KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Az új közbeszerzési törvény II

Az új közbeszerzési törvényről szóló múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy mik tették szükségessé az új törvény megszületését, továbbá bemutattuk az új törvény egyik fő célját, a kis-és középvállalkozások támogatását.

A jelen cikkben az új közbeszerzési törvény további módosításait, újításait tekintjük át röviden.

Az új közbeszerzési törvény több, a verseny tisztaságát megóvó és egyben korrupcióellenes szabályt is tartalmaz, többek között ezt a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárásával próbálják meg orvosolni. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek.

Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket. Így egyebek mellett a jövőben nem kell feladni a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetésre szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót, és elegendő lesz minden dokumentumból másolat beadása is.

Az új törvény módosította az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásának eddigi szabályait. Megszűnik az erőforrás nyújtó szervezet fogalma, a törvény általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt, hogy olyan szervezet, amelynek a szerződés teljesítésével semmilyen kapcsolata nincs, ne vehessen részt az alkalmasság igazolásában. Amennyiben mégis ilyen szervezet adatait használja fel az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolásához, az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan veszi igénybe a referenciák által jelzett szakértelmet, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében pedig pénzügyi felelősséget kell vállalnia.

Az új közbeszerzési törvény több rendelkezése igyekszik a közbeszerzési eljárást gyorsítani, a jogorvoslati rendszert hatékonyabbá tenni. Az, hogy ezek és a fentiekben részletezett célok és az új közbeszerzési törvénybe foglalt alapelvek maradéktalanul megvalósulnak-e a gyakorlatban a törvény hatályba lépését, azaz 2012. január 01-jét követően fog kiderülni.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei