KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

A cégvásárlás buktatói

Egy megalapozott üzleti döntés meghozatala során alapvető fontossággal bír, hogy már annak előkészítő fázisában megbízható információkkal rendelkezzünk a célzott befektetésben rejlő kockázatokról.

Napjaink gyorsan változó jogi és gazdasági környezetében különösen igaz ez az állítás cégek akvizíciója esetén. A célvállalat tevékenységének, működésének, fejlődési irányának ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy felbecsüljük a cég jövőbeli piacképességét, és felvázoljuk a prosperálást elősegítő szervezeti-stratégiai lépéseket. Ehhez nyújt segítséget az ún. due diligence, más néven átvilágítás, melynek keretében lehetőség nyílik a cég teljes körű jogi és gazdasági kapcsolatrendszerének átláthatóvá tételére.

A jogi átvilágítás során elemzésre kerülnek a vállalat érvényben lévő szerződései az általános jogszabályi megfelelőség szempontjából, különös tekintettel a cég jövőbeli kötelezettségeire és jogaira. Az átvilágítás elsődleges célja a kockázatok feltárása és értékelése, melyek ismeretében lehetőség nyílik az azokért való felelősség szerződéses szabályozására. Tekintettel arra, hogy a cégvásárlónak tudomása van az egyes, szerződéskötéskor fennálló "hibákról", az elvégzett vizsgálat befolyásolhatja az eladó szavatossági kötelezettségét is.

1. A due diligence vizsgálat módja, alapelvei

 

Fontos szabály, hogy az átvilágítás előtt előzetesen meg kell határozni a vizsgálat terjedelmét, amelyeken belül a leendő vevő dönti el, hogy milyen iratokat, milyen adatköröket kíván megismerni.

A jogi átvilágítás általában azt követően kezdődik, hogy a felek a tárgyalások során már megállapodásra jutottak a tranzakció alapfeltételeit illetően, de még nem kötötték meg a szerződést. Az üzleti életben találhatunk példát szerződéskötést követő due diligence-re is, ez azonban kiszolgáltatottá teszi vagy az eladót, vagy a vevőt. Az ilyen típusú szerződésekben tehát pontosan meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyekre hivatkozva a felek jogosultak megszüntetni a szerződést.

Az átvilágítás során a leendő vevő olyan információk birtokába juthat, amelyek az irányadó szabályozás vagy a felek megállapodása szerint az üzleti titok fogalomkörébe tartoznak. Lehetséges megoldásként szolgálhat az esetleges visszaélések elkerülésére, ha a vevő titoktartási nyilatkozattal kötelezi magát arra, hogy a részére hozzáférhetővé tett bizalmas információkat kizárólag a tranzakció mérlegelésére, a felek által meghatározott körben használja fel, és felel e kötelezettsége megszegéséből eredő károkért.

 

2. A due diligence során vizsgált főbb területek

A jogi átvilágítás egyik kiemelt célja annak megállapítása, hogy a céltársaság jogszerűen alapított, bejegyzett és a jogszabályok előírásai szerint működik. Elemzésre kerülnek azok a szerződések, melyek tartós jogviszonyt keletkeztetnek, illetve amelyek értéke meghaladja a konkrét vizsgálat során meghatározott értékhatárt. A céltársaság működéséhez szükséges mintaszerződések is jelentőséggel bírnak, akárcsak azok a kontraktusok, melyekkel a társaság a jogszabályban előírtakon túli szavatossági vagy kártérítési kötelezettséget vállal.

Amennyiben a céltársaság alapításához, működéséhez, illetve a tulajdonosi jogosultság megszerzéséhez engedéllyel kell rendelkezni, az ilyen engedély megléte is vizsgálandó. Áttekintésre kerülnek az egyes munkaszerződések, különös gonddal a menedzsment tagjainak szerződéseire és arra, hogy a szerződések biztosítanak-e egyes munkavállalók számára többletjogokat, és ezek hogyan érintik a céltársaság működését.

A célvállalat vagyonával kapcsolatban tisztázni kell, hogy korlátozás nélkül jogosult-e tulajdona felett rendelkezni, jogszerűen birtokolja-e vagyontárgyait. Emellett részletes adatok feltárása szükséges a cég ingatlanvagyonáról, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terhekről és korlátozásokról, valamint az ingatlant érintő szerződésekről.

Vizsgálni kell, hogy a társaság rendelkezik-e a biztosítással, és az fennmarad-e a tranzakciót követően is, továbbá ki kell térni az esetleges környezetvédelmi szennyezésből adódó kockázatok, illetve kötelezettségek ismertetésére. Elemzésre kerül az is, hogy milyen szabadalmakkal, védjegyekkel rendelkezik az átvilágított cég, valamint milyen szerzői jogi szerződések alapján jogosult szellemi alkotások használatára. A céltársaságot érintő, folyamatban lévő perek és jogviták elemzése abból a szempontból fontos, hogy esetleges pervesztesége esetén ezek milyen helytállási kötelezettséget keletkeztetnek a cég számára. Ezen kívül jelentőséggel bír még, hogy a vállalat működése megfelel-e a magyar versenyjogi szabályoknak.

A leendő tulajdonos az átvilágítás eredményeképpen összetett, ugyanakkor rendszerezett képet kap a célvállalatról, megismerheti az érdekei védelmét szolgáló biztosítékokat, könnyebben hozzáférhet a számára fontos részletinformációkhoz, aminek köszönhetően jelentős mértékben optimalizálhatja a tervezett új beruházás kockázatait.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei