KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Pest-Általános üzletviteli tanácsadás-Államigazgatás

Agrárgazdaság 2010 - (CT kép)

Az agrárium a magyar GDP 4%-át adja napjainkban. Gondolhatnánk, nem is érdemes vele foglalkozni. Nem így van! Ez az ágazat több, mint a nemzetgazdaság egyik "üzlete". Ez társadalmi kérdés is.

Írásom elsődleges célja, hogy röviden bemutassam az agrárágazat helyzetének alakulását az elmúlt 2 évben. Támaszkodhatok ebben az Országgyűlés elé került "Jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről" című, két kötetes, összesen 340 oldalas szakmai anyagra és az Agrárgazdasági Tanács ezzel kapcsolatos állásfoglalására is. Szakértőként részt vehettem az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának azon a 2 ülésén is amikor dr. Ángyán József államtitkárt, majd később dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert hallgatták meg e jelentés kapcsán, de kitekintve a 2011. évi főbb tendenciákra is.

A magyar EU elnökség fél évének végén, 2011 júniusában Gödöllőn konferenciát tartottak az öko-gazdálkodásról, s itt meghívott vendégek voltak az EU mezőgazdasági biztosa és több más tagállam agrárminisztere is. Előadásaik révén betekintést nyerhettem az agrárpolitika várható alakulásába is az Európai Unió szintjén is. El kívánom kerülni, hogy túl sok, száraz adatot közöljek a jelentésben ezek megtekinthetőek, inkább áttekintést adnék fenti információs bázison a magyar agrárgazdaság helyzetéről

 

I.                   Az agrárgazdaság helyzete

2010-ben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége jelentősen nőtt, annak következtében, hogy a termelési volumen 15,4 %-os csökkenését 16,8 %-os termelőiár-színvonal emelkedés ellensúlyozta. Az ágazat teljes kibocsátása 1800 milliárd Ft volt folyó áron, 10,1%-al magasabb mint 2009-ben. Ezen túlmenően stabilizálódott a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is 4,5 %-on és a beruházások területén is ( 4,8 %-a a nemzetgazdaságénak).

A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban 420 ezer vállalkozást regisztráltak 2010 végén, számuk az előző évit 3,3%-kal haladta meg.

Ezen belül az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 350 451, a 0 főt  vagy ismeretlen létszámot foglalkoztatóké 67 982.

A földhasználati nyilvántartás az ország 7,84 millió hektár termőterületéből 6,49 millióra vonatkozóan tartalmaz adatokat. A használatban lévő földterület 51%-án magánszemélyek, 40%-án gazdasági társaságok, 5 %-án szövetkezetek gazdálkodtak 2010-ben. A gazdálkodók használatában lévő földterület átlagos nagysága 2010-ben a következőképp alakult:

 

Magánszemélyek           9,73 ha/fő

Szövetkezetek            314,3   ha/szövetkezet

Gazdasági társaságok  283,43 ha/gazdaság

Egyéb                           83,57  ha/db

 

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2010. szeptember 1-én alakult meg újra. Vagyoni körébe a 2009. évről készült kimutatás szerint 186 831 db ingatlan, 1 906 653 ha területtel és 625,1 millió Ft értékben tartozott. Az NFA tevékenysége az átszervezés után, inkább 2011-ben vett lendületet, miután áttekintették a kezelésükben lévő földek hasznosítását törvényességi és gazdaságossági szempontból egyaránt.

A területi vízgazdálkodás keretében 46 155 km csatorna segíti a vízelvezetést és biztosítja az öntözést. A 2010. évi rendkívüli időjárás országos átlagban 1000 mm-en felüli csapadék összeget okozott, s ez folyamatos belvízi védekezést tett szükségessé. Ennek ellenére is 500 ezer hektárt elöntött a víz, melynek fele szántó volt.

A mezőgazdasági munkaerő felhasználás 3:1 arányban oszlik meg a nem fizetett és fizetett munkavégzés között. Ez abból adódik, hogy a farmer gazdaságok elsősorban a családi munkaerőt hasznosítják, s csak ritkán alkalmaznak bérmunkásokat. Teljes munkaidős munkavégzésre átszámítva 311 ezer fő végez munkát nem fizetett munkaerőként és 103,4 ezer fő alkalmazottként, bérmunkásként.

Az alkalmazásban állók havi nettó keresete 101,8 ezer Ft/hó volt, az előző évihez képest 7,7%-kal emelkedett.

A mezőgazdasági gép és műszaki áru beszerzés radikálisan, 31,4%-ra illetve 76,4 %-ra esett vissza, mintegy 10%-al nőtt viszont az alkatrész beszerzés.

A műtrágya és növényvédő szer beszerzések 9,5 illetve 6,6 %-al estek vissza kisebb mértékben mint a növénytermelés.

A mezőgazdasági termékek bruttó, változatlan áras kibocsátása a növénytermesztésben és kertészetben 11 %-al csökkent, az állattenyésztésben 0,9 %-al nőtt. A dráguló takarmány árak nem kedveztek az állattartásnak, s emiatt az állomány létszám alacsony maradt, stagnált. A legnagyobb visszaesést a tejtermelésben szenvedték el, 7 %-ot.

Magyarországon 2010-ben 127 605 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, az ilyen tevékenységet folytató gazdák száma feldolgozókkal és kerekedőkkel együtt 2 062 volt. Uniós csatlakozásunk óta az így gazdálkodó szervezetek és földterület csak szerény növekedést mutat.

Az erdő- és vadgazdálkodás, halászat jelentős területeket hasznosít, de a nemzetgazdaság GDP-jéből csak 0,1%-al részesedik. A vadállomány általában gyarapodott, de nyúlból és fácánból 2010-ben kevesebbet hoztak terítékre. Csökkent 3 %-kal a haltermelés is.

A mezőgazdasági kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nyeresége a 2009-es 36 milliárd Ft-ról 2010-re 50 milliárd forintra nőtt.

 

II.                Élelmiszer feldolgozás és kereskedelem

A mezőgazdasági termékek túlnyomó többsége ma már élelmiszeripari feldolgozás után kerül el a hazai fogyasztóhoz, vagy külkereskedelmi forgalomba. Az élelmiszer vertikumnak a feldolgozás és kereskedelem része sokkal jelentősebb annál mint ami a GDP-hez való hozzájárulásból ( kb. 2,2%), vagy a foglalkoztatási részarányból ( 3,5% ) következne. Az élelmiszeripari termékek, ital és dohányáruk a hazai fogyasztás 27,5 %-át teszik ki, exportunk 6,9 %-át . A 459 milliárd Ft-os külkereskedelmi forgalmi egyenleg viszont a nemzetgazdasági egészből 38%-al részesedik. Ebből is következik az a helyes elképzelés, mely szerint az agrár termelés és foglalkoztatás bővítése erőteljes javulást eredményezhet mind a vidék önellátásában, mind export többletünk növelésében.

Az élelmiszerek fogyasztói ára 2006-2009 között rendre meghaladta a teljes fogyasztói árindex növekedést, de 2010-ben már csak 3,2 %-al növekedett míg az átlagos áremelkedés 4,9% volt.

A 15 szakágazatba sorolt élelmiszeripar termelési volumene 0,4 %-kal csökkent, erőteljes szóródással, a zöldség-gyümölcs feldolgozásé 11,5 %-al csökkent, a növényolaj gyártás 16,2 a sörgyártás pedig 13,8%-al nőtt.

A 2036 milliárd Ft bruttó termelési értékből 8,3 %-al részesedő hús-, baromfihús-készítmény gyártás 3,7 %-os csökkenése és a konjunktúra érzékeny üdítőital és ásványvízgyártás ( 7%-os részesedésű) 4,6 %-os csökkenése jelentősebb.

A hazai kiskereskedelmi forgalom 2007 óta tartó csökkenése 2010-ben is folytatódott, az értékesítési volumen 2009. évi 5,3 %-os csökkenését újabb 2,1%-os visszaesés követte.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem éves forgalma 3319 milliárd Ft volt, ami folyó áron 0,8 %-os növekedés.

Kedvező viszont a vertikum egészére nézve is, hogy az élelmiszeripari beruházások nemzetgazdasági aránya 2,5%-ról 3 %-ra emelkedett, s ezzel bővülhet az agrártermékek feldolgozási célú értékesítése 2011-ben és a következő években is.

Nem változott viszont a kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari vállalkozások eredménye 2010-ben is a 2009. évi 53 milliárd Ft-os szinten maradt.

Összefoglalva a 2010. évi változásokat az eddig tárgyalt területeken megállapítható, hogy a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezősége jelentősen javult, egy szűkülő piacon a hazai élelmiszeripar helytállt, exportját és exportegyenlegét viszont jelentősen javítani tudta. 2011-ben az előző évi természeti katasztrófák elmaradása miatt több ágazatban is jobb eredmények várhatóak mint tavaly, az előzetes adatok erre utalnak.

 

III.             Környezetvédelem, megújuló energia források

A minisztériumok közötti feladat és hatáskör megosztás alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium felel ma már több olyan területért, irányítja és felügyeli azt, részben, másokkal együttműködve, amelyek a szűken vett agrár- és élelmiszer termelésen kívül találhatóak. Mind a " Jelentés, 2010…" mind az országgyűlési bizottsági meghallgatások, ülések alapján megállapítható, hogy jó helyre kerültek ezek a területek.

Magyarország víz-, levegő- és talaj szennyezettségi állapota 2010-ben eltérően alakult.

A felszíni vizek vízminőségi problémáit elsősorban a főváros és néhány nagyváros erős szennyvízterhelése okozza. A diffúz tápanyagterhelés területileg jobban eloszlik. A vízfolyásoknak több mint 90%-a nem éri el a jó állapotot/potenciált, vagy adathiány miatt nem minősíthető. A legtöbb víztest viszont a mérsékelt kategóriába tartozik, állapotuk nincs nagyon távol az elérendő célállapottól. Természetes nagytavaink közül a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó nyílt vizes részének állapota jó.

A levegőminőség és zajállapot közepesnek mondható. Az iparból származó szennyezés nagymértékben csökkent. A levegő minőségét ma már elsősorban a közlekedés és a lakossági fűtés határozza meg. 2011. novemberében a több nagyvárosban elrendelt szmog riadó is ezt támasztja alá. Elsősorban a nitrogéndioxid és szállópor szempontjából javítandó a levegő minőség.

A zajterhelés 65%-áért a feldolgozóipar, 15 %-áért a mezőgazdaság felelős. 2010-ben a zajterhelésben változás nem történt.

A talajszennyezettség növekedése és a talajromlás nem csak magyar, hanem európai és világprobléma is. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM), figyeli és nyomon követi a talajszennyezettség alakulását, méréssorozataik alapján a termőtalajok országos állapota hazánkban kedvezőnek mondható. Az iparterületek és nagyvárosok térségében nagyszámú szennyezett terület található még. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program ( OKKP) keretében 1996 és 2008 között több mint 500 területen valósult meg kármentesítés, a mentesítési projeketek egy része azóta is folyamatban van.

A hulladékgazdálkodásban jelentős előrelépés történt 2009-ben és ez valószínűen  folytatódott 2010-ben is a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok vonatkozásában a kisebb vagy stagnáló termelési volumenek miatt.

Az ország területének 9,1 %-a országos jelentőségű védett természeti terület, 21% a Natura 2000 hálózat része. A közösségi jelentőségű állat és növényfajok természetvédelmi helyzete viszont 59 %-ban nem kielégítő vagy rossz állapotú.

2010-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka tanácsa 212 millió Ft támogatást nyújtott 10 Nemzeti Park igazgatóságának 298 fő közmunkás alkalmazására. Az általuk elvégzett munka jelentősen hozzájárult a védett természeti területek fenntartásához, megóvásához.

A géntechnológiával módosított szervezetekkel ( GMO ) kapcsolatos magyar kormányzati magatartás 2010-2011-ben az ország GMO-mentes státusának megvédésére irányult és sikeres volt.

A bioenergia-termelésben rejlő lehetőségeinket egyelőre korlátozottan használjuk ki, a szabályozó rendszer változása hol gyorsítja, hol lassítja a 10%-os megújuló energia arány elérését a közlekedésben 2020-ig, az EU irányelvének megfelelően. A biodízel és bioetanol adó és árelőnye 2011. szeptember 1-étől jelentősen mérséklődött, emiatt az elmúlt 2-3 évben tapasztalt gyors felhasználás növekedés akár jelentősen is lelassulhat.

A biogáztermelésben is jelentős a lemaradásunk az EU régi és egyes új tagállamaihoz képest. Németországban például 16-szor, Csehországban, Ausztriában és Hollandiában 5-ször több energiát állítanak elő biogázból. A jelenlegi ár és támogatási rendszer mellett a biometán földgázhálózatba történő betáplálása nem gazdaságos. Alternatívaként az előállítás helyén való felhasználás merülhet fel, élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek energiaigényének biztosítására, amely viszont gyakran szezonálisan hullámzó.

A biomassza tüzeléssel folytatott energiatermelés jelenleg 90%-ban tüzifára alapozott. Az energetikai célra kitermelt faanyag kihasználtság jelenleg 67% körüli, itt is vannak jelentős tartalékaink. A legnagyobb tömegű biomasszát azonban a mezőgazdasági melléktermékek adják. Jelenleg közel 3,0-3,5 millió biomasszát használunk fel, s ez a mennyiség 2020-ig 2-2,5-szeresére növelhető illetve növelendő energia import függőségünk csökkentése érdekében.

 

IV.            Vidékfejlesztés

A korábbi egyoldalú agrár szemlélet helyett az EU támogatás politikája a komplexebb, vidékfejlesztési megközelítést preferálja. A magyar agrárkormányzat irányítási munkájában ezt fokozottan veszi figyelembe és a vidéken élők életkörülményeit széles összefüggésrendszerében igyekszik javítani. A vidéki régiókban és településeken élők társadalmi-gazdasági állapotáról a "Jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről" alapos elemzést ad. Az anyag bizottsági vitájában elhangzott, hogy a 2007-2013-as EU költségvetési időszak félidejében 2010 közepén az új kormány azzal szembesült, elköltésre vagy lekötésre került az EU-s források 80 %-a, a mozgástér beszűkült. Ennek ellenére több kormányzati kezdeményezés valamint a törvényhozási munka is a mezőgazdasági kistermelők piacra jutásának megkönnyítését, közintézményeknek közbeszerzés nélküli beszállítását és helyi termelői piacok megkönnyített engedélyezését, szervezését célozta 2010-ben és 2011-ben egyaránt. Ez a termelési kedv helyreállítását és javítását célzó munka gyors és látványos eredményeket nem, de fokozatos, megalapozott fejlődést elérhet. Ez abból is adódik, hogy a mezőgazdasági- és élelmiszertermelés jellege megköveteli a közép- és hosszú távú tervezést és kiszámíthatóságot. A 2008 közepétől kialakult pénzügyi- és gazdasági válság Európában és hazánkban is beszűkítette a finanszírozási, hitelezési lehetőségeket, s e miatt az is készséges mikor és milyen alaptőkével lehet életre hívni egy magyar agrárbankot, amely a jelenleginél nagyobb hitelkihelyezésekkel gyorsíthatná a az agrár- és vidékfejlesztési tevékenységeket is. Jelentős előrelépés ezen a területen a Széchenyi Hitelkártya konstrukció kiterjesztése az agrár vállalkozásokra is.

Ez és a Vidékfejlesztési Koncepció elkészítése, országgyűlési megvitatásra való előkészítése a közeli jövőben újabb impulzust adhat a magyar vidéknek gazdasági aktivitása növelésére, életkörülményeinek javítására.

 

Összefoglalás

Terjedelmi okokból nem foglalkozhattam részletesebben az agrárgazdaság olyan további területeivel, mint az intézményrendszer munkája, az oktatási és K+F+I tevékenység, a törvényhozási munka, az európai integráció kérdései és a külgazdasági vonatkozások. Érintettem csupán azt a területet, amely az élelmiszer vertikum/lánc egyes szektorai közötti feszültségekre, kapacitás hiányokra, eltérő jövedelem termelő képességre utal. Egy újabb írás kereteibe azonban ez is beleférhet.

Ismerve a parlamentben folyó, elsősorban politikai és kisebb részben szakma politikai csatározásokat akár rendhagyónak is tekinthetnénk, hogy a Mezőgazdasági bizottság egyhangúlag alkalmasnak tartotta az agrárgazdasági jelentést, 2010-ről, plenáris ülésen való tárgyalásra. Kisebb hiányosságok, terjedelmi aránytalanságok megállapítása mellett, az LMP, Jobbik és MSZP képviselők is méltatták a jelentés korrektségét, szakmai színvonalát. A vitás pontoktól eltekintve korszerű és komplex megközelítésben tárgyalta az anyag, véleményük szerint is az ágazat helyzetét és mutatta be a nem mindig és minden területet érintő fejlődést amit 2010-11-ben elért az ágazat a nehéz körülmények ellenére is.

Számunkra, akik tisztában vagyunk az ágazat fontosságával és fejlődési perspektíváival megnyugtató látni a jó irányú kormányzati kezdeményezéseket, azt hogy a tárca irányítása is jó kezekben van.

Ezt az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása is alapjaiban megerősítette.

Van remény arra, hogy a 2011. évi jelentés további előrelépésekről számol majd be.

 

Budapest, 2011-11-05
Dr. Szabadkai Antal


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei