KKVHÁZ Online Klub
2018 december 10 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: A hit szerepe a gazdaságban, a gazdaság szerepe a hitben


KKVHÁZ Online Klub
2019 január 14 (hétfő) 14:00 – 16:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: Évindító KKV Csúcstalálkozó 2019
 


 

#

 
 

A félbeszakadt előadás

  • vissza a szakértő profiljához

Kovács János barátom gondolatai.

A KKVHÁZ Megyék Versenye első prezentációjában a szabályok szerint kénytelenek voltunk 3 percnél megszakítani az előadást. Kovács János barátom elkeseredését látva, méltányosságból megkapta a lehetőséget a mondanivalójuk megjelentetésére. Fogadják szeretettel.
A cikk elolvasva cca. 3 percet vesz igénybe. Ennek az élőszavas előadás több. Kérem figyeljenek és tanuljanak a tartalom és a ráfordított idő szinkronjára!

 

A hazai kis és mikróvállalkozások versenyképessége

A közgazdasági elemzők a kis- és mikróvállalkozások sikerességét, illetve eredménytelenségét a versenyképesség megítélésében látják. A versenyképesség valóban meghatározója a vállalkozások hatékonyságának ? Ha igen miképpen tudjuk a versenyképesség ismérvei alapján a hazai kkv szektor hatékonysági, illetve eredményezőségi problémáit megoldani ? Hogyan tudjuk a vállalkozások több mint 98 %-át képviselő kis-és mikróvállalkozások gazdálkodási pozícióit javítani és az EU országok KKV szektorainak átlagos hatékonyságához közelíteni ? Mit rontottunk, illetve hanyagoltunk el, hogy a szektor GDP hozzájárulásában jelentős elmaradásban vagyunk az EU kisvállalkozásihoz képest ?

Joggal vethetők fel ezek a kérdések és híhetjük, hogy a megoldásukkal javíthatjuk a kkv szektor pozícióit. Ehhez tisztáznunk kell a versenyképesség meghatározásának eszközeit, illetve a nemzetközileg elfogadott mutatók hazai alkalmazhatóságát. Megjegyezni kívánjuk, hogy a különböző számítási modulok használhatóságáról és makró, illetve mikrószintű alkalmazásáról a világ közgazdasági szakemberei a számos lefolytatott vita ellenére, közös, általánosan kezelhető mérő rendszert még nem tudtak létrehozni. Véleményünk szerint a nemzeti sajátosságaink szerint tisztázni kellene a versenyképesség fogalmát és mérésének, illetve viszonyításának hazai alkalmazási lehetőségeit, mert pontosabb mérőrendszer alkalmazásával jobban tudjuk a hazai kisvállalkozások versenyképességi pozícióit javítani.

Nyilvánvaló, hogy az igen síkeres KKVHÁZ rendezvényein a kkv szektor versenyképeségének a javítását nem lehet megvalósítani, de a problémakör tisztázásához észrevételekkel hozzá tudunk járulni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek hasznosak lehetnek a kisvállalkozások és a jogalkotó, állam számára.

Sajnos a hazai kisvállalkozások zömének a nyelvtudása és szakmai, kompetenciája elmarad az EU átlagos színvonalától (pl. a mikróvállalkozások legnagyobb részét jelentő családi vállalkozások színvonalát, vagy az innováció és stratégiai gondolkodásának hiányát, vagy termékeinek, szolgáltatásainak a minőségét tekintve.

Megoldásként javasoljuk az oktatási rendszer korszerűsítésénél a közép és felső szintű, illetve iskolaszerű és felnőtt oktatást a kkv szektorra is alkalmassá tenni, mivel a jelenlegi képzés a kizárólag a multi cégek igényeire épül. Érdemes lenne a kisvállalkozások szakemberei és vezetői képzésének prioritását biztosítani, mivel a felsőfokú képzettséggel rendelkezők a nagyvállaltoknál általában részfeladatokat látnak el, míg a kisvállalkozásokban komplex műszaki, gazdasági, jogi, vezetési kompetenciáknak kell megfelelniük. Javasoljuk a felső oktatásban a kkv szakok és kkv vezetői akadémiák létrehozását.

A kulturális környezet javítása létfontosságú a kisvállalkozások kreatív és innovatív gondolkodásának az elősegítésénél. Célszerű lenne az iparirányítási és érdekvédelmi szervezeteknek tanácsadói irodákat létrehozni, ahol a kisvállalkozások kedvezményes feltételek mellett vennék igénybe azokat a tanácsadókat, akik hatékony segítséget tudnak biztosítani a cégük megerősítésénél. Elsősorban a mikróvállalkozások képtelenek kis létszámukból és gazdálkodási eredményeikből adódóan stratégiai és fejlesztési apparátust létrehozni. A kisvállalkozások kreativitására rendkívül fontos, mert a piaci kihívásoknak csak a paradigmaváltással (a régi termék, szolgáltatás megszüntetésével) tud eleget tenni. Az innovatív ötletekkel létrehozhatnak olyan új szolgáltatásokat, amely választ tud adni a kihívásokra.

A kisvállalkozások gazdasági környezetének a javítását elsősorban az alulfinanszírozottságuk, illetve finanszírozási vákuumok megszüntetésével, és az együttműködési formáik (klaszter, konzorcium) finanszírozási támogatásával (banki finanszírozhatóságukkal) érhetjük el. Csak a fejlődésre alkalmas kisvállalkozásokat lehet támogatni, ezért mind a VOSZ és mind a BKIK részéről fontos lehet cégismeretek átadása, illetve közreműködésük a gazdálkodási képességük javításában.

A gazdasági környezet javításának fontos eszköze az kisvállalkozások adózási rendszerének további egyszerűsítése és a kedvezmények (pl. KATA) emelése, de további kedvezményeket tartunk szükségesnek, mivel a szektor fizetőképessége nem azonos a nagyvállalati szektorral.

A jogi környezet javításán elsősorban a jogbiztonság kérdését értjük, amely nem csak a törvénykezés stabilitását, hanem a gyorsítását is kell, hogy jelentse (pl. követelések peresítése esetén a több évre is elnyúló bírósági szakasz azt is jelentheti, hogy a per rendezéséig ellehetetlenül a követelést benyújtó cég gazdálkodása). A jogi környezet javításának fontos eszköze még a versenyegyenlőségi követelmények betartása, illetve betartatása. Nem érhet hátrányt az a kisvállalkozás, amely jellegénél fogva beszállítói szerepet vállalhat csak a multi cégeknél, azzal hogy azok minden költségüket, racionális szempontok miatt a beszállítóikra átterhelnek (pl. a bevásárló központ polc és egyéb díjai). Biztosítani kell a nemzetgazdasági szektorok között egyensúlyt annak érdekében, hogy az együttműködésük optimális munkamegosztásra alapozhassák.

Abból kell kiindulnunk, hogy a piaci kihívások teljesítése a tudás diverzifikációját, vállalkozások megújulási képességét igényli. Ezek eredményeként a kisvállalkozás termékei, szolgáltatásai folyamatosan megújulnak és alkalmassá válnak a piaci lehetőségek kiaknázásra (piaci rések, kisvállalkozási méreteknek megfelelő szolgáltatások), illetve a piacon maradásra. Így a versenyképesség fogalmát vonatkoztatnunk kell a tudásversenyre és annak prioritására.

A javaslatokat összefoglalva fontosnak tartjuk, hogy a kkv szektor a súlyának megfelelő szerepet, támogatást kapjon, mivel a legtöbb foglalkoztatott itt végzi a tevékenységét. Fontosnak tartjuk, hogy az állam támogatási rendszer az eddigieknél jobban biztosítsa a kisvállalkozások piacképességének, hitelképességének a javítását. A kisvállalkozások gazdálkodási potenciájuk növelésével megteremthetjük azt a fejlődési spirált (multiplikátort), amely megerősíti a vállalkozásokat és javítja az önfinanszírozási és fizetőképességüket.

Nyilvánvaló, hogy e célkitűzések megvalósítása makró és mikrószinten lehetővé teszi a kisvállalkozások iránti bizalom erősítését. Az életkörülmények javítása segít abban, hogy a legjobb szakembereink ne külföldön, hanem itthon keressenek boldogulást. Legyen olyan jövőképük, amely életpályájuk során kreativitásukra, fejlődésükre ösztönzőleg hat. Ezzel nem csak az egymásiránti bizalom, hanem a versenyképességük is javul, amely GDP hozzájárulásuk mértékének a növelésében és egyéb versenyképességi tényezőkben növekedést mutathat.

Budapest KKVHÁZ 2. asztal - 2018. 11. 14.

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)