KKVHÁZ Online Klub
2018 december 10 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: A hit szerepe a gazdaságban, a gazdaság szerepe a hitben


KKVHÁZ Online Klub
2019 január 14 (hétfő) 14:00 – 16:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: Évindító KKV Csúcstalálkozó 2019
 


 

#

 
 

Versenyképességi javaslatcsomag

  • vissza a szakértő profiljához

Hat főterületen tesz javaslatot konkrét lépésekre a versenyképesség átfogó javítása érdekében.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) elfogadta a versenyképesség javítására irányuló fő javaslatokat, amelyet a kormány elé terjeszt – jelentette be Varga Mihály a testület november 26-i ülését követő sajtótájékoztatón. A program része a gazdaság jelenlegi helyzetének elemzése, illetve a részletes cselekvései terv – tájékoztatott a pénzügyminiszter, az NVT elnöke.

Varga Mihály köszönetét fejezte ki a tervezet kialakításában közreműködő szervezeteknek a színvonalas munkáért. Mint mondta: a kormány elé kerülő programcsomagba bekerültek a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a pénzügyi tárca versenyképességi javaslatai. A Nemzeti Versenyképességi Tanács a munkaanyag első változatát októberi ülésén tárgyalta, ez alkalommal a tervezet további elemekkel való bővítésére tett javaslatot. Ezek részletes kidolgozása után került ismét az NVT elé a Versenyképesebb Magyarországért címet viselő program – ismertette a pénzügyminiszter.

A tanács által elfogadott program hat főterületen tesz javaslatot konkrét lépésekre a versenyképesség átfogó javítása érdekében. Ezek között szerepel az adózás egyszerűsítése, az adóadminisztráció gyorsítása, a kismamák, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak munkába állásának ösztönzése, a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítása – mutatott rá Varga Mihály. Kiemelten fontosnak nevezte a vállalati termelékenyég növelését, valamint az innovációs rendszer és a közszféra hatékonyabbá tételét a digitális megoldások alkalmazásával – szögezte le a tárcavezető. Ezen kívül nagy szükség van a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, készség- és képességorientált oktatási rendszer biztosítására is, ehhez az egészségügyi alapellátást kell megerősíteni, illetve a prevenciós programokat tovább szélesíteni – tette hozzá.



Beszéljünk mi is róla a KKVHÁZ felületén!

 - az adózás egyszerűsítése, az adóadminisztráció gyorsítása,
 - a kismamák, az inaktívak és a közfoglalkoztatottak munkába állásának ösztönzése,
 - a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítása
 - a vállalati termelékenyég növelése,
 - az innovációs rendszer és a közszféra hatékonyabbá tétele
 - a digitális megoldások alkalmazása
 - a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, készség- és képességorientált oktatási rendszer biztosítása,
 - az egészségügyi alapellátás megerősítése, a prevenciós programok tovább szélesítése

Felkért szakértőink szólnak hozzá a programpontokhoz, kérjük Ön is ossza meg az elképzeléseit valamely ponttal kapcsolatban legfeljebb 3000 karakterben.
 

kkvhaz@kkvhaz.hu Köszönjük! Csatolja a fényképét, a terméket amit képvisel! Grátisz megjelentetjük!

Szeretettel a KKVHÁZ Csapata

 

FEL

Hozzászólások  

 
#6 Szabadkai Antal dr. 2018-12-04 17:29
Magam is azok közé tartozom akik szívesen megismernék a N. Versenyképességi Tanács helyzetértékelését és javaslatait. Több helyen is látok tovább fejlődésre lehetőséget. Az egyik ilyen a valódi teljesítmény verseny. A másik az inkorrekt vállalkozókkal szembeni határozottabb fellépés, a jelenleginél jóval hatékonyabb fogyasztó védelem. A harmadik az agrár- és vidéki vállalkozók jobb információ ellátása információ oktatás, ingyenes tanfolyamok révén. Ezek szervezésébe célszerűnek tartom a vállalkozói érdekképviseletek bevonását. A korrupció gyanus esetek kivizsgálását fontosnak tartom.
Várom a válaszokat a felvetéseinkre.
 
 
#5 Veres Katalin 2018-12-02 20:40
KKV szektornak dolgozó könyvelőiroda vezetőjeként, aktív könyvelőként és könyvvizsgálóként pozitív és fejlesztésre váró területeket említenék, amelyek az adózási témakörben „alulról” érzékelhetőek.

Bizonyára tudják, de azért megemlítem, hogy a KKV szektor koránt sem homogén a vállalkozások nagysága, alkalmazotti létszám, árbevétel, működési mechanizmus tekintetében. Ez fokozottan jelentkezik az adózási alrendszereik működtetésében. Bizonyos méret, árbevétel, stb alatti mutatók mellett, elsősorban külső könyvelőt-irodát bíznak meg az adózási feladatok lebonyolításával.



Az adózási rendszerek hazánkban jelentős fejlődésen estek át az elmúlt években. Nagyon előnyös az ügyfélkapu, cégkapu, elektronikus ügyintézés bevezetése, rendkívül „fehértő” hatása volt a gazdaságra

a pénztárgép használat szigorításának, az online számla lejelentés bevezetésének. Fontos könnyítés a szja bevallás NAV általi elkészítése.

Javaslataim arra irányulnak, hogyan lehetne a KKV szektor vállalakozásainak vezetőit további intézkedésekkel ösztönözni arra, hogy jobban eligazodjanak az adózási, adminisztrációs rendszerben, és vállalják fel annak felelősségét. Felismerjék, hogy nem csak szakmájukban kell megfelelő képzettséggel, rátermettséggel teljesíteniük, hanem az adózási terület alapvető szabályaival is tisztában kell lenniük.



Tapasztalataim alapján ebben a körben kevéssé válik el a tulajdonosi kör a vezetéstől, így a cégekben a belső kontroll sok tekintetben nem működik hatékonyan, vagy nincsenek is. Az ügyvezetők döntő többsége, különösen ahol külső könyvelőt/irodát foglalkoztatnak, azt hangoztatja, nem ért az adózáshoz, számvitelhez, oldja meg a könyvelő. A könyvelés két tűz között van, a hatóságoknak való megfelelés és a vállalkozói elvárások között. Ráadásul a hivatalok, hatóságok, számviteli szervezetek továbbképzik tagjaikat, miközben a vállalkozók nagy része alapvető gazdasági ismeretekkel sem rendelkezik. Ez komoly hiányosság a KKV szektorban, és nagyban gátolja a fejlődést, a cégépítést. Véleményem szerint az adózási kultúra javításával, a felelősségek tisztázásával, a számviteli területen tevékenykedők erkölcsi és anyagi megbecsülésének javításával tovább tisztítható a gazdaság, hiszen pontosan az adókövető magatartást tanúsító vállalkozások versenyképességének javítását segítené elő ez a folyamat.



A korlátolt felelőséggel működő gazdasági társaságok vezetőjét/vezetőségét kötelezném arra, hogy a vállalkozás indulásához elvégezzen egy alapvető jogi/adózási/számviteli képzést, ahol vizsgáznia kell.

Ez nem elrugaszkodott gondolat, hiszen minden OKJ-s tanfolyamon résztvevőnek ebből vizsgáznia kell, miközben RT vezérigazgatóságát bárki elvállalhatja. A kereskedelmi kamaráknak ebben kiemelt szerepe lehetne.

A jogi ügyletek nagy része ma már csak ügyvéd bevonásával bonyolítható le, hasonló szisztéma alapján a könyvelést, de különösen a beszámoló elkészítését minden esetben regisztrációhoz kötném, szerződési kötelezettséggel, a felelősség tisztázásával, és a tulajdonosok. ill. az ügyvezetés teljességi nyilatkozatának csatolásával.



A különböző szintű adóhatóságok részéről több támogató eljárást kezdeményezhetnének, ahol nyilvánvaló a jobbító szándék, és nem a büntetés kiszabása. Ezen eljárások tekintetében sok a pozitív tapasztalat.

Az elektronikus adatok összefésülése és a hibák kiszűrése, majd ezek kijavítására való ösztönzés jelentős előrelépés az adóhatóság (NAV) joggyakorlatában. A vidéki önkormányzatok sokkal felkészületlenebbek

ezen a területen, mind szakmai tudás, mind hozzáállás tekintetében.

Még pár apróság:

A KKV szektorban különös kérdés az „önfoglalkoztatás”, azaz a vállalkozás tulajdonosainak tulajdonosi státuszukban történő speciális biztosítási jogviszonyuk. Ez ebben a szektorban sok személyt érint, az adózási szabályozás mégis mostoha gyerekként kezeli az alkalmazotti státusszal szemben. Ennek okát és indokát nem ismerem, de az ilyen alapú megkülönböztetéssel nem értek egyet.

Különös anomália véleményem szerint a kafeteria korlátozása és az egyes juttatások jelenlegi/ és különösen jövőbeni megadóztatása. A kiskapuk bezárásával egyet értek, de bizonyos utazási és alapvető egészségügyi, ill. fizikai közérzet javító kiadások ilyen mértékű adóztatásával nem. A kulturális kiadások visszaszorítása szintén nem fogja a dolgozók munkakedvét fokozni, bár nevetségesen kis összegről beszélünk (50.000.- FT/év/fő) mégis az ilyen intézkedések éppen csak rontják a munkavállalók közérzetét.



Remélem, hogy a fenti pár sor gondolat ébresztő lehet egy fejlesztési folyamatban, amely az adózási rendszer és adminisztráció területét érinti.

Javaslom, hogy kérjék ki Ruszin Zsolt kollégám véleményét, aki e terület élharcosa és rendkívüli energiákat fektet az adózási rendszerek „jobbításába”.



Nagyné Veres Katalin
okl. közgazdász, bejegyzett könyvvizsgáló
 
 
#4 Fekete István 2018-12-02 11:13
Az élet – fogantatásunktól kezdődően – verseny. Aki megáll – lemarad, elbukik.
Az innovációt valamikor komoly, átfogó műszaki jellegű újításnak – szinte találmánynak - gondoltuk. Ma már tudjuk, hogy az innováció a verseny megjelenésének formája. Hogyan tudnék valamit jobbá tenni – ez a kérdés és ez a valami lehet egy fizikai tárgy, de lehet egy munkamódszer, egy eljárás, egy irányítási eszköz is. Lényeg, hogy újdonság értéke legyen és kiemeljen a velem versengő közegből: hamarabb érjek a célba, többet, takarékosan, nagyobb eredménnyel tudjak megoldani, előállítani, mint a versenytársaim.
Ezek után már nem kétséges, hogy a verseny hasznos minden szereplő számára: karbantart, nem enged elkényelmesedni. Szívesen írom le, hogy sok hiba okozója az elbizakodottság: pedig a tegnap sikere, tegnap éjfélkor lejárt. Ma újból meg kell küzdenem érte, hogy én legyek a legsikeresebb. Ugye, milyen jó, hogy ugyanazt a szót használjuk az üzleti és a sportversenyre?
Az egyik versenyképességi deficit a KKV-knál a professzionális vezetők hiánya. Sok KKV tulajdonos érzi, hogy profi menedzserekre lenne szüksége, de nem tud lépni, mert:
- nem tud (nem akar) annyi jövedelmet nyújtani, amennyit "ér" és illetve amennyit „kér” egy profi vezető,
- sok esetben nem meri kiadni a vezetést a tulajdonos a saját kezéből, tehát nem elég, ha professzionális vezetők kezdik a cég szakmai vezetését ellátni, az addig operatív vezetőként is működő tulajdonosnak új, fontos (reprezentatív, ügyfélkapcsolat ápolási, stb.) feladatokat kell kapnia. Az átmenetet megfelelő gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező szakcég kell támogassa.
- családi vállalkozások esetén pedig hiányzhat a szaktudás a vállalkozások családi szintű üzemeltetésére, átörökítésére, az alapító családfő visszavonulására.
- más esetben a cég értékesítése (exit menedzsment) lehet a legjobb megoldás. A KKV - elfáradt - alapítójának természetesen nincsenek ismeretei arról, hogy ez a folyamat hogyan is zajlik. Vannak azonban már idehaza gyakorlott szakemberek, akik "kézenfogva" végig vezetik ezen az úton, "felöltöztetik az eladó sorba került menyasszonyt és megkeresik a hozzá illő vőlegényt"
A kormányzat ezt a folyamatot támogatni tudná:
- határozott időre megfinanszírozza a KKV-nél a professzionális vezetők igénybevételét (tehát nem az állam által kiválasztott vezetőket delegálná a KKV-hez). A kiválasztást a KKV-nek kell végeznie a reálszférában épp rendelkezésre álló professzionális menedzserek köréből).
Tulajdonképen hasonló lenne a képlet, mint a nagy multinacinális cégek Magyarországra csábításánál ajánlott kedvezmények esetében: befektet egy KKV-be, amely majd ennek köszönhetően felvirágzik és növekvő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termeléshez. Még az időhorizontban se tér el a két "befektetés" egymástól. Az éves befektetendő költségvetési előirányzat sem szabadna lényegesen kevesebb legyen, mint amennyit a multinacionális cégeknek felajánl a kormányzat egyedi döntéssel. Megfelelő irányítás esetén a megtérülési mutató is hasonlónak becsülhető a két szektor között.
 
 
#3 Dobay Csaba 2018-11-29 10:11
Igen jól ismert dolog, hogy a versenyképesség növelésének egyik alapeleme, hogy olyat tudjunk, amit versenytársaink nem. Vagy ha hasonlót tudunk, akkor azt másképp - az ügyfeleink számára hatékonyabban, könnyebben, jobban - tudjuk nyújtani. Ehhez elengedhetetlen egyfajta olyan tudás, amire nem igazán önös érdekként kell gondolnunk: az ugyanis nem elsősorban a mi, hanem a partnereink, ügyfeleink eredményeit kell katalizálja. Nincs félnivalónk ettől az indirekt gondolkodástól, mert ha jól csináljuk, akkor versenytársaink helyett mi leszünk a választottak. De ami talán ennél is fontosabb: ügyfeleink addigi, versenyzést igénylő taktikai választási szintje elmozdul a napi versenyzést sokkal kevésbé tartalmazó stratégiai partnerség irányába.
Ennek a feladatnak viszont két vetülete van: egy belső és egy külső.
A belső vetülete olyan, a szó valódi értelmében és a lehető legszélesebben értelmezett ügyfélbarát viszonyulás. Emögött infrastruktúrális, technológiai és személyi feltételek kell álljanak. Manapság elértünk oda, hogy egyik sem teljesíthető megfelelő informatikai tudás nélkül. Itt nemcsak a közvetlenül értelmezett informatikáról van szó (pl korszerű géppark, szoftverek, CRM, felhasználói tudás), bár ez is szükséges feltétel. Gondolni kell a tudás és az eszközpark folyamatos és céltudatos(!) fejlesztésére, de nem úgy, mint egy fölösleges költségelemre, hanem úgy, mint egy hatékonyság- és versenyképességnövelő eszközre. Ehhez elengedhetetlen a naprakész tudás, az új megoldások (pl. mesterséges intelligencia, automatizálás, stb) ismerete.
A külső vetület pedig arról kell szóljon, hogy mit tekint a vállalat "innovációnak", mi az, amivel valóban szolgálja ügyfeleit. Az innováció gyakran kiürített fogalommá vált. Ki az, aki innovatívnak tekinti a cégét? Mindenki... De vajon jól használjuk a fogalmat? Honnan érkeznek az innovatív ötletek? Mi találtuk ki őket "otthon", vagy körbenéztünk a (világ)piac trendjei között, és ügyfeleinknek meg tudjuk mutatni akár saját jövőképüket is? Nem is kérdés, hogy melyikért lesznek hálásabbak a partnereink, akik már csak emiatt is inkább minket választanak a versenytársak közül. Ehhez viszont nyitottság, rálátás, állandó figyelem szükséges. Azaz szintén tudás. Honnan? A legegyszerűbben a világhálón elérhető esettanulmányok, azok helyi adoptálása lehet egy könnyen elérhető forrás. A "best-practice"-ek megtalálása és azok rugalmas lokalizálása viszont újabb készségeket tesz szükségessé. Ezek a készségek manapság szintén tanulhatók, elsajátíthatók.
A versenyképesség kétségtelenül szükséges elemei tehát a belső és a külső tudás, valamint azok felhasználásához elengedhetetlen új készségek fejlesztése. Kijelenthető, hogy ezt a tanulási ívet megfelelő informatikai háttér nélkül manapság már szinte lehetetlen hatékonyan végezni. Köszönhetően az informatika elképesztő tempójú fejlődésének, azok a vállalatok, melyet ezt a feladatok időben realizálják, gyakorlatilag azonnal behozhatatlan versenyelőnybe kerülnek.
 
 
#2 dr. Eszik Zoltán 2018-11-29 04:14
A versenyképesség fokozása és az ezt támogató képességfejlesztés:
Ismert tény: a biciklizés képességét nem lehet oktatással átadni. Az tanul meg kerékpározni, aki biciklire ül és vállalja a kockázatot, hogy esetleg el fog esni, az első útján nem oda jut, ahová szeretne, bátran szembenéz az elején eléggé ijesztő billegéssel, dülöngéléssel…
Nincs ez másként a vállalkozók, cégtulajdonosok versenyképességének fejlesztésével. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy pl. az Ipar 4.0 követelményeinek megfelelő üzleti kompetenciákat XIX. századi „oktatási” megoldásokkal elő lehetne állítani.
Azt a személyre szabott (’tailor made’), szofisztikált, intenzív és folyamatos humánkapacitás-fejlesztést, - amit a multinacionális vállalatok „beruháznak”, működtetnek a menedzsereik és a munkavállalóik részére a digitális korszakra való átálláshoz szükséges attitűd kialakítása érdekében - a hazai KKV szektor csak versenyképes (up to date) vezető-támogató szolgáltatások révén lesz képes megközelíteni, később esetleg utolérni.
Ahogy a nagy teljesítményre törekvő sportolók munkáját edzők (coachok) segítik, a versenyben helytállni akaró, növekedés-orientált cégtulajdonosok, vállalkozók mellé is kijár az erre felkészített, speciális tudással és módszertannal rendelkező személyi edző támogatása.
Szerencsére már Magyarországon is elérhető a - kifejezetten a vállalkozásuk fejlesztésében érdekelt kis- és közepes vállalkozás-tulajdonosok támogatására kidolgozott - üzleti akcelerációs szolgáltatás nyújtására képes szakember-gárda. Mi, az ActionCOACH-nál 13 hónapon keresztül hétről hétre együtt dolgozunk cégtulajdonos partnereinkkel, annak érdekében, hogy támogató munkánk révén ez a cég képes legyen piaci környezetben profit termelő módon működni a tulajdonos személyes közreműködése nélkül. Ráadásul mindezt tesszük profit-megtérülési garanciával!
Fontosnak gondolom éppen ezért, hogy a vállalkozásfejlesztés értelmét meg kell tisztítani azoktól a non-produktív, kókler megoldásoktól, amelyek csak illúziókhoz kötődnek és csalódáshoz vezetnek. Pozitív megfogalmazásban: ha egy vállalkozó komoly erőfeszítést tesz saját üzleti kompetenciáinak a fejlesztése érdekében és jelentős összeget ruház be ebbe, amennyiben ez a „befektetése” tényleges növekedéshez vezet cégében, kapjon visszatérítést!
 
 
#1 Csuri Ferenc 2018-11-28 17:47
A Nemzeti Versenyképességi Tanács konkrét kormány elé terjesztett javaslatait részleteiben nem ismerjük.
Az egyik súlypont a vállalatok üzleti környezetének minőségi javítása, mely egy széles kérdéskör.
Nem kérdéses, hogy a javaslatok egyik fő célja a minden vállalkozás számára folyamatosan napirenden lévő hatékonyság növelés. A vállalkozási környezet minősége erre döntő befolyással bír. Egyik nagyon fontos eleme ennek a hatékonysági és egyben versenyképességi vetélkedésnek a fekete gazdaság és az evvel sok esetben összefonódó korrupció. A fekete gazdaság visszaszorításában komoly eredményeket sikerült elérni exakt, jól áttekinthető kormányzati intézkedésekkel.
A korrupció esetében a vállalkozások ezt a javulást tapasztalatom szerint nem érzékelik. Különösen a helyi korrupció, mely a helyi KKV-k elött a lokalitás miatt nem marad titokban, fékezi a hatékonyságot és a versenyképességet. Sérül a versenysemlegesség, sérül a természetes vállalkozói kiválasztódás egészséges folyamata és ez visszaveti a versenyképességet. Az egyértelmű, hogy a korrupciót sokkal nehezebb törvényhozói és hatósági eszközökkel visszaszorítani mint a fekete gazdaságot, de minden kormányzati, helyhatósági és kamarai eszközzel folyamatosan napirenden kell tartani és ebben a témában nem meghátrálni.
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)