KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Munkajogi változások II.

Cikksorozatunk második részében röviden áttekintjük a Javaslat felmondással kapcsolatos új szabályait.

T/4786 szám alatt az Országgyűlés elé terjesztették az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatos törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat), amely a hozzá fűzött indokolás szerint – döntően a foglalkoztatás növelése érdekében – a foglalkoztatási viszonyok átalakítását tűzte ki célul. Jelenleg a Javaslat általános vitája folyik. A Javaslat e tekintetben jelentős módosításokat tartalmaz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, amelyek nagy társadalmi visszhangot váltottak ki.

1. A felmondási védelem

Az ún. felmondási védelem a munkavállalókat védő szabályrendszer, amelynek értelmében bizonyos, a törvényben meghatározott időtartamok alatt (pl. szülési szabadság) nem lehet a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetni. A Javaslat szerint a törvény által védett időszakok közül kikerül majd a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama. Ezen időtartam alatt tehát már közölhető a munkáltatói rendes felmondás, a felmondási idő azonban csak a keresőképtelenséget okozó betegség lejártát követő napon, hosszabb időtartamú keresőképtelenség esetén a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődhet meg.

A Javaslat szerint (a jelenleg hatályos szabályozással szemben) az örökbe fogadni szándékozó munkavállalók nem részesülnek felmondási védelemben, velük tehát a munkáltató a rendes felmondást bármikor közölheti, és a felmondási idő a közlést követő napon meg is kezdődik. Figyelemreméltó, a munkáltatóknak kedvező és valószínűleg sokak által vitatott rendelkezése lesz a Javaslatnak, hogy a kismamákat védő, a várandósság idején fennálló felmondási védelemre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat majd, ha a várandósságról a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.

2. A munkáltatói felmondás indokolása

A Javaslat szerint továbbra is köteles a munkáltató a felmondását megindokolni, amely indok a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Vita esetén a bizonyítási teher a nyilatkozattevőn (munkáltatói felmondás esetén a munkáltatón) nyugszik abban a tekintetben, hogy az indokolás a jogszabályoknak megfelel.

Figyelemreméltó, hogy a Javaslat lehetőséget adna a határozott idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésére is, míg a jelenleg hatályos szabályokkal szemben. A munkáltató a határozott idejű munkaviszony felmondását felszámolási eljárás vagy csődeljárás megindulásával, a munkáltató képességével, vagy egyéb, "elháríthatatlan külső okkal" indokolhatja, amelynek következtében lehetetlenné válik számára a munkaviszony fenntartása.

3. Védett kor

A "védett kor" az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éves időtartamot jelenti.

A Javaslat a jelenleg hatályos szabályozáshoz képes a munkavállalóknak kedvez annak kimondásával, hogy a munkáltató felmondással a védett korban lévő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése esetén, (indokolt) azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg, vagy a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő ok fennállása esetén, ekkor azonban a felmondás előtt a munkavállaló számára más, megfelelő munkakört kell felajánlani.

Összességében elmondható, hogy az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan némiképp bővíti majd a munkáltatók mozgásterét. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a fent ismertetett szabályok nem a végleges állapotot tükrözik; a kihirdetésre kerülő jogszabály a fentiektől lényegesen eltérhet majd.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei