugyanis, hogy sokkal szigorúbb "játékszabályok" alapján kell tovább élniük a vállalkozásoknak. Ettől azonban nem megijedni kell, hanem – tudomásul véve a tényt – a szabályokat, adótörvényeket kell jobban megismerni, hogy a határokat ne igen lépjük át. Különösen a szabályok nem ismeréséből adódó véletlen – egyébként elkerülhető – "határsértések" esetén bosszantó a több százezres, vagy milliós bírság. A néhány éve még nem teljesen hatástalan érvelések – mely szerint kiváló adózók vagyunk, sok munkahelyet teremtettünk, stb… – ma már nem sokat érnek.

Mi a Consult-Union Győr Kft.-nél a magunk részéről egy dokumentáltabb ügyfélkapcsolattal és bevallásadási gyakorlattal képzeljük el az esetleges tévedések kiküszöbölését. Ami a múltat illeti: nem rendszeres megbízóink, illetve új ügyfeleink számára – amennyiben ezt ők is megalapozottnak tartják – javasolunk egy adó-auditot (a szükséges mélységig, illetve évekre visszamenően), amit természetesen teljes felelősségvállalással végzünk el (teljesítünk). A jelenre vonatkozóan és elsősorban olyan vállalkozások esetében, ahol egyébként teljes mértékben megfelelő és elégséges lenne a munkáját korrektül ellátó mérlegképes könyvelő alkalmazása (megbízása) is, legalább 2012-ben javasoljuk a folyamatba épített, havi, negyedéves adó-auditot. (Természetesen ezt is az adózásért való felelősség teljes átvállalásával.)

Úgy érezzük, hogy ezek, és a korábbi cikkeinkben (Lenni, vagy nem lenni I.-II.) már javasolt önellenőrzési és bizonylati fegyelem javítását célzó intézkedések bőségesen megérik a munka- és időráfordítást, illetve az anyagi áldozatot. Nemcsak a bírságok elmaradása, de a korábban általam már sokat emlegetett cégérték, illetve finanszírozhatóság miatt is. (A bankok csak a naprakész könyveléssel, áttekinthető gazdálkodással, ügyvitellel működő cégekkel állnak szóba.)

Érdemes lenne ugyanakkor fontolóra venni a számviteli szolgáltatást végzők tevékenységének sztenderdizálását. Pl.: megegyezni egy szolgáltatási minimumban a mennyiséget és minőséget illetően, esetleg a díjak alsó és felső határát – osztrák mintára – a Kamara által előírni. Természetesen a mi esetünkben egyfelől csak ajánlásról, másfelől pedig az ajánlások önkéntes elfogadásáról lehetne szó. Véleményem szerint közvetve egy ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedés is jól szolgálná a vállalkozások adóbiztonságát.

VARGA ISTVÁN
adószakértő


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei