I. Országos Online Interaktív Versenykultúra Csúcstalálkozó
2019. szeptember 18.

Központi helyszín: EDUTUS Egyetem épülete (Falk Miksa u. 1)

>> Bővebb információ <<

>> Töltse ki kérdőívünket és NYERJEN! <<

 

KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
 

A fogyasztóvédelem két oldala

Előny vagy akadály a hazai kis- és középvállalkozásoknak?

„A környék legfinomabb kenyere” , „a legjobb cipész a városban” vagy „a legtöbb ingatlant értékesítő ingatlaniroda” – a helyi szinten működő kis – és középvállalkozások szívesen használnak ilyen vagy ehhez hasonló szlogeneket szolgáltatásaik vagy termékeik értékesítésének fokozására.

A jól hangzó reklámok megálmodásakor a hatás mellett ritkábban gondolnak a vállalkozók arra, hogy bizony az ilyen kereskedelmi állítások is meg kell, hogy feleljenek a fogyasztóvédelmi előírásoknak.



Mik a legfontosabb szabályok?

A törvény általában tiltja tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közzétételét, ezen belül a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok külön is kiemelésre kerülnek a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben. Megtévesztő az a reklám, amit pl. nem tud a reklámozó alátámasztani, így ha nem tudja bizonyítani, hogy tényleg ő értékesítette a legtöbb ingatlant vagy ha az ígért gyógyhatás elérése nem bizonyított. Agresszívnak minősülhet egy árubemutató, ha azon pszichikai nyomást gyakorolnak a részvevőkre. A törvény egy ún. feketelistában nevesít 31 olyan kereskedelmi gyakorlatot, amelyek a körülmények minden további mérlegelése nélkül jogsértőnek minősülnek: ilyen például a gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, vagy az ún. piramis-elvű eladásösztönző rendszer.


A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának alapvetően minden, fogyasztó és vállalkozás közötti viszonyban érvényesülnie kell. Vagyis mindegy, hogy a fogyasztó boltban vásárol-e, vagy online webshopból rendeli meg a terméket, ahogy az is, hogy áruról vagy igénybe vett szolgáltatásról beszélünk. Szintén mellékes, hogy hazánkban bejegyzett, vagy külföldi székhelyű vállalkozástól van szó: a Gazdasági Versenyhivatal a magyar a fogyasztók érdekében eljárhat akár a szilícium-völgy olyan óriásvállalataival szemben is, mint az Apple vagy a Google.


A kis- és középvállalkozások szempontjából kiemelendő, hogy nem kizárólag a reklámok, hagyományos hirdetések során szükséges betartani a kereskedelmi gyakorlatok szabályait: fontos, hogy a vállalkozás honlapján, közösségi oldalán tett állítások se legyenek alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. De fontos pl. a termék címkéjén megjelentett információ valódisága, habár ezeket általában a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja. A GVH-nak ugyanis csak abban az esetben vizsgálja egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségét, ha a verseny érdemben érintett. Minden egyéb esetben fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalok, illetve az őket felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el ezt a feladatot.



Mit tehetünk, ha úgy látjuk, hogy egy versenytársunk nem tartja a jogszabályi – etikai normákat?

Kiemelendő, hogy a GVH nem rendelkezik hatáskörrel sem a fogyasztók és a vállalkozás, sem a vállalkozások egymás közötti polgári jogi és egyéb viszonyai tekintetében, a köztük fennálló egyedi jogvitákat nem kezeli.

Az üzleti tisztességtelenség körébe tartozó egyes esetekben a tilalmazott üzleti magatartás jellemzően két versenytárs közötti jogvita formáját ölti: ezek közé tartozik például a hírnévrontás, az üzleti titok megsértése, a bojkott-felhívás, a szolgai utánzás, a tisztességtelen összehasonlító reklám, valamint a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése. Az ilyen típusú jogsértések esetén - a Versenytörvény rendelkezései alapján - nem a GVH érvényesíti a versenyszabályokat, hanem bírósághoz lehet fordulni.

A Versenytörvényben foglalt szabályok másik csoportjában - ide tartozik az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a jogsértő összehasonlító reklám, a kartellezés, az egyéb, versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - a GVH jár el. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a jogsértés miatt sérelmet szenvedett fél a bíróság előtt próbáljon érvényt szerezni e rendelkezéseknek. A GVH eljárásait bárki kezdeményezheti, azok azonban a panaszostól vagy bejelentőtől függetlenül, hivatalból folynak, céljuk pedig a tisztességes piaci verseny biztosítása azokban az esetekben, amikor egy valószínűsíthetően jogsértő magatartás esetében a verseny érdemi érintettsége fennállhat.



Amikor egy KKV érzi magát becsapottnak

Egyes, tisztességtelen üzleti gyakorlatok kifejezetten a kis- és középvállalkozásokat célozzák. Néhány példa ezekre a csapdákra: bizonyos vállalkozások jó pénzért a cég megbízhatóságát, esetleg a róluk szóló pozitív fogyasztói véleményeket igazoló „tanúsítványokat” állítanak ki, melyek azonban valójában alkalmatlanok erre, így a fogyasztókat és az igénybe vevő vállalkozásokat egyaránt megtévesztik. Szintén gyakoriak az olyan, külsőségeiben számlának látszó, valójában viszont egy új szerződéses ajánlatot rejtő küldemények, amelyek általában egy telefonkönyvben vagy online adatbázisban történő megjelenéséről szólnak.

Ezzel kapcsolatban kiemelnénk, hogy a vállalkozásokat üzleti kapcsolataikban – legyenek akár egyszemélyes, egyéni cégek – nem illetik meg a fogyasztókat védő szabályok: a szerződéskötések során magasabb szintű tudatosság várható el, azaz megtéveszthetőségi mércéjüket a jog magasabbra helyezi a laikus fogyasztóknál. Az érintett üzletfeleknek tehát képesnek kell lenniük arra, hogy az üzleti kommunikációban foglaltakat megfelelően értelmezzék, azokat saját szakmai ismereteikkel ütköztetni tudják.

dr. KOLLÁR Kinga
sajtószóvivő
Gazdasági Versenyhivatal
Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda
http://www.gvh.hu

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei