KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Munkajogi változások III.

A munkajog várható változásaival kapcsolatos cikksorozatunk harmadik részében az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos törvényjavaslat (Javaslat) vezető állású munkavállalókat érintő szabályairól ejtünk néhány szót.

A vezető állású munkavállalók olyan kiemelkedő pozíciót betöltő személyek, akik más munkavállalókhoz képest széleskörű döntési és irányítási jogokkal rendelkeznek. A Javaslat kisebb, álláspontunk szerint a munkavállalók számára előnyös módosításokat kíván bevezetni a jelenleg hatályban lévő Munka Törvénykönyve rendelkezéseihez képest, valamint egységesebbé és átláthatóbbá kívánja tenni a vonatkozó szabályokat.

1. A hatályos szabályozás

A vezető állású munkavállalók csoportjába a hatályos szabályok értelmében egyrészt azok a munkavállalók tartoznak, akik a munkáltató cég vezetését munkaviszony keretében látják el (pl. ügyvezetők, igazgatósági tagok), valamint ezen személyek helyettesei (pl. cégvezetők). A munkáltató vezetőjét és helyettesét a hatályos törvény vezető állású munkavállalóknak tekinti, függetlenül attól, hogy a felek a munkaszerződésben rendelkeztek-e erről, vagy sem. Az ilyen vezetőkre számos, munkavállalókat védő szabály nem vonatkozik (pl. az esetleges munkáltatói rendes felmondást a munkáltatónak nem kell indokolnia, a felmondási időre vonatkozó szabályok nem irányadók).

 

A hatályos Munka Törvénykönyve ismeri a vezetővé minősített munkavállalók kategóriáját is, ami azt jelenti, hogy bizonyos, a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű (pl. nagy megbízhatóságot vagy különös szakértelmet igénylő) munkakör tekintetében a munkáltató döntésével előírhatja, hogy az adott munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell.

Az automatikusan vezetőnek tekintendő személyek (pl. ügyvezetők), és az egyéb, munkáltató által vezetőnek minősített munkavállalók jogállását a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve bonyolult szabályrendszerrel különbözteti meg egymástól. Az egyik legfontosabb különbség a két vezetői kategória között, hogy a vezetőnek minősített munkavállalók felmondását a munkavállaló indokolni köteles, míg az automatikusan vezetőnek tekintendő személyek (pl. ügyvezetők) felmondását nem.

2. A Javaslat

A Javaslat a miniszteri indokolás értelmében némiképp szűkíteni kívánja az automatikusan vezető állású munkavállalónak tekintendő személyek körét azzal, hogy ilyen vezetőnek csak a munkáltató vezetőjét (pl. ügyvezetőjét), továbbá az ügyvezető közvetlen irányítása alatt álló és egyben a vezető helyettesítésére jogosult személyeket tekinti. Ez az új megfogalmazás álláspontunk szerint csökkenti majd a félreértések és a későbbi jogviták lehetőségét azzal kapcsolatosan, hogy egy adott pozíciót betöltő személy vezetőnek minősül-e vagy sem.

A másik vezetői kategóriát, a vezetőnek minősített munkavállaló kategóriáját a Javaslat is ismeri, szembeötlő módosítás azonban, hogy a Javaslat szerint nem a munkáltató egyoldalú döntése, hanem csak munkaszerződés, azaz kétoldalú megállapodás alapján lehet majd egy munkakört kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakörré minősíteni. E tekintetben további feltételként szabja a Javaslat, hogy a munkavállalónak az alapbére ilyen munkakörben el kell, hogy érje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

A Javaslat a hatályos szabályokkal szemben egységesíteni kívánja a kétféle vezetői kategóriában dolgozó munkavállalók jogállását; a továbbiakban várhatóan nem lesz számottevő különbség az ügyvezetők és az egyéb, kiemelkedő jelentőségű vagy bizalmi jellegű munkakört betöltő vezetők munkajogi helyzete között.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei