KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • A KKVHÁZ bemutatkozik
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Lehet-e versenyképes, aki nem tartja a versenykultúrát?

Etikai és fenntarthatósági kérdés is a versenykultúra.

A közelmúltban KKVHÁZ szakértők vitáztak a versenykultúráról, és elhangzott olyan érv is, hogy az aki tartja a szabályokat, - egyebek között a versenyjogi szabályokat is – versenyhátrányba kerül. Jöttek és csak jöttek a példák, nehéz volt vitatkozni velük.
Egy dologban biztosan egyetértettünk: a szabálykövető vállalatok nem kerülhetnek hátrányba a szabálytalankodókkal.

Na de lássuk csak a fogalmakat:

Verseny hátrány:
Az a helyzet, amikor egy vállalat neki felróható, vagy azon kívüli okból, a saját szektora más szereplőinél gazdaságtalanabbul termel.
( például messzebb van a piactól, nagyobbak a logisztikai költségei…vagy betart olyan előírásokat amelyeket mások nem… stb. )

Versenyképesség:
Az az összetett feltételrendszer, ami egy vállalatot a maga szektorában, emberi erőforrás, menedzsment tudás, eszköz és tőkeellátottság, valamint technológiai kérdésekben legalább az ágazati átlagon tartja. (csak az átlagtól beszélhetünk versenyképességről, mert az az alattiak nem szólhatnak bele az ágazatuk versenyébe)

Versenykultúra:
Az ágazat írott és íratlan szabályainak a követése folyamatosan, következetesen. A versenykultúra önkéntes tartása, nem jelenthet versenyhátrányt akkor, ha mindenki tartja a versenykultúra szabályait. A piacon sokan nem tartják a versenykultúra szabályait, ezzel előnyt érnek el, ami a többiek számára versenyhátrányt jelent.

Nézzük hát, hogyan is lehet rendet tartani ebben a dzsungelben:
Abból kell kiindulni, hogy a versenyképességben egyformán álló szereplők, a korlátos piacon csak egy módon szerezhetnek versenyelőnyt, ha a versenykultúra szabályait megszegik. Ezt a tapasztalataink szerint, vállalati mérettől függetlenül sok cég meg is teszi.
Mi történhet ilyenkor?
Az illetékes hatóságok észlelhetik a jogsértést és bírságolhatnak.
A bírság lehet elrettentő, de lehet eleve beárazott kockázat is. Ha ez utóbbi, könnyen folytatható a jogsértés. Egy biztos, a büntetés összegét soha nem a versenyhátrányba került cég (ek) kapják, hanem az állam.

Megoldás:
A gazdasági életben a cégek által elkövetett vétségek bírságai ne az államkasszába kerüljenek, hanem jussanak vissza a vétkes vállalat szektorának szereplőihez.
Vegyünk két példát:
A cég nem adózott megfelelően, amit a hatóság feltárt. Az adóhátralék és a késedelem kamatai az államot illetik. A rendbírság illesse a cég versenytársait.
vagy
A cég nem megengedett módon reklámozta a termékét. A hatóság – néha a versenytársak jelzésére – feltárja az ügyet és bírságol.
A bírság illesse a versenytársakat.
Persze ezek az összegek nem közvetlenül kerülnek elosztásra a kárvallott versenytársak között, hanem például az őket támogató ágazati pályázati alapokba kerülhetnek. Innen a vétkes, megbüntetett cégek ki lennének zárva.

A cikk címében feltett kérdésre miszerint:
Lehet-e versenyképes, aki nem tartja a versenykultúrát?
Az a válasz, hogy a versenyképesség része a versenykultúra, és aki azt nem tartja versenyhátrányba hozhatja a versenytársát, de a társadalom felelőssége az, hogy ezt feltárja és olyan módon szankcionálja, hogy az elkövető súlyos versenyhátrányba kerüljön, és ha folytatja is a tevékenységét ne jusson eszébe többet nemtelen eszközhöz nyúlni.


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei