Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

A digitalizáció tehát egyáltalán nem állt meg, a cégek és a számlázó programok fejlesztői nem pihenhetnek, sőt talán még csak most jön a java! Tavaly már bevezették az online számla-adatszolgáltatás 1.1-t, április 1-től pedig már mindenkinek kötelező lesz a 2.0-ás verzió szerint adatot szolgáltatni, és ezzel még nincs vége: hamarosan következik a 3.0. Az adatszolgáltatási kör is két lépésben bővül, és lassan kiterjed minden tranzakcióra. Mindez persze lehetne csak háttérben zajló informatikai változás, de nem erről van szó, mert az új rendszer és az új szabályok két fontos területet fognak gyökerestül átalakítani: hiszen lehetővé teszik, hogy az áfabevallást a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a NAV készítse elő, és azt is, hogy a szoftver automatikusan riassza a hatóságot, ha felmerül az áfacsalás gyanúja.

Április 1-jétől a 2.0-ás séma átalakulást hoz a módosítások kezelésében, továbbá megváltozik a NAV online számla XML titkosítási algoritmusa és az XML adatszerkezete is.

2020. július 1-jétől pedig első lépésben eltörlik a számlák áfatartalmára vonatkozó adatszolgáltatási értékhatárt, tehát már minden B2B számláról jelenteni kell majd a NAV-nak. Adatot kell szolgáltatni a fordított áfás és az alanyi mentes ügyletekről is. Kötelező lesz a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban, ezért a vállalati rendszerekben – ERP, könyvelőprogram, nyilvántartások – érdemes a vevői adatokat még időben átvizsgálni. A papíron kiállított számlák esetében 5 napról 4 napra rövidül a jelentési határidő, és a számlákat a teljesítéstől számítva 8 napon belül ki kell állítani.

Második lépésben, 2021 januárjától az adatszolgáltatási kör tovább bővül a közösségi és az export ügyletek, valamint a magánszemélyek számára kiállított számlákkal: vagyis ekkortól már minden B2B és B2C számlát értékhatár nélkül ismerni szeretne a hatóság. A kibővülő adatkör miatt újabb informatikai fejlesztésekre kell készülni. A GDPR összhang miatt a magánszemély vevők neve és címe nem kerül majd be a rendszerbe.

Mindez nagy terhet jelent azoknak, akik eddig kimaradtak az adatszolgáltatásból, mert nem voltak nagy összegű számláik vagy éppen adómentesség alá tartoztak; továbbá mert jellemzően magánszemélyek voltak az ügyfeleik. A NAV-nak is nagyságrendekkel több valós idejű online számlaadat kezelésére kell felkészülnie.

Az immár tranzakció szintű, azonnali adatok alapján a NAV képes lesz elkészíteni az áfabevallás-tervezeteket, amely hosszú távon jelentős adminisztrációcsökkentést eredményezhet a kis- és középvállalkozásoknál, a nagyvállalatoknál pedig kontrolladatként fogják tudni használni. A bejövő – vagyis a nekünk kiállított – számlák adatait mi is le tudjuk majd kérni, amely alapja lehet a bevallásnak, ellenőrzésnek is.

Az is igaz viszont, hogy a NAV már most is számottevő digitális adatvagyona ugrásszerűen növekedni fog, és ezzel elérkezik az azonnali, távolról végzett adóellenőrzések kora, ami a vállalkozásoknál az állandó ellenőrzési készültség idejét hozza el! A vállalkozásoknak kulcsfontosságú lesz rendszereik helyes beállítása és a hibátlan adókezelés folyamatokon belüli biztosítása, elérve ezzel azt, hogy amire az adat a hatóság rendszerébe bekerül, addigra már biztosan kontrollált és megfelelő legyen.

A tömeges, akár egyidejű digitális adóellenőrzések korát pedig az úgy nevezett „SAF-T” adatformátum bevezetése fogja majd elhozni. A SAF-T, vagyis a Standard Audit File for Tax, egy XML formátumú, adózási célú egységes adatállományt jelent, amely bevezetésének előkészítését a NAV már meg is kezdte. Az adatállomány, az OECD ajánlásokkal összhangban, a számlaadatokon túl kiterjed majd a könyvelési és számviteli rendszer minden további elemére, mint például az árukészletekre, tárgyi eszközökre, banki utalás adatokra.

Mit kell tehát most minden vállalatnak, aki szeretné elkerülni a bírságokat? Hogyan készülhetnek fel a társaságok?

Számlázási, adókezelési, könyvelési rendszerükön egy „health checket” kell végrehajtaniuk, hogy mire adataik a NAV-hoz kerülnek, minden rendben legyen.
Folyamataikat, ügyvitelüket úgy kell kialakítaniuk, hogy alkalmasak legyenek az adatszolgáltatásra.
Az új ügyletek adókezelését érdemes előre tanácsadóval egyeztetni, hogy a rendszerhibák rögtön a bevezetéskor elkerülhetők legyenek.
Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az informatikára, fejlesztőket és erre nyitott gazdasági szakembereket kell alkalmazniuk, valamint olyan tanácsadókkal együttműködniük, akik az informatika és az adózás rendszereit egyaránt átlátják.

A könyvelők és adótanácsadók feladata is megváltozik, a mechanikus adatbevitel helyett folyamatosan és automatikusan kell nekik is elemezniük a cég adatait, és a hibákat azonnal korrigáltatniuk!

A témáról Jancsa-Pék Judit beszélgetett a Millásreggeliben.

A műsorról készült videók megnézhetők itt és itt.

• < Előző
• Következő >