KKVHÁZ Online Klub
2018 december 10 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: A hit szerepe a gazdaságban, a gazdaság szerepe a hitben


KKVHÁZ Online Klub
2019 január 14 (hétfő) 14:00 – 16:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: Évindító KKV Csúcstalálkozó 2019
 


 

#

 
 

Bemutatjuk Bodó Sándor államtitkárt

  • vissza a szakértő profiljához

A Pénzügyminisztérium részéről ő vállalt védnökséget a KKVHÁZ, mozgalommá szélesült közösségéért.

A közélet iránt érdeklődőknek nem új, hogy jelentős változás történt a 2018-as kormányváltással a magyar gazdaságirányítás súlypont elhelyezkedésében.

A korábbi NGM monopóliumot élvezett a gazdaságirányítás területén. Ezt a monopóliumot finoman elkezdte már átalakítani az előző kormány ( külgazdaság, benne a HIPA az EXIM és a MNKH azaz a Nemzeti Kereskedőház leválása, a turizmus átszervezése stb. voltak a lépések) A választások után, az NGM meg is szűnt és a gazdaságirányítás három tárcába került.
A Pénzügyminisztériumba, az Innovációs és Technológiai Minisztériumba, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.

Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök helyettes, a gazdasági kabinet elnöke. Nem kérdéses, hogy a hazai gazdaság ütőerét figyelő szakemberek között ő az első, miközben a gazdaságszabályozás az ITM be az ország versenyképessége szempontjából meghatározó külgazdaság pedig a KKM be került.
A KKVHÁZ közösségépítő, tudásmegosztó és kapcsolatközvetítő szerepe a KKV szektorra irányul. Mozgalmunk mindig is elsősorban azzal a tárcával igyekezett együttműködni, ahol a kisvállalkozás fejlesztés intézményesedik. Úgy látjuk, hogy a mai helyzetben ez a feladat mindhárom minisztériumban jelen van, sőt kiemelt prioritásnak örvend.
Úgy alakítjuk a munkánkat, hogy mindhárom minisztériumban tegyünk le értékeket és mindhárom minisztérium vállaljon védnökséget a közösségi klub szervezése felett.

A Pénzügyminisztériumban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár vállalta a védnökséget. A KKVHÁZ következő október 8-i rendezvényének a fókuszában a munkaerő piac és a foglalkoztatáspolitika áll.

Kiemelt vitaindítót az államtitkár úr mond.
Részben az ő bemutatását részben a téma felvezetését szolgálja az alábbi interjúnk. Kérjük fogadja szeretettel!



Tisztelt Államtitkár Úr!

Az EU csatlakozást követő közel másfél évtized egyik tanulsága, hogy a lakosság talán a legfelkészületlenebb épp a munkaerő piaci versenyhelyzetre volt. A munkaerő szabad áramlása kérdésébe senki sem gondolt bele egészen. Hogy látja ezt a kérdést Ön, mi az állam koncepciója munkaerőhiány, utánpótlás nevelés, generáció váltás vonatkozásában?

Az ENSZ migrációs adatai szerint a régióból a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű. 2017-ben a magyar lakosság 6,5%-a élt és dolgozott külföldön, ami a régióban a legalacsonyabb arány. Ez a mutató Bulgária esetében 18,2%, Romániában 17,5%, Lengyelországban pedig 12,4%. A munkaerő nemzetközi vándorlása általános jelenséggé vált és a legfejlettebb országokat is érinti. Így például Írország esetében a lakosság 16,8%-a él és dolgozik külföldön, de Luxemburgban is például 10,5%, vagy Svájcban 8,1% ugyanez az arány, ami szintén magasabb a magyarországinál.

A kormányzat célja, hogy segítse a cégeket abban, hogy a munkaerőigényüket megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerővel a lehető legrövidebb idő alatt kielégítsék. Az intézkedések jelentős része ezért a munkaerőhiány okainak a megszüntetésére irányul.

  • tovább kell erősíteni a munkavállalási korú népesség aktivitását és álláskeresési hajlandóságát,
  • ösztönözni és támogatni kell a munkahelyteremtést a versenyszférában,
  • meg kell erősíteni a munkaerő-közvetítést és az elhelyezkedést segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat,
  • el kell kerülni a közfoglalkoztatás és a segély körforgásának tartóssá válását,
  • segíteni kell a rugalmas foglalkoztatást, a család és a munka összehangolását

Az munkaerőpiaci jelenségekés a demográfiai folyamatok új célcsoportok megszólítására ösztönöznek bennünket.

Ahogy már korábban is jeleztem, a hazai kkv-szektor az uniós átlaggal összehasonlítva erőn felül létesít munkahelyeket, miközben a kibocsátása alacsonyabb, így kevésbé termelékeny. A munkaerőhiány a kkv-szektort kisebb mértékben érinti, mint a nagyobb vállalkozásokat. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál nagyobb az esélye annak, hogy toborzási nehézséggel szembesül. A kkv-k mintegy harmada jelezte az elmúlt évé végén, hogy van tartósan betöltetlen munkapozíciója, míg a nagyvállalatok mintegy felét érinti ugyanez a probléma.


A munkaerő-kereslet és kínálat egyensúlyának elősegítése érdekében a kormány különböző intézkedésekkel kívánja ösztönözni a munkaerő területi mobilitását.


• Munkásszállók kialakításának támogatása, melynek célja a munkaerő földrajzi mobilitásának a munkaerő-áramlás lehetőségének javítása azokba a régiókba, ahol nincs számottevő munkaerő-tartalék. A támogatási eszköz lehetőséget ad a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, továbbá ezek 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságok számára új ingatlan építésével, továbbá a tulajdonukban lévő ingatlan felújításával munkásszállások kialakítására.

• Lakhatási támogatás: a munkavállaló igényelheti az őt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatalhoz benyújtott kérelemmel a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony létesítésére a kérelem benyújtását megelőzően sor került, akkor legkésőbb a jogviszony létesítését követő 30 napon belül. A támogatás legfeljebb 12 hónapig folyósítható, és a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.



Munkaerő-mobilitást elősegítő adópolitikai intézkedések:

• Munkásszállás építésével, fenntartásával kapcsolatos adókedvezmény: az adózás előtti eredményt csökkenti legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként. A bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg.

• Bérlakás építésével, felújításával kapcsolatos adókedvezmény: 2018. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.

• A két kiemelt munkaerőpiaci programban (Út a munkaerőpiacra, Ifjúsági Garancia) is elérhetőek mobilitási célú támogatások, így a munkába járáshoz kapcsolódó (helyi és helyközi) utazás költségeinek megtérítése, a munkába járáshoz kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása és a lakhatási támogatás.

A téma jelentőségét jelzi, hogy egy komplex kormányzati program készül a generációváltás elősegítésére.

A program keretében létrejövő, országosan, egységes feltételek mellett elérhető, már meglévő mentoráló, fejlesztő, képző, tanácsadó szervezetekre épített mentorprogramban a sikeres vállalkozások, azaz mentorok segítik a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásokat, mint mentoráltakat a vállalkozói aktivitásuk, a túlélési esélyek növelése, beszállítói pozíciójuk kialakítása, erősítése, generációváltás problémájának kezelése, valamint külpiacra lépésük érdekében.

A projekt a következő 3 pillérre épül:

  • A hazai kkv szektor hatékonysági mutatóinak, hazai és nemzetközi standard-ek, célok, beavatkozási területek meghatározása, az egyes beavatkozások célcsoportjainak azonosítása.
  • Ennek érdekében a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hazai szervezetek tevékenységének összehangolása a kormányzat kkv-fejlesztési célkitűzéseivel.
  • A hatékonyság fokozását elősegítő intézkedések elérhetővé tétele az alábbi területeken:
    pénzügyi szemléletformálás a kkv-k széles rétegét elérő pénzügyi ismeretek biztosítása, valamint forrástérkép összeállítása révén
    vállalkozók személyes és szakmai mentorálásának biztosításán keresztül.

Kérjük, engedje meg hogy államtitkársága másik pillére iránt is érdeklődjünk! A vállalati kapcsolatok külső szemlélőként életbevágóan fontosak lehetnek a kormány számára. A vállalatok a nemzetgazdaság motorjai, az ő motiváltságuk, innovációs képességük és szabálykövetésük létkérdése az országnak. Természetesen a tőlük érkező információk, javaslatok is értékesek lehetnek. A KKVHÁZ a hazai KKV szektor szereplőinek közössége. Hogyan segíthetjük mi az Ön munkáját?

Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárként fontosnak tartom, hogy a kormány foglalkoztatást elősegítő intézkedéseit, programjait, támogatásait a jelenlegi munkaerő-piaci tendenciákat figyelembe véve a gazdaság szereplőinek érdekeit szolgálva alakítsuk ki. Ennek okán a kormány és a versenyszféra együttműködése és a köztük lévő információáramlás kiemelt figyelmet élvez, ennek egyik legjobb példája a Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fóruma már évek óta. Mind a társadalom, mind a gazdasági élet szereplői által felvetett gazdaságpolitikát, foglalkoztatáspolitikát érintő javaslatok, észrevételek fontosak, melynek kapcsán szeretném kiemelni, hogy örömmel veszek minden olyan javaslatot, amely a kkv-szektor fejlesztését segítheti elő.

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)