KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Mit vegyünk? – cég vs ingatlan

A gazdasági válság idején különös megfontolást igényel, hogy megtakarított pénzünket miként kötjük le értékének megtartása vagy nyereség szerzése reményében.

A befektetési tanácsadók egy része a tőzsdén való üzletelésre esküszik, mivel a tőzsdére bevezetett részvények kereskedése nemcsak vételi és eladási ár különbségének a nyereségét eredményezi, hanem osztalék fizetésével is jár. Ha valaki megvásárol egy részvényt, azzal nem csak a részvénynek lesz a tulajdonosa, hanem a vállalat egy részének is. Ezzel a részvényvásárlással a befektető úgymond tőkét ad a vállalatnak, hogy az finanszírozni tudja termelését, beruházásait vagy olyan dolgokra fordítsa, mely az üzemeléséhez szükséges közvetve vagy közvetlenül.

A tőzsdén való részvétel ugyanakkor számos költségekkel jár: a részvények után kapott osztalék, valamint a tőzsdei ügyletekből származó nyereség után adót kell fizetni; magánszemélyek esetén mind a kapott osztalékra, mind az árfolyamnyereség után fizetett jövedelemre 16%-os adómérték az irányadó. Ingatlannal rendelkező társaságban történő vagyoni betét, ide sorolandó valamennyi részesedési forma, így részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. szerzése 2010. január 01-je óta adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ez esetben az adó mértéke a pozitív adóalap, vagyis a részesedés elidegenítésekor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett összegének 10%-a ha a pozitív adóalap az 500 millió forintot meg nem haladja meg, míg ezen összeg felett 19%.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a részvényvásárlás igen kockázatos tevékenység, amely a befektetett megtakarításokat meghaladó veszteséget is vonhat maga után: a részvényék értékét ugyanis erősen befolyásolja a vállalat aktuális piaci pozíciója, valamint a vállalat tevékenységi köréhez kapcsolódó piaci spekulációk. E magas kockázat miatt sokan úgy döntenek, hogy befektetési jegyeket vásárolnak megtakarításukból, mivel a befektetési alapok előre meghatározott elveknek megfelelően alakítják ki az értékpapír-portfóliót, ily módon csökkentve a befektetők kockázatát.

A tőzsdei befektetések párjaként nagyon sokáig közkedvelt befektetési lehetőség volt az ingatlanbefektetés, a gazdasági válság által előidézett lakásárak csökkenése azonban sokakat tett bizalmatlanná e befektetési formával szemben.

Az ingatlanbefektetés nagy előnye, hogy az ingatlanba befektetett összeg megtérülése viszonylag kevésbé függ más befektetésektől. További előny, hogy az ingatlan egy kézzelfogható vagyontárgy, amit a tulajdonos módosíthat, emelve annak értékét, vagy bérbe adhat: ilyenkor az ingatlanbefektetés megtérülései közvetlenül kapcsolódnak a lakók által fizetett bérekhez.

A megvásárolt ingatlanból származó nyereség magának a befektetés értékének az ingadozásából származhat, így különösen ha megváltozik az ingatlan értéke a piaci kereslet és kínálat következtében, vagy az infláció miatt. A piaci trendek változása azonban időlegesen csökkentheti is az ingatlanok értékét, ez azonban közvetlen veszteséget nem okoz a befektetőnek.

Magánszemélyek esetén, az ingatlanbefektetések költségei az ingatlan vásárlásához és/vagy eladásához kötődő kötelezően fizetendő személyi jövedelemadóból és illetékekből erednek:

 

  • lakás, lakóingatlan megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja, a megszerzett lakóingatlan forgalmi értéke. Az illeték mértéke lakás, lakóház magszerzése esetén: 4 millió forintig a forgalmi érték 2%-a, valamint a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész 4%- a;

  • ingatlan eladása esetén az értékesítéséből származó jövedelem adóköteles, amelynek mértéke a jövedelemnek a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkentett összegének 16%-a. Lakás, lakóingatlan esetén az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségek levonása után fennmaradó jövedelem után fizetendő adó mértéke tovább csökkenthető az ingatlan szerzés évét követő második évtől úgy, hogy a szerzés évét követő ötödik évtől a lakóingatlan eladásából származó jövedelem adómentes. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló ingatlan átruházása esetén, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt éven belül történik, az értékesítésből származó teljes számított összeg adóköteles jövedelemnek minősül. Az ötödik évet követően történt értékesítés esetén a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget évente csökkenteni kell a törvényben meghatározott módon, míg a megszerzés évét követő tizenötödik évben, illetve ezt követően történt értékesítés esetén az adózót nem terheli adófizetési kötelezettség.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei