KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Ha verseny, hát legyen verseny

De nem etikátlanul és jogsértően. Interjú Dr Kollár Kingával a GVH sajtószóvivőjével.

A magyar társadalomban az a kép él, hogy a versenyjogot a nagy vállalatok szegik meg. A kis emberek dörzsölik is a tenyerüket amikor milliárdos bírságokról hallanak. Hogy lehet érintett egy kisvállalat a versenyjogban? Egyáltalán mi a legkisebb partnerük? Egy KATA-s vízvezeték szerelő ugye már nem tud versenyjogot sérteni?

A nagyobb, közismertebb vállalkozások gyakrabban címlapra kerülhetnek a versenyügyekről beszámoló sajtóban, illetve szembetűnőbbek és emlékezetesebbek lehetnek az olvasók számára a magas összegű, akár milliárdos összegekre rúgó bírságok is (melyek többek között a jogsértés révén elért árbevételhez, illetve a kereskedelmi gyakorlat kiterjedtségéhez igazodnak, így nagyobb vállalatok esetén értelemszerűen magasabbak lehetnek). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a versenyfelügyeleti szabályozás nem vonatkozik a kis- és középvállalati (KKV) szektorra, sem azt, hogy a GVH ne foglalkozna a kisvállalatok jogsértéseivel. A versenyjog minden vállalkozásra vonatkozik, ezért a gazdaság minden résztvevője – legyen akár kicsi, akár nagy – érintett benne, jóllehet a kisvállalatok néha kivételt élveznek (nem súlyos jogsértést jelentő bagatell versenykorlátozó megállapodások), illetve enyhébbek lehetnek a szankciók is (pl. a Versenytörvény szabályai szerint bizonyos enyhébb jogsértések esetén első alkalommal pénzbírság helyett figyelmeztetést kaphatnak) . A GVH eljárásaiban 2002 és 2017 között a versenykorlátozó ügyek 73,1 %-ában, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos eljárások 80,7 %-ában voltak érintettek kkv-k.

Külön kiemelendő a versenyjogi jogsértések közül a versenyszabályozás „kemény magja”: a kartellezés, vagyis a versenytársak titkos megállapodásai az árak rögzítéséről vagy a piac felosztásáról. Ezen szabályok megsértése a legsúlyosabb versenykorlátozó jogsértések közé tartozik: ilyen esetekben nem érvényesülnek a résztvevők csekély piaci súlyára vonatkozó „de minimis” szabályok vagy egyéb mentességek, és KKV-k esetén sincs lehetőség figyelmeztetésre bírság kiszabása helyett. Ebben a körben tehát akár KATÁ-s vízvezeték-szerelők jogsértése esetén is maximális szigorral léphet fel a Versenyhivatal. Néhány példát említenénk a közelmúltból a KKV-k részvételével folytatott, ilyen jellegű jogsértésekre: a napelem-telepítő cégek kartelljében öt vállalkozás jogsértő módon 26, napelemes rendszerek kivitelezésére vonatkozó, vissza nem térítendő uniós támogatású pályázatot osztott fel egymás között. A kútfúró cégek kartelljében pedig négy cég osztotta fel egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A hatóság az előbbi esetben több mint 81 millió forint, az utóbbiban több mint 100 millió forint összegű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a résztvevő kis- és középvállalkozásokra. De korábban volt példa a pékek, autósiskolák, taxisok árakat érintő megállapodásainak szankcionálására is.

 

A versenyjogot illetően, nagy az információ hiány. A GVH nem kis vállalást tett akkor, amikor a társadalmat, azon belül a kisvállalati világot érzékenyíteni kívánja ebben az ügyben. Mi a pontos cél? A bejelentések számát kívánják növelni? Ebben rossz emlékei vannak ennek a nemzetnek.

A GVH felmérései szerint a kis- és középvállalkozások versenyre vonatkozó ismeretei sok tekintetben bővítésre szorulnak. A kisvállalatok harmada szerint például nem tiltott, ha a versenytársak megegyeznek egy kötelezően alkalmazandó minimális árról; sem az, ha megegyeznek, hogy egymás területén nem fognak tevékenységet végezni. A KKV-k csaknem ötöde szerint nem tiltott közbeszerzések előtt megbeszélni egymással a pályázatuk tartalmát. Ezzel óhatatlanul kiteszik magukat annak, hogy egy versenyfelügyeleti eljárásban bírságot kapjanak, vagy akár büntetőeljárás induljon ellenük, hiszen ha a kartellezés egy közbeszerzési eljárást érinti, akkor büntetőjogi szankciókkal is szembesülhetnek az abban résztvevő személyek.

A kisvállalatoknak persze ezen túl is hasznos lenne, ha ismernék a versenyszabályokat, mert vevőként is kárt szenvedhetnek akkor, ha azok a vállalatok, akiktől vásárolnak részesei egy kartellnek. Így drágábban jutnak hozzá az általuk felhasznált termékekhez, szolgáltatásokhoz, ami a saját jövedelmezőségüket is ronthatja. Ebben a tekintetben nyilvánvalóan bejelentőként is számít a Versenyhivatal a kisvállalatokra.

Mivel a jogsértések egy része ez alapján visszavezethető lehet a szabályozási ismeretek hiányára is, a GVH az érintett körben a versenyszabályozás közérthető megismertetésére, ezzel pedig a vállalkozások önkéntes jogkövetésének elősegítésére törekszik. A GVH célja tehát a kis- és középvállalkozások érzékenyítésével, hogy a potenciális versenyjogi problémák elkerülhetőek legyenek a hatóság beavatkozása nélkül, így a bejelentések száma összességében csökkenjen.

 

Mi a tapasztalatuk, a versenyjogot illetően melyik korosztály a legérzékenyebb? Egyáltalán a GVH épít-e az idősekre, akik a fogyasztóvédelmi tapasztalatok szerint nagy kedvvel kísérik figyelemmel a jogsértéseket?

A fogyasztóvédelmi ügyekben az idősebb korosztály tényleg érzékenyebb lehet, de ez nem a versenypártisággal, hanem inkább a fokozottabb kiszolgáltatottsággal függ össze. A GVH felmérései alapján a felnőtt lakosság körében nem tapasztalható szoros összefüggés a kor és a versenypártiság között.

A demográfiai, illetve iskolázottsági jellemzők ugyanakkor bizonyos tekintetben valóban erősen befolyásolják a válaszadók gondolkodását a gazdasági folyamatok szabályozásáról. A legutóbbi felmérés több, fogyasztói tudatosságot és ismereteket elemző pontnál is kiemeli, hogy jelentős különbségek tapasztalhatóak a diplomások és az ennél alacsonyabb végzettségűek között. A GVH ezért törekszik a versennyel kapcsolatos ismereteket egy átfogó oktatási, edukációs program részévé tenni, illetve egyéb módokon erősíteni a középiskolás korcsoportok fogyasztói tudatosságát és versenypártiságát, ami hosszabb távon remélhetőleg kihat az ismeretek bővülésére, illetve a versenypártiság javulására.

 

FEL

Hozzászólások  

 
#1 Csuri Ferenc 2020-03-26 19:01
Nem olyan ördöngősség a versenyjog, minden kkv vezető képes erre figyelemmel lenni. Egyszerűen csak azt nem szabad csinálni, amiről érződik, hogy tisztességtelen. Egészséges morális érzékkel rendelkező felnőttek, kkv döntéshozók képzettség nélkül is pontosan megérzik, mi a tisztességtelen. Ha ezt még tréninggel is erősítjük, csak jó lehet. Vonatkozik ez a legnagyobb magyar és nk. cégek vezetőire is természetesen.
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei