A kisvállalkozások és a multinacionális vállalatok egy gazdasági térben: lehetséges-e az esélyegyenlőség?

A neo-globalista rendszert, amely a 20. század végétől domináns lett a világgazdaságban, a nagy nemzetközi vállalatok (más szóval a multik) határozzák meg.
VEZETŐI ÖSSZFOGLALÓ
A kis- és középvállalkozások képezik a helyi gazdaság alapjait és a ezek a vállalkozások rendszerint sokkal fenntarthatóbb módon képesek gazdálkodni, mint a hosszú szállítási útvonalakkal és értékláncokkal dolgozó, és ezért jelentős mértékben környezetszennyező nagy nemzetközi cégek. De a kisvállalkozások és a multik közt mégis nagyon nehéz tisztességes versenyt elképzelni, ugyanis a nagy nemzetközi cégek méreteik és nagy bevételeik miatt jelentős előnyben vannak a kis és középvállalkozásokkal szemben. Tovább nehezíti a kisvállalkozások helyzetét, hogy a helyi munkaerő folyamatosan vándorol el magasabb bérekért a gazdagabb centrumországokba, és ezért a helyi kisvállalkozásoknak egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésre. Mi lehet erre a megoldás? A megoldás a kormányok kezében van, akik többek közt a munkabérekre terhelt elvonások (adók és kötelező társadalombiztosítási befizetések) differenciált megszabása révén segíthetnének a nehéz helyzetbe került kisvállalkozásoknak. A következő cikkben ezt a problémát járjuk körül és teszünk olyan javaslatokat, amelyek képesek segíteni a helyi kisvállalkozóknak a tovább élésben, valamint a munkaerő elvándorlásának megakadályozásában.
A neo-globalizáció sajátosságai
A neo-globalista rendszert, amely a 20. század végétől domináns lett a világgazdaságban, a nagy nemzetközi vállalatok (más szóval a multik) határozzák meg. Mindenki ismeri ilyen nagy multikat, mint például a General Motors, a General Electric, az Airbus, a Boeing, a Renault, a Volkswagen A.G., a Toyota és sok tíz, vagy akár százezer más hasonló vállalat, amelyeknek több országban is vannak leányvállalataik. Az ilyen jellegű vállalatok csupán a 20. század utolsó évtizedeitől kezdtek meghatározó szerepet játszani a világgazdaságban, mivel korábban nem állt rendelkezésre az az információs technológia, mint pl. az internet, a tengeralatti adatátviteli kábelek, illetve a műholdas kommunikáció, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az egymástól nagyobb földrajzi távolságokban működő vállalati egységek működését össze lehessen hangolni. Ez az összehangolt vállalati működés tette lehetővé a vállalati tevékenységek földrajzi optimalizációját a nemzetközi vállalatok számára, vagyis azt, hogy minden egyes tevékenységet azon országban végezzenek, amely a legelőnyösebb feltételeket biztosítja az illető tevékenységhez. Az egyszerű, képzetlen munkaerőt igénylő összeszerelő tevékenységet tehát rendszerint az olcsó, nagytömegű munkaerőt kínáló periféria országokba, mint például Vietnám, Malajzia, Banglades, Thaiföld, Szlovákia, vagy éppen Magyarország telepítik ki, a minőségi, magasan képzett tevékenységeket, mint például a termékek tervezése, ipari formatervezés, pénzügyi tervezés és ellenőrzés, illetve marketing és hasonló, a képzett munkaerővel rendelkező fejlett centrum országokban, mint Németország, Ausztria, Franciaország, az Egyesült Államok, Japán vagy az Egyesült Királyság tartják, mert ott könnyebben lehet megfelelő, magasan képzett munkaerőt találni. Ugyanakkor a centrumországokban élő, viszonylag kisebb számú, de magasan képzett munkaerő magasabb béreket is tud kiharcolni magának. Az, hogy egy országban általában magasabbak a bérek, mint másutt, az azért nem jelent problémát a munkaadók számára, mert ott rendszerint a dolgozók képzettsége is magasabb, értelmesebb, nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket képesek végezni, mint azon országokban, ahol csak kevésbé képzett dolgozók élnek. Ugyanakkor az egyes országok közti árszínvonalbeli különbségek általában nem követik a bérek eltéréseit, amit jól jelez az úgynevezett Big Mac index is, azt mutatva, hogy egy adott országban egy órányi átlagbérből hány darab hamburger vásárolható a McDonald’snél. Hazánk esetében Európán belül viszonylag kevés Big Mac-et lehet kapni az átlag órabérekért…
Miért magasabbak a bérek Nyugat-Európában, mint nálunk?
Ma természetesnek tartjuk, hogy a német, skandináv, osztrák, a luxemburgi vagy francia, illetve angliai bérek Európán belül igen magasak, és hasonlóan magas béreket fizetnek például Japánban és az Egyesült Államokban is, míg a többi elmaradottabb országban, amelyek a teljes vagy fél-periféria térséghez tartoznak, jóval alacsonyabbak a munkabérek. Az egyes országok közti bérkülönbségek természetesen történelmi okok miatt alakultak ki, de ha már egyszer létrejöttek, rendszerint hajlamosak hosszabb időn keresztül fenn is maradni. De a munkaadóknak nem csak a béreket, hanem a béreket terhelő kötelező állami elvonásokat, mint például a személyi jövedelemadót, illetve a kötelező társadalombiztosítási járulékokat is figyelembe kell venniük, és azokat is ki kell fizetniük, és bár gyakran nem csak a munkadók, hanem a munkások is fizetik ezeket az adókat és elvonásokat, azok mégis elsősorban a munkaadókat terhelő költségek. A munkavállalók ugyanis egy adott munkabér szint alá nem kívánnak lemenni (és tegyük hozzá, nem is tudnának az országra jellemző megélhetési költségek és szokásos életszínvonal-sztenderdek miatt). Éppen ezért a munkaadók (a vállalatok) a munkásokkal kapcsolatos kiadásaik közt nem csak a béreket, hanem szükségképpen a bérekre kötelezően terhelt elvonásokat is figyelembe veszik. A neo-globalizáció következtében a nagy nemzetközi vállalatok folyamatosan keresik az előnyösebb telephelyeket a világban, míg az egyes országok kormányai folyamatosan azért küzdenek, hogy minél több nemzetközi nagyvállalat válassza őket beruházási célpontként, mert ez teszi lehetővé az országokon belül belül rendszerint elsőrendű politikai célt jelentő foglalkoztatás növelését.
Bérek és az élőmunkára terhelt kötelező állami elvonások kapcsolata
Nyilvánvalóan az lenne a logikus, ha azon országokban, ahol a bérek alacsonyak, az elvonásoknak is arányosan alacsonyabbaknak kellene lenniük: de a valóság sajnos nem ez. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Európán belül például hazánk esetében igen magasak a béreket terhelő kötelező elvonások, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék együttese. Európában a béreket terhelő kötelező elvonások – az általános és kötelező társadalombiztosítási rendszerek miatt – általában magasak, és elérik a bruttó bérek 45-50 %-át, ami durván azt jelenti, hogy egy munkás Európában fél évig saját magának és családjának dolgozik, a másik fél évben az államnak befizetendő személyi jövedelemadók és társadalombiztosítási elvonások kitermelése érdekében tevékenykedik. Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy az európai bruttó bérek általában jóval magasabbak, mint az ilyen kötelező elvonásokkal általában (még) nem rendelkező Európán kívüli fejlődő országokban. A kötelező társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer) hiánya előnyösnek tűnhet, amíg az emberek fiatalok és egészségesek, de ha betegek lesznek, vagy megöregednek, akkor már súlyos gondokkal kell szembenézniük, ha nincs egyéb, önkéntes magán nyugdíj és egészségbiztosításuk. Ez utóbbi nem csak az elmaradott országok problémája, hanem az Egyesült Államok még napjainkban is ezzel küzd, és a koronavírus járvány idején sok embernek okozott már eddig is fejfájást, amikor egy kissé hosszabb kórházi lélegeztetőgépes kezelést követően megkapták a több ezer dolláros kórházi számlájukat.
Hazánkban a béreket terhelő összes közterhek, vagyis kötelező személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási elvonások az európai országok átlaga felett helyezkedik el és bár a bruttó bérekre vetített arányuk 2010 óta folyamatosan csökkent 2019-ig 55 %-ról 45 %-ra, ezek az elvonások még mindig túl magasak és ez jelentős mértékben gátolja egyrészt a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességét, valamint jelentős mértékben ösztönzi a hazai munkaerőt arra, hogy Nyugat-Európában keressen magának munkalehetőségeket. Ha ugyanis az eredendően alacsonyabb magyar bérekre még további elvonások terhelődnek, akkor nyilván érdemes lehet elmenni Nyugat-Európába, magasabb bérekért. Mindennek a következménye tehát a munkaerő folyamatos elvándorlása hazánkból az alacsony nettó bérek miatt.
Megoldási javaslatok a bérek emelésére és azok hatása a hazai kkv-k gazdálkodására
Erre a problémára már eddig is több megoldás, illetve megoldási javaslat született. A megoldások közt szerepelt a „rejtett fiskalizáció”, vagyis a társadalombiztosítási rendszer önmagukban elégtelen bevételeinek rendszeres kiegészítése a költségvetés forrásaiból. A költségvetés bevételnövekedését elsősorban az tette lehetővé, hogy 2010 után a vállalati és a személyi jövedelemadók helyett inkább a fogyasztási cikkeket kezdték nagyobb mértékben megadóztatni. A 27 %-os általános ÁFA kulcs egyedülállóan magas Európában, viszont az online megoldások, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER, valamint a NAV-hoz bekötött online számlarendszer bevezetésével együtt jelentős mértékű forgalmi adó bevételeket hozott a kormányzatnak. A munkabérek vonatkozásában felmerült a hazai kötelező minimálbérszint növelése is, ami a remények szerint évente emelkedve jelentősen hozzájárulhatna a magyar és a nyugat-európai bérkülönbségek csökkentéséhez. További ötlet volt még az egységes európai minimálbér – mind a mai napig meg nem valósult, és komoly politikai erők által nem felkapott -- javaslata.
Ugyanakkor látni kell, hogy bár ezek megoldások rövid távon nem képesek orvosolni a bérkülönbségek gondjait, mégis jelentős veszélyeket hordoznak magukban a hazai kis- és középvállalkozások számára. A hazai KKV-k esetében komoly gond, hogy szemben a nagy nemzetközi vállalatokkal, a multikkal, ezek a főként a helyi piacra termelő kisméretű hazai vállalkozások általában nem képesek növelni a viszonylag szegényebb hazai piacon termékeik és szolgáltatásaik árait. Ugyanakkor a nagy nemzetközi vállalatok, a multik rendszeresen a magas vásárlóerővel rendelkező centrumországok piacain értékesítik termékeiket, ahol a termékek és szolgáltatások árait könnyebb emelni, és ez lehetővé teszi, hogy a magyar munkaerőpiacon is a multik magasabb béreket fizethessenek, mint a hazai kis- és középvállalkozások. További lehetőség a nagy multik számára az úgynevezett transzfer árszabás érvényesítése révén elkerülni a társasági adózást.
A nemzetközi vállalatok adózási trükkje, a transzfer árazás
De mi is ez a transzfer árszabás? Egyesek szerint szimpla adócsalás, mások véleménye szerint pusztán legális adóoptimalizálás, amit az tesz lehetővé, hogy még az Európai Unión belül sincs egységes társasági adórendszer, minden kormány olyan magasan vagy alacsonyan szabja meg a társasági adó szintet, ahogy azt jónak látja. Ugyanakkor, a nagy multik külkereskedelmi forgalma nagyrészt intra-company trade, tehát vállalatcsoporton belüli nemzetközi termék mozgás. Ez azt jelenti, hogy amikor egy nagy nemzetközi cég például részegységeket szállít Németországból Magyarországra vagy Szlovákiába, majd onnan egy másik leányvállalatához, egy másik országba viszi az itt feldolgozott terméket, ahol aztán a végső értékesítés történik. Egy ilyen nagy nemzetközi vállalat belső, leányvállalatok közti külkereskedelmét földrajzilag ábrázolva rendszerint egy egész bonyolult pókhálórendszert kapunk, ahol a leányvállalatok más és más országban működnek, természetesen eltérő helyi társasági adózási és ÁFA feltételek közt. Ilyen helyzetben nagyon könnyű mesterségesen torzítani az egymás számára elszámolt belső árakat, annak érdekében, hogy a nyereséget azon országokban levő leányvállalatoknál lehessen kimutatni, ahol alacsonyabbak a társasági adó szintjei, illetve ahol az egyik leányvállalat speciálisan kedvezményes társasági adókedvezményben részesült annak érdekében, hogy minél több külföldi beruházást csábítsanak az illető országba. Ez természetesen nem szép dolog, és amennyiben egy kisvállalkozót kapnak rajta, hogy módosította az értékesítési és/vagy beszerzési árait akár fiktív számlák révén, akár más módon, akkor jelentős adóbírságra, vagy akár hosszabb börtönbüntetésre is számíthat. Egy nagy multi számára ez azonban nem jelent komoly veszélyt, amit az is mutat, hogy a nagy adótanácsadó cégek nyíltan hirdetik transzfer árszabási szolgáltatásaikat a neten. A helyi nemzeti adóhivatalok azonban – a technikai kérdések bonyolultsága miatt rendszerint nem tudnak, vagy esetleg nem is akarnak fellépni a nagy nemzetközi vállalatok ezen mesterkedései ellen, pedig azok jelentősen csökkentik az illető ország kormányzati bevételeit.
Az egységesen megemelt minimálbér tehát hátrányosan érinti a helyi piacra dolgozó nemzeti kis és középvállalkozásokat, mivel nem képesek olyan mértékben emelni áraikat, mint a centrumországok gazdag felvevő piacaira termelő nagy nemzetközi vállalatok, és ezért nem tudják emelni dolgozóik bérét sem megfelelő mértékben. Az egyes pártok által szorgalmazott egységes európai minimálbér hatása nagyrészt ugyanilyen kedvezőtlen lenne a KKV-k számára. Már ma is a helyi kis és középvállalkozások munkaerőhiánnyal küzdenek, és ezért esnek ki a hagyományos piacaikról. Tovább nehezíti a hazai kkv-k (kis és középvállalkozások) helyzetét, hogy a rendelkezésre álló statisztikák szerint a kisvállalatok a bérhányadai magasabbak, mint a nagyvállaltoknál, ami amiatt van, hogy ezek a kkv-k főként munkaerő intenzív szolgáltatótevékenységeket végeznek, szemben a nagyvállalatok tőkeintenzív feldolgozóipari tevékenységével. A hazai kis és középvállalkozások azonban már a napjainkban is folyamatosan veszítik súlyukat a gazdaságban, mindenekelőtt a nagyon nagyok hasznára, amely nagyvállalatok aránya folyamatosan növekszik.
Miért kellenek a kis és középvállalkozások egy országban?
Felmerül a kérdés, hogy miért fontos, hogy a helyi kis és középvállalkozások erősek maradjanak, és megtartsák szerepüket a foglalkoztatáson és a termelésen belül? Nyilvánvaló, hogy a helyi kis és középvállalkozások képezik egy-egy kisebb-nagyobb földrajzi térség gazdasági alapjait, amely beágyazódva a helyi közösségbe képesek megtartani egy térség lakosságát. De miért jó az, hogy egy helyi térség megtartsa a lakosságát, amikor egyébként a városiasodás látszik napjaink uralkodó tendenciájának? Ha csak a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságára gondolunk, nyilvánvaló, hogy egyetlen ország sem tud tartósan úgy működni, hogy a lakosok zöme több milliós vagy tízmilliós megapoliszokban él, és közben viszonylag nagyobb távolságokra járjanak dolgozni, messze lakóhelyüktől. Az afrikai és ázsiai megpoliszok láthatóan a csőd felé száguldanak, mind környezeti, mind emberi életlehetőségek szempontjából. Budapest példája, amely még messze van az afrikai és ázsiai több tízmilliós megapoliszoktól, már ma is jól mutatja ezt az anomáliát, hiszen a lakosok nagy részének kiköltözése a város közigazgatási határhoz közeli alvóvárosokba, olyan jelentős közlekedési forgalmat generált, amivel alig tud a város megbirkózni. Ha a munkába járás naponta több mint két órát vesz igénybe, és ez ma Budapest esetében már általános jelenség, akkor a lakosok szabadideje jelentősen lecsökken, ami már károsan hat az emberek közérzetére is. Hasonló a helyzet az ország egyéb nagyvárosai esetében is. Ráadásul egy nagy nemzetközi vállalatnak az adott térségben működő leányvállalata sokszor váratlanul bezár és elköltözik egy olyan országba, ahol valamilyen ok miatt a működési feltételek kedvezőbbek, ezer és tízezer számra téve a munkásokat az utcára. A helyi településekbe beágyazott kisvállalkozások esetében ez nincs így, és ezek a cégek igen fontos szerepet játszanak a helyi társadalom fenntartásában, illetve általában a fenntartható gazdasági szerkezet megóvásában.
A kisvállalkozások támogatásának fontossága
Mi ebben a helyzetben a teendő? Egyértelmű, hogy a helyi társadalom szövetébe nem, vagy csak nagyon felszínesen beágyazódott külföldi tulajdonban levő leányvállalatokkal szemben a helyi kis és középvállalkozások támogatása elengedhetetlen feltétele egy ország gazdasági és kulturális fennmaradásának. Mivel látszik, hogy a béreket terhelő kötelező elvonások viszonylag magasabb szintje elsősorban a helyi piacra termelő kisvállalkozásokat fosztják meg a munkaerőtől, ezért szükség lenne egy olyan „vállalati méretfüggő adó és társadalombiztosítási rendszer” kialakítására, amelyben a kisebb méretű vállalkozásokat egyfelől alacsonyabb társasági adókulcsok terhelnék, másfelől pedig az általuk foglalkoztatott munkaerő után is alacsonyabb szintű társadalom biztosítási elvonásokat kellene mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak befizetniük. Ez jelentős mértékben segíthetne a helyi kisvállalkozásoknak abban, hogy fenn tudjanak maradni, és fejlődve képesek legyenek a helyi gazdaságok motorjaivá, a vidék megtartó erejévé válni. Ezt a „méretfüggő vállalati adózási és társadalombiztosítási” koncepciót részletesen kidolgoztuk Giday Andrással és Csath Magdolnával a Pénzügyi Szemle és a Polgári Szemle hasábjain 2018-19 során megjelentetett cikkeinkben.
Mindenki ismer ilyen nagy multikat, mint például a General Motors, a General Electric, az Airbus, a Boeing, a Renault, a Volkswagen A.G., a Toyota és sok tíz, vagy akár százezer más hasonló vállalat, amelyeknek több országban is vannak leányvállalataik. Az ilyen jellegű vállalatok csupán a 20. század utolsó évtizedeitől kezdtek meghatározó szerepet játszani, mivel korábban nem állt rendelkezésre az az információs technológia, mint az internet, a tengeralatti adatátviteli kábelek, illetve a műholdas kommunikáció, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az egymástól nagyobb földrajzi távolságokban működő vállalati egységek működését össze lehessen hangolni. Ez az összehangolt vállalati működés tette lehetővé a vállalati tevékenységek földrajzi optimalizációját a nemzetközi vállalatok számára, vagyis azt, hogy minden egyes tevékenységet azon országban végezzenek, amely a legelőnyösebb feltételeket biztosítja ahhoz. Az egyszerű, képzetlen munkaerőt igénylő összeszerelő tevékenységet tehát rendszerint az olcsó, nagytömegű munkaerőt kínáló periféria országokba, mint például Vietnám, Malajzia, Banglades, Thaiföld, Szlovákia, vagy éppen Magyarország telepítik ki, a minőségi, magasan képzett tevékenységeket, mint például a termékek tervezése, ipari formatervezés, pénzügyi tervezés és ellenőrzés, illetve marketin és hasonló, a képzett munkaerővel rendelkező fejlett centrum országokban, mint Németország, Ausztria, Franciaország, az Egyesült Államok, Japán vagy az Egyesült Királyság tartják meg, mert ott könnyebben lehet megfelelő, magasan képzett munkaerőt találni. Ugyanakkor a centrumországokban élő, viszonylag kisebb számú, de magasan képzett munkaerő magasabb béreket is tud kiharcolni magának. Az, hogy egy országban általában magasabbak a bérek, mint másutt, az azért nem jelent problémát a munkaadók számára, mert ott rendszerint a dolgozók képzettsége is magasabb, értelmesebb, nagyobb értékű tevékenységeket képesek végezni, mint azon országokban, ahol csak kevésbé képzett dolgozók élnek. Ugyanakkor az egyes országok közti árkülönbségek általában nem követik a bérek eltéréseit, amit jól jelez az úgynevezett Big Mac index is, azt mutatva, hogy egy adott országban egy óra átlagbérből hány darab hamburger vásárolható a McDonald’snél. Hazánk esetében Európán belül viszonylag kevés Big Mac-et lehet kapni az átlag órabérekért…
Ma természetesnek tartjuk, hogy a német, skandináv, osztrák, a luxemburgi vagy francia, illetve angliai bérek Európán belül igen magasak, és hasonlóan magas béreket fizetnek például Japánban és az Egyesült Államokban is, míg a többi elmaradottabb országban, amelyek a teljes vagy fél-periféria térséghez tartoznak, jóval alacsonyabbak a munkabérek. Az egyes országok közti bérkülönbségek természetesen történelmi okok miatt alakultak ki, de ha már egyszer létrejöttek, rendszerint hajlamosak hosszabb időn keresztül fenn is maradni. De a munkaadóknak nem csak a béreket, hanem a béreket terhelő kötelező állami elvonásokat, mint például a személyi jövedelemadót, illetve a kötelező társadalombiztosítási járulékokat is terhelik, mivel azokat is valakinek ki kell fizetnie, és bár gyakran nem csak a munkadók, hanem a munkások fizetik ezeket az adókat és elvonásokat, azok mégis ugyanúgy sújtják a munkaadókat is. A munkavállalók ugyanis egy adott munkabér szint alá nem kívánnak lemenni (és tegyük hozzá, nem is tudnának az országra jellemző megélhetési költségek és szokásos életszínvonal-sztenderdek miatt). Éppen ezért a munkaadók (a vállalatok) a munkásokkal kapcsolatos kiadásaik közt nem csak a béreket, hanem szükségképpen a bérekre kötelezően terhelt elvonásokat is figyelembe veszik. A neo-globalizáció következtében a nagy nemzetközi vállalatok folyamatosan keresik az előnyösebb telephelyeket a világban, míg az egyes országok kormányai folyamatosan azért küzdenek, hogy minél több nemzetközi nagyvállalat válassza őket beruházási célpontként, mert ez teszi lehetővé az országokon belül belül rendszerint elsőrendű politikai célt jelentő foglalkoztatás növelését.
Nyilvánvalóan az lenne a logikus, ha azon országokban, ahol a bérek alacsonyak, az elvonásoknak is arányosan alacsonyabbaknak kellene lenniük: de a valóság sajnos nem ez. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Európán belül például hazánk esetében igen magasak a béreket terhelő kötelező elvonások, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék együttese. Európában a béreket terhelő kötelező elvonások – az általános és kötelező társadalombiztosítási rendszerek miatt – rendszerint magasak, és rendszerint elérik a bruttó bérek 45-50 %-át, ami durván azt jelenti, hogy egy munkás fél évig saját magának és családjának dolgozik, a másik fél évben az államnak befizetendő személyi jövedelemadók és társadalombiztosítási elvonások kitermelése érdekében tevékenykedik. Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy az európai bérek általában jóval magasabbak, mint az ilyen kötelező elvonásokkal általában (még) nem rendelkező Európán kívüli fejlődő országokban. A kötelező társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer) hiánya előnyösnek tűnhet, amíg az emberek fiatalok és egészségesek, de ha betegek lesznek, vagy megöregednek, akkor már súlyos gondokkal kell szembenézniük, ha nincs egyéb, önkéntes magán nyugdíj és egészségbiztosításuk. Ez utóbbi nem csak az elmaradott országok problémája, hanem az Egyesült Államok még napjainkban is ezzel küzd, és a koronavírus járvány idején sok embernek okozott már eddig is fejfájást, amikor egy kissé hosszabb kórházi lélegeztetőgépes kezelést követően megkapták a több ezer dolláros kórházi számlájukat.
Hazánkban a béreket terhelő összes közterhek, vagyis kötelező személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási elvonások az európai országok átlaga felett helyezkedik el és bár a bruttó bérekre vetített arányuk 2010 óta folyamatosan csökkent 2019-ig 55 %-ról 45 %-ra, még mindig túl magasak és ez jelentős mértékben gátolja egyrészt a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességét, valamint jelentős mértékben ösztönzi a hazai munkaerőt arra, hogy Nyugat-Európában keressen magának munkalehetőségeket. Ha ugyanis az eredendően alacsonyabb magyar bérekre még további elvonások terhelődnek, akkor nyilván érdemes lehet elmenni Nyugat-Európába, magasabb bérekért. Mindennek a következménye tehát a munkaerő folyamatos elvándorlása hazánkból az alacsony nettó bérek miatt.
Erre a problémára már eddig is több megoldás, illetve megoldási javaslat született. A megoldások közt szerepelt a „rejtett fiskalizáció”, vagyis a társadalombiztosítási rendszer önmagukban elégtelen bevételeinek rendszeres kiegészítése a költségvetés forrásaiból. A költségvetés bevételnövekedését elsősorban az tette lehetővé, hogy 2010 után a vállalati és a személyi jövedelemadók helyett inkább a fogyasztási cikkeket kezdték nagyobb mértékben megadóztatni. A 27 %-os általános ÁFA kulcs egyedülállóan magas Európában, viszont az online megoldások, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER, valamint az online számlarendszer bevezetésével együtt jelentős mértékű forgalmi adó bevételeket hozott a kormányzatnak. A munkabérek vonatkozásában felmerült hazai kötelező minimálbérszint növelése is, ami a remények szerint évente emelkedve jelentősen hozzájárulhat a magyar és a nyugat-európai bérkülönbségek csökkentéséhez. További ötlet volt az egységes európai minimálbér – mind a mai napig meg nem valósult, és komoly politikai erők által nem felkapott -javaslata.
Ugyanakkor látni kell, hogy bár ezek megoldások rövid távon nem képesek orvosolni a bérkülönbségek gondjait, mégis jelentős veszélyeket hordoznak magukban a hazai kis- és középvállalkozások számára. A hazai KKV-k esetében komoly gond, hogy szemben a nagy nemzetközi vállalatokkal, a multikkal, ezek a főként a helyi piacra termelő kisméretű hazai vállalkozások általában nem képesek növelni a viszonylag szegényebb hazai piacon termékeik és szolgáltatásaik árait. Ugyanakkor a nagy nemzetközi vállalatok, a multik rendszeresen a magas vásárlóerővel rendelkező centrumországok piacain értékesítik termékeiket, ahol a termékek és szolgáltatások árait könnyebb emelni, és ez lehetővé teszi, hogy a magyar munkaerőpiacon is magasabb béreket fizethessenek, mint a hazai kis és középvállalkozások. További lehetőség a nagy multik számára az úgynevezett transzfer árszabás érvényesítése révén elkerülni a társasági adózást.
De mi is ez a transzfer árszabás? Egyesek szerint szimpla adócsalás, mások véleménye szerint pusztán legális adóoptimalizálás, amit az tesz lehetővé, hogy még az Európai Unión belül sincs egységes társasági adórendszer, minden kormány olyan magasan vagy alacsonyan szabja meg a társasági adó szintet, ahogy azt jónak látja. Ugyanakkor, a nagy multik külkereskedelmi forgalma nagyrészt intra-company trade, tehát vállalatcsoporton belüli nemzetközi termék mozgás. Ez azt jelenti, hogy amikor egy nagy nemzetközi cég például részegységeket szállít Németországból Magyarországra vagy Szlovákiába, majd onnan egy másik leányvállalatához egy másik országba viszi az itt feldolgozott terméket, ahol aztán a végső értékesítés történik. Egy ilyen nagy nemzetközi vállalat belső, leányvállalatok közti külkereskedelmét földrajzilag ábrázolva rendszerint egy egész bonyolult pókhálórendszert kapunk, ahol a leányvállalatok más és más országban működnek, természetesen eltérő helyi társasági adózási és ÁFA feltételek közt. Ilyen helyzetben nagyon könnyű mesterségesen torzítani az egymás számára elszámolt belső árakat, annak érdekében, hogy a nyereséget azon országokban levő leányvállalatoknál lehessen kimutatni, ahol alacsonyabbak a társasági adó szintjei, illetve ahol az egyik leányvállalat speciálisan kedvezményes társasági adókedvezményben részesült annak érdekében, hogy minél több külföldi beruházást csábítsanak az illető országba. Ez természetesen nem szép dolog, és amennyiben egy kisvállalkozót kapnak rajta, hogy módosította az értékesítési és vagy beszerzési árait akár fiktív számlák révén, akár más módon, akkor jelentős adóbírságra, vagy akár hosszabb börtönbüntetésre is számíthat. Egy nagy multi számára ez azonban nem jelent komoly veszélyt, amit az is mutat, hogy a nagy adótanácsadó cégek nyíltan hirdetik transzfer árszabási szolgáltatásaikat a neten. A helyi nemzeti adóhivatalok azonban a technikai kérdések bonyolultsága miatt rendszerint nem tudnak, vagy esetleg nem is akarnak fellépni a nagy nemzetközi vállalatok ezen mesterkedései ellen, pedig azok jelentősen csökkentik az illető ország kormányzati bevételeit.
Az egységesen megemelt minimálbér tehát hátrányosan érinti a helyi piacra dolgozó nemzeti kis és középvállalkozásokat, mivel nem népesek olyan mértékben emelni áraikat, mint a centrumországok gazdag felvevő piacaira termelő nagy nemzetközi vállalatok, és ezért nem képesek emelni dolgozóik bérét sem megfelelő mértékben. Az egyes pártok által szorgalmazott egységes európai minimálbér hatása nagyrészt ugyanilyen kedvezőtlen lenne a KKV-k számára. Már ma is a helyi kis és középvállalkozások munkaerőhiánnyal küzdenek, és ezért esnek ki a hagyományos piacaikról. Tovább nehezíti a hazai kkv-k (kis és középvállalkozások) helyzetét, hogy a rendelkezésre álló statisztikák szerint a kisvállalatok a bérhányadai magasabbak, mint a nagyvállaltoknál, ami amiatt van, hogy ezek a kkv-k főként munkaerő intenzív szolgáltatótevékenységeket végeznek, szemben a nagyvállalatok tőkeintenzív feldolgozóipari tevékenységével. A hazai kis és középvállalkozások már a napjainkig is folyamatosan veszítik súlyukat a gazdaságban, mindenekelőtt a nagyok rovására.
Felmerül a kérdés, hogy miért lenne fontos, hogy a helyi kis és középvállalkozások erősek maradjanak, és megtartsák szerepüket a foglalkoztatáson és a termelésen belül? Nyilvánvaló, hogy a helyi kis és középvállalkozások képezik egy-egy kisebb-nagyobb földrajzi térség gazdasági alapjait, amely beágyazódva a helyi közösségbe képesek megtartani egy térség lakosságát. De miért jó az, hogy egy helyi térség megtartja a lakosságát, amikor egyébként a városiasodás látszik napjaink uralkodó tendenciájának? Ha csak a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságára gondolunk, nyilvánvaló, hogy egyetlen ország sem tud tartósan úgy működni, hogy a lakosok zöme megapoliszokban él, és viszonylag nagyobb távolságokra járjanak dolgozni, messze lakóhelyüktől. Az afrikai és ázsiai megpoliszok láthatóan a csőd felé száguldanak, mind környezeti, mind emberi szempontokból. Budapest példája, amely még messze van az afrikai és ázsiai több tízmilliós megapoliszoktól, már ma is jól mutatja ezt az anomáliát, hiszen a lakosok nagy részének kiköltözése a város közigazgatási határhoz közeli alvóvárosokba, olyan jelentős közlekedési forgalmat generált, amivel alig tud a város megbirkózni. Ha a munkahelyre utazás több mint egy órát vesz igénybe valahol, és ez ma Budapest esetében már általános, akkor a lakosok szabadideje jelentősen lecsökken, ami már károsan hat az emberek közérzetére is. Hasonló a helyzet az ország egyéb nagyvárosai esetében is. Ráadásul egy nagy nemzetközi vállalatnak az adott térségben működő leányvállalata sokszor váratlanul bezár és elköltözik egy olyan országba, ahol valamilyen ok miatt a működési feltételek kedvezőbbek, ezer és tízezer számra téve a munkásokat az utcára. A helyi településekbe beágyazott kisvállalkozások esetében ez nem így van, és ezek a cégek igen fontos szerepet játszanak a helyi társadalom fenntartásában, illetve általában a fenntartható gazdasági szerkezet megóvásában.
Mi ebben a helyzetben a teendő? Egyértelmű, hogy a helyi társadalom szövetébe nem, vagy csak nagyon felszínesen beágyazódott külföldi tulajdonban levő leányvállalatokkal szemben a helyi kis és középvállalkozások támogatása elengedhetetlen feltétele egy ország fennmaradásának. Mivel látszik, hogy a béreket terhelő kötelező elvonások viszonylag magasabb szintje elsősorban a helyi piacra termelő kisvállalkozásokat fosztják meg a munkaerőtől, ezért szükség lenne egy olyan "vállalati méretfüggő adó és társadalombiztosítási rendszer" kialakítására, amelyben a kisebb méretű vállalkozásokat egyfelől alacsonyabb társasági adókulcsok terhelnék, másfelől pedig az általuk foglalkoztatott munkaerő után is alacsonyabb szintű társadalom biztosítási elvonásokat kellene mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak befizetniük. Ez jelentős mértékben segíthetne a helyi kisvállalkozásoknak abban, hogy fenn tudjanak maradni, és fejlődve képesek legyenek a helyi gazdaságok motorjaivá, a vidék megtartó erejévé válni. Ezt a "méretfüggő vállalati adózási és társadalombiztosítási" koncepciót részletesen kidolgoztuk Giday Andrással és Csath Magdolnával a Pénzügyi Szemle és a Polgári Szemle hasábjain 2018-19 során megjelentetett cikkeinkben.
Dr. Árva László, ESSCA Budapest
Szakértőnk további cikkei

Elengedni a hatalmat, felkészülni a vezetés átadására
Fekete István egykori TOP menedzser, ma időleges (interim) szakember és vezető szolgáltató, a családi alkotmányról és más titkokról

Élő bejelentkezés az EDUTUSRÓL
KKVHÁZ és GVH
Versenykultúra
Percről perce közvetítés
az I. Országos Online Interaktív Versenykultúra Csúcstalálkozó

Hasznos volt az I. Szellemitulajdon-védelmi Csúcstalálkozó
A résztvevők a javaslataikat leteszik az illetékes tárca asztalára és bevonják azokat is, aki most még távol maradtak.

Nem a siker a cél, hanem a cél elérése a siker
A sikerről volt szó a KKVHÁZ november 11 rendezvényén.

Csekély értékű ajándék
A munkavállalók számára célszerű ún. "csekély értékű ajándék"-ként adni, pláne, ha cafeteriában SZÉP kártyán levő pénzt kapnak.

33 éve a mikro-, kis- és középvállalkozások szolgálatában
Interjú Kupcsok Lajossal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki főtanácsadójával.

Egészségipar - Egészségügy - Kisvállalkozás
Interjú Solti Ferenccel a téma kiválóságával.

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

KKVHÁZ Klub január 25
Írja be a naptárába minden hétfő 16:00 – 18:00-ig KKVHÁZ.

Interjú Dr. Papp Dénessel
Új taggal bővült a KKVHÁZ csapata. Tagsági szerződésünk értelmében interjúnkkal az Önök figyelmébe ajánljuk Dr. Papp Dénes urat. Fogadják őt szeretettel, ismerjék meg és vegyék igénybe az ő termékeit és szolgáltatásait!

Új műfaj született
A KKVHÁZ létrehozta az Üzleti Randevú műfaját.

Sürgősségi mediáció
Felértékelődnek azok a döntések és intézkedések, melyek a felszámolás vagy végrehajtás elkerülésére irányulnak.

A KKV szektor és a képzés

Sokat tett és sokat is fog tenni
Interjú Marjay Gyulával a VOSZ – BPMRSZ leköszönt elnökével.

Mire figyeljen egy KKV vezető, ha adózik
Jancsa-Pék Judit, Leitner Leitner adószakmai partner.

Kisvállalkozás Finanszírozási Csúcstalálkozó ONLINE
2021 február 24-én 14:00 – 16:00 között a megjelent nagyszámú vitázó a témában az alábbi gondolatokat fogalmazta meg

10 éves a KKVHÁZ
Mit értünk el, mi van még bennünk? Szűk körű beszélgetés azoknak akik szeretik a mozgalmunkat

2020. Február 10. 16:00 – 18:00-ig KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban
A Kormánynak van stratégiája. Önnek van? A KKVHÁZ tagjainak, üzleti barátainak a gondolatai, tervei.

KKVBARÁT® Önkormányzatok
Belváros - Lipótváros, Terézváros és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. És egy győztes szó: miénk.

Zugló is KKVBARÁT
Karácsony Gergely vette át a díjat.

Már nincs haladék. Jól kell tudni szerepelni az online megbeszéléseken
Tudni illik mi illik a zoom szobában és hogyan kell jól csinálni 2021.

Milyen a versenyképes vezető?
Gazdagság, öröm, elégedettség, megbecsülés. Ez jár érte. Megéri?

A fekete gazdaság élénk vitát váltott ki
A Pénzügyminisztériumban tartott vállalkozói klubdélutánon a szavak és a gondolatok nem voltak teljes szinkronban.

A versenyképesség fejben dől el

A magyar gazdaság kávéháza

„Az innováció nem próbálkozás, hanem hozzáállás”

A klaszter egy méltatlanul mellőzött összefogási forma
Interjú Szügyi György úrral az ArchEnerg Nemzetközi Megújuló Energia és Építőipari Innovációs Klaszter Alelnökével.

Ezúttal a Kormány KKV stratégiáját vitattuk meg
6 asztalon terítéken a Kormány stratégiájának 6 alappilére: digitális átállás, innovációs készség, humán tőke, generáció váltás, export képesség és a pénzügyi tudatosság.

Az aranyat tudja digitalizálni
Nagy István BlockBen: Adni jó, és az élet ezt mindig meghálálja.

"Célunk, hogy ügyfeleink minden esetben megkapják a pénzüket az elvégzett munkájukért."
Interjú Rátkai Tamással a BÁV FAKTOR Zrt. vezérigazgatójával

A KKVHÁZ 00001 klubtagja
Csuri Ferenc gondolatai egy induló rendszer alapjait is lerakják.

A KKVHÁZ a Magyar Gazdaságért
Olyan javaslatokat gyűjtünk össze, amiket a veszély elmúltával haladéktalanul meg kell lépni.

5 vitaindító kijelentés a Versenykultúra Csúcs szeptember 18 elé

Hol jogosult az Európai Unió tagállamaiban tanuló diák az egészségügyi ellátásokra?
Napjainkban teljesen természetes, hogy magyar diákok közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat külföldi oktatási intézményben folytatják. Kérdés, hogy hol jogosult a diák az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére?

Road show indító a KKV-k részére
A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara ( MKIK ) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ( ITM ) közös szervezésében, Feladatunk a Jövő címmel tartottak ország járást nyitó rendezvényt 2020.06.24-én.

Egy dombóvári igazi KKV vezető gondolatai

A fogyasztóvédelem két oldala
Előny vagy akadály a hazai kis- és középvállalkozásoknak?

Kiegészítő javadalmazási lehetőségek
Tájékoztató tulajdonosok, felsővezetők és alkalmazottak számára nyújtható kiegészítő javadalmazások, lojalitásprogramok és egészségfinanszírozási rendszerek egyedi pénzügyi modelljéről.

„Maradj itthon” mozgalom
A belföldi szálláshelyek és vendéglátó egységek megmentése. „Maradj otthon” mozgalom után hamarosan indulhat a „Maradj itthon” mozgalom.

Interjú Verdes Tamás SEO szakértővel
„A sikeres SEO – mint minden más terület – folyamatos aprómunkát igényel.”

12+1 változás januártól
Változnak a kiküldetés, a munkába járás költségei, az szja, illetve több kkv-t érintő egyéb jogszabály is. Íme 12+1 fontos jogszabályváltozás!

A NAV adja a fődíjat

Április 6 (hétfő) KKVHÁZ

Megalakult a KKV Parlament, elnöke Glósz Andrea
Új fejezetéhez ért a legjobb magyar vitaklub a K Kávéház

A NAV ajándéka a Zalaiaknak
Megéri egy kicsit foglalkozni a kisvállalkozás fejlesztéssel.

A digitális jogász ez év decemberében születik
A számvitel, a HR digitalizált, a szerződéseket minden jogi osztály ma is egyenként olvassa. Ez fog változni.

A KKVHÁZ Klub szakértői mondták
A november 9-ei vitabeszélgetés fontos gondolatai (folyamatosan frissül)

KKV Évindító Csúcstalálkozó 2021
szabályozás – finanszírozás - képzés

A KKV szektor még nem használja. Bizalmi vagyonkezelés (bvk)
A bvk biztonságos keret, a kkv-k számára a hagyományos öröklés, a vállalat eladás, a felvásárlás és más esetekben.

Jövőkutató beszélgetés
Egyre több kutató, közéleti személyiség és művész mondja azt: a veszélyhelyzet elmúltával semmi nem úgy folytatódik majd a világban, mint ahogy korábban. Vannak olyanok, akik egyenesen a társadalmi berendezkedések radikális változását várják.

KKVHÁZ vita a gazdaságról
Egyebek mellett szóba kerül: mi következik most, ki mit tehet maga, miben számítsunk az államra, mi a tanulság, ki miben segíthet.

KKVBARÁT szervezetek egyeztetése a Pénzügyminisztrériumban
2020 vízkeresztjére esett a KKV szektor hagyományos Évindító Csúcstalálkozója.

A két percben beszélés művészete

Tálos Péter évindító gondolatai
A JVSZ elnöke a világgazdaságról, a multikról, a JVSZ 6 évéről és a terveiről.

KKVHÁZ Megyék Versenye 2018
2018 november 12 (hétfő) 15:00 – 18:00 között a Pénzügyminisztériumban.

Ha verseny, hát legyen verseny
De nem etikátlanul és jogsértően. Interjú Dr Kollár Kingával a GVH sajtószóvivőjével.

Moll János
Az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület elnöke

A britek kilépése

Interjú Tisótzki Istvánnal, a GM-Mestertervezés vezetőjével
Terv nélkül elindulni felelőtlenség, továbbmenni őrültség, megérkezni lehetetlen.

AXICO volt, van és lesz is.
Az ország egyik legszínvonalasabb szereplője az informatikai piacnak. Szerver és hálózati megoldásokat kínálnak, valamint a Digifotó üzletágával a fényképezőgépek és kiegészítők terén a megalapításától kezdve megkerülhetetlen. Ők nem csak eladnak a vevőnek, de tovább is kísérik a kapcsolat útját.

KKVHÁZ Karácsonyi ajándék
Két remek ember vitázik – bár ilyenek lennének korunk vitái.

Interjút adott nekünk világhírű zongoraművészünk, Krasznai Tünde Ilona
„Azt üzenem a KKVHÁZ tagjainak, hogy merjenek művészek lenni a hétköznapokban, a családban és a cégvezetésben”

Aktiv turizmus a gazdaság újraindításáért
Csúcstalálkozó a kisebb pénzű tömegek és a kevésbé frekventált szolgáltató helyek megsegítéséért

KKVHÁZ Megyék Versenye 2020
Kiváló gondolatok, remek előadások

Kisvállalkozás Finanszírozási Csúcstalálkozó
2021 február 24 14:00 - 16:00 között O N L I N E

Amit a KKV vezetőként a számvitelemről tudnia kell

Nehéz a bonyolult adózási és tb szabályokat maradéktalanul betartani külföldi munkavállalás esetén
A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak.

Legyen az Öné 2020!

Hagyományteremtő szellemitulajdon-védelmi csúcstalálkozó a KKV szektor szolgálatában
2021. január 27-én rendezte aktuális soron következő szellemi csúcstalálkozóját a KKVHÁZ Zrt., amely a magyar gazdaság minden felelős szereplőjének kínál a konstruktív, kulturált, rendszeres párbeszédéhez fórumot.

A KÁRPÁTEXPORT rendezvényen jártunk

Zugló KKVBARÁT kerület
A KKVHÁZ Budapest a XIV. kerületébe látogatott. A Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében kiderült számos üzlethelység üres a kerületben, amire a helyi vállalkozók pályázhatnak.

Segítség a KKV szektornak
Most a pályázatokra és a hitelekre kell figyelni.

Lehet-e versenyképes, aki nem tartja a versenykultúrát?

A konfliktuskezelés az üzlet
Tudta, hogy egy 10 fős cég 962.000 Ft-ot veszít el minden hónapban a konfliktusain?

Hogyan tanulhatunk a keresőoptimalizálásról? És miért érdemes erre törekedeni?
A keresőoptimalizálás sokak számára rejtélyes, kevéssé megfogható tevékenység. Sokan úgy érzik, hogy nem tudják pontosan, mit csinálnak a SEO szakértők, mitől függ egy weboldal teljesítménye a Google találati listáin.

Hasznos marketing tippek vállalkozásoknak

I. Országos Online Interaktív Versenykultúra Csúcs 09.18.

Kik nyernek a gazdaság újraindításával
Országos beszélgetés arról, hogyan kell kikerülni a bajból. Azonos időben, ugyanarról a témáról, versenyben egymással.

KKV Évindító Csúcstalálkozó 2021
A kormányzat, a civilek, a K+F képviselői és a cégek egy asztalnál ONLINE.

Nagy veszélyben a kisvállalat vezetők

Március 9 (hétfő) KKVHÁZ
Amit mindenkinek érdemes tudnia a közösségi médiáról.

Alakul a KKVHÁZ 2021. évi programja

A hit szerepe a gazdaságban, a gazdaság szerepe a hitben
A mai gazdaság bántóan materialista világrendjében, van-e szerepe a vallásnak, mit üzennek nekünk azok akik főállásban a lélekkel foglalkoznak.

Közbeszerzés. Mit tehet egy KKV ha úgy érzi…

A kapcsolatépítés titka
Amiről szemérmesen nem beszélünk, de mindennek az alapja.

EU-pályázatok: zárás előtt, nyitás után

Növekedhetünk extrém helyzetben is
Tisóczki Istvánnak eszközei vannak a növekedéshez. Jegyezze fel őket!

Szellemitulajdon-védelmi Csúcstalálkozó
2021 január 27 (szerda) 14:00 – 16:00.

NGM - KKVHÁZ kis- és középvállalatok évindító csúcstalálkozója
2016. január 12. Budapest NGM József nádor tér 14:00–16:00 (Már a cikk olvasásakor is jelentkezhet!)

Maradj Otthon dal a KKVHÁZ-ból
Szécsi Viktória énekesnő a KKVHÁZ szóvivője Otthon maradt, de nem maradt csendben.

Az Innováció Menedzsment
Az innováció nélkülözhetetlen, de olyan, mint oltóanyag tű nélkül.

Last minute karácsonyi ajándék ötlet

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem maradt tétlen.
Sok élethelyzetben, az élet számos szereplőjének kínál segítséget, könnyítést.

A gazdaság győzteseit mi állíthatja meg?
Nézzünk utána! …a piaci verseny megnyerése nem tilos: ami tiltott, az a vállalkozás erőfölényes helyzetével való visszaélés.

Kicsit elhittük már, hogy az emberiséget nem érheti baj
A KKVHÁZ arra koncentrál, hogy megkeressük, a válság, milyen pozitívumokat hordoz, és azt hogyan lehet a legjobban kihasználni.

Versenyjogi jogsértésre gyanakszom – mit tegyek?

Minden újdonságot egy probléma hoz a világra
"Nagyon hiszek benne, hogy az ONBOX a KKV szektor működésének alapja lesz a közeli jövőben, hiszen velük és értük fejlesztünk." Interjú az ONBOX értékesítési vezetőjével Magó Botonddal

Hallgasd el, hogy csúcsvezető voltál!
Egy generáció katasztrófája a munkaerőpiacon.

Az összes művelt terület fele és 3,5 millió tulajdonos.
Osztatlan közös földtulajdon - hitel támogatás és mások. Interjú dr. Nagy Jánossal az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkárával.

A KKV cégfúziókat is vizsgálhatja a GVH

Biztonsági megoldások a KKV szektornak
Azt gondolta, hogy Ön nem óriásvállalat így a kockázata is kicsi?

KKVHÁZ Megyék Versenye 2018
Kifejezetten azoknak ajánljuk, akik üzleti kapcsolatot keresnek, a tudásukat szívesen megosztják és szeretik a közösségi élményeket.

Vállalkozásbarát GVH
A Gazdasági Versenyhivatal új kommunikációs módszerrel közeledik a hazai KKV szektor felé

Első pandémiás nyarunk viszontagságai
Kovács János gondolatai.

Online konferencia kisokos
legyen benne sikeres – élvezze a használatát

Cseresnyés Péter államtitkár volt a meghívott vendég
Zalában tartott online adóértekezletet a NAV.

Belföldi turizmus lakóautóval
Ha a hollandok meg a németek szeretik, lehet benne valami.

KKVHÁZ Business Klub október 14
Ismét kellemes, vidám légkörben telt a KKVHÁZ október 14-i rendezvénye a Pénzügyminisztérium patinás pénztártermében.

A kapcsolatok értékéről és titkairól beszélgettünk
A KKVHÁZ Online Klubja meglepetésekkel szolgálhat azoknak, akik kapcsolatokat akarnak építeni.

A vállalatvezetés igenis külön szakma

Egykori csúcsvezető, aki nem enged a saját korának

Ügyvezetők pénzügyi felkészültsége
Van nulladik szint is. Reméljük Ön nem ide tartozik

HR őszintén
Nagy divatja van manapság az emberi erőforrás menedzsmentnek. Kicsit úgy tekintünk erre, mintha a mi korunk találmánya lenne, pedig, ha belegondolunk, az emberiséggel egyidős tudományról van szó. Nem kevés HR tudás kellett ahhoz, hogy piramisok épüljenek fel, vagy százezres mongol hadseregek megszállják a fél világot.

Nyitott NAV, konstruktív vállalkozók
Adótudatosság fejlesztése: „Elsőre ne pénzbüntetést kapjunk, hanem utaljanak továbbképzésre”

Mit nem tudnak a KKV szektor vezetői?
KKVHÁZ vitabeszélgetés, vezetői problémákról, tanácsadói tennivalókról.
Hozzászólások
Igen jó látleletet ad a cikked a KKV és Multi vállalkozásokról. Támogatom a „vállalati méretfüggő adó és társadalombiztosítási rendszer” kialakítását.
Remélem a jövőben egyre inkább megteremtődnek a bevezetés feltételei. Különösen a járvány időszak Európai és Hazai szakszerű elemzése és tanulságainak levonásának hatására. Nagyon fontos, hogy a források támogatása mellett a képzéseknek, továbbképzéseknek egyre nagyobb jelentősége van a KKV -k megerősödésében.
Köszönettel és üdvözlettel: Sepsi Zsigmond