I. Országos Online Interaktív Versenykultúra Csúcstalálkozó
2019. szeptember 18.

Központi helyszín: EDUTUS Egyetem épülete (Falk Miksa u. 1)

>> Bővebb információ <<

>> Töltse ki kérdőívünket és NYERJEN! <<

 

KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
 

A gazdaság győzteseit mi állíthatja meg?

Nézzünk utána! …a piaci verseny megnyerése nem tilos: ami tiltott, az a vállalkozás erőfölényes helyzetével való visszaélés.

A KKV-kat gyakorta foglalkoztató kérdés a KKV-k és a nagy, gyakran multinacionális vállalatok (vagy azok leányvállalatainak) viszonya, különösen azok beszállítójaként az ellátási láncban. A felmerülő problémák között szerepel az is, ha egy termék gyártója, kizárólagos importőre elzárkózik a szerződéskötéstől, de az is, hogy árnyomást éreznek a kisvállalkozások a terméküket felvevő nagyáruházak részéről. Ezúttal igyekszünk tisztázni néhány kérdést ezzel a témakörrel kapcsolatban.

 

Erőfölény, vagy erős alkupozíció?

 

A beszállítók és a nagyvállalatok közötti üzleti viszony feltételeinek kialakításakor nyilvánvalóan jelentős különbségek lehetnek a cégek méretében, gazdasági- és érdekérvényesítő erejében, amelyet a KKV úgy élhet meg, hogy partnere jelentősen erősebb, hozzá képest 'erőfölényben van'. Lényeges azonban leszögezni, hogy a versenyjogi értelemben vett gazdasági erőfölény nem azonos ezzel: egy vállalkozást akkor tekintünk erőfölényes helyzetben lévőnek, ha az érintett piac többi résztvevőjétől (versenytársaitól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól) nagymértékben függetlenül tudja kialakítani piaci magatartását, anélkül, hogy döntései során érdemben tekintettel kellene lennie rájuk. Az erőfölény tehát sosem valakihez – például egy szerződéses partnerhez – képest áll fenn, vagyis nem arról van szó, hogy az egyik fél nagyobb gazdasági erővel rendelkezik a másiknál és ezért ‚kényszerítő' befolyással van rá. Ehelyett a versenyjogban erőfölényesnek olyan vállalatokat értünk, amelyek megkerülhetetlenül uralnak egy egész piacot. Tehát mindaddig, amíg egy terméket (vagy ahhoz hasonlót) mástól is be lehet szerezni, illetve másnak is lehet értékesíteni, addig nem beszélhetünk erőfölényről.

 

Önmagában az erőfölény meglétét nem tiltja a Versenytörvény, vagyis a piaci verseny 'megnyerése' nem tilos: ami tiltott, az a vállalkozás erőfölényes helyzetével való visszaélés. Az erőfölénnyel visszaélésről beszélhetünk például, ha a vállalkozás indokolatlanul magas árakat alkalmaz fogyasztóival szemben, vagy ha megakadályozza, hogy további versenytársai lépjenek be a piacra. Egy további gyakori példa az egyoldalú szerződésmódosítás, különösen hitelszerződések kapcsán.  Az erőfölényben levő vállalkozások tehát a többiekhez képest fokozott felelősséggel bírnak az adott piacon.  

 

Erőfölényben lévőnek minősült például egy nemrég lefolytatott vizsgálat során a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a légikikötő körüli parkolás tekintetében. A vizsgálat során felmerült, hogy a cég által kialakított reptéri behajtási rendszer többletköltséget, ezáltal versenyhátrányt okozott piaci versenytársainak-  vagyis a környék parkoló-üzemeltetőinek. A társaság végül önként vállalta az eljárás során, hogy jelentősen csökkenti a reptéri behajtás és parkolás díjait.

 

Hasonló példa az erőfölényes helyzetre a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) ügye a közelmúltból: a cég a kikötők üzemeltetése mellett egyúttal személyhajózási (menetrendszerinti- és sétahajózási) szolgáltatásokat is nyújt. A Versenyhivatal azt feltételezte, hogy a balatoni közforgalmú kikötői szolgáltatások piacán erőfölényes helyzetű cég a verseny korlátozására alkalmas módon alakította ki a dokkok használati díjait és feltételeit a szintén sétahajózással foglalkozó versenytársai számára. A vállalkozás az eljárás ereményeképpen csökkentette a kikötő-használati díjakat, növelte a versenytársak által használható kikötőrészek területét, valamint a számukra biztosított hirdetési felületeket. 

 

Jelentős piaci erő – félúton az erőfölény és a természetes versenyfölény között

 

A jelentős piaci erő a gazdasági hatalom egy speciális fajtája. Megléte a gazdasági erőfölényhez hasonlóan nem verseny- és jogsértő, csak a vele való visszaélés minősíthető sérelmesnek. Egy kereskedő jelentős piaci ereje megállapítható, ha nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, vagy ha ugyan ezt nem éri el, de a piac sajátosságai, struktúrája, az esetleges piacra lépési korlátok, költségek mégiscsak ilyen helyzetet teremtenek. Hangsúlyozandó, hogy önmagában az a tény, hogy egy beszállító a termékeinek jelentős részét egy adott kereskedő értékesíti, azaz a szóban forgó kereskedő a beszállító szerződéses partnerei között kiemelt helyet foglal el, még nem feltétlenül minősül jelentős piaci (vevői) erőnek is egyben.

 

A Kertv. kimondja, hogy a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. § szerint visszaélésnek minősül például

- a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; 

-a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;  

- a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, pl. raktározási, reklámozási, marketing és más költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra; vagy 

- a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, stb.

 

Amennyiben mind a jelentős piaci erő és az ezzel való visszaélés megállapítható, a GVH eltilthatja a vállalkozást a magatartástól, illetve bírságot szabhat ki. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el ilyen ügyekben.

Szerződésen belüli erőeltolódás

 

Versenykörülmények között a szerződés tartalmát a felek egyetértésben, azt mindkét fél részére elfogadható módon alakítják ki. A gyakorlatban azonban felborulhat a kapcsolat egyensúlya. A polgári jog egyenjogú felek kapcsolatában is biztosítja a szerződés egyensúlyának utólagos megteremtését a tisztességtelen általános szerződési feltételek megtámadásának biztosításával, illetve a feltűnő aránytalanság tilalmával, mely helyzetekben a bírósághoz lehet fordulni.

 

 

GVH a kisebb vállalkozásokért

 

Bizonyos esetekben, ha nem is áll fönn erőfölényes szituáció, a GVH törekszik a kisebb vállalkozások alkupozíciójának megerősítésére, a gazdaság számára hasznos célok érdekében. A hatóság nemrég lezárult ágazati vizsgálatában például azokat a tényezőket tekintette át, amelyek akadályozhatják a bankkártya-elfogadás terjedését. A vizsgálat egyik fő kérdése volt, hogy az elfogadók a bankkártya elfogadás szolgáltatást a kisméretű kereskedőknek a forgalomhoz viszonyítva magasabb áron nyújtják-e, mint a nagyméretű kereskedőknek, és ha igen, akkor ennek okai között valószínűsíthető-e olyan versenyprobléma, amely versenyjogi beavatkozással kezelhető. A vizsgálat azonosított a versenyviszonyokat is érintő piaci problémákat, ezért a GVH javaslatokat tett, amelyek elősegíthetik a kisebb kereskedők helyzetét:

-        A vizsgálat során megkérdezett kereskedők gyakran említették, hogy csak napokkal később jutnak hozzá a vásárlások ellenértékéhez. A GVH ezért azt javasolta az elfogadó bankoknak, hogy a jelenleginél gyorsabban írják jóvá a bankkártyás tranzakciók ellenértékét.

-        A tranzakciószámmal arányos díjak – amelyek a vizsgált időszakban emelkedést mutattak – szintén elsősorban a kisebb tranzakciókat lebonyolító, kisméretű kereskedőket érintik hátrányosan, ezért a GVH e díjak minimalizálását, illetve megszüntetését javasolta a jelentésében.

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei