A hazai mezőgazdaság már nem említhető nélkülük

Az évente ismétlődő Földész Fórum a bio és ökogazdálkodás kiemelt tanácskozási terepe, az agrártárca maximális megbecsülése mellett.
Az ezer éves múltra visszatekintő szabolcsi város Rakamaz április 24-én látta
vendégül a „földészeket”.
A XII. Földész Fórum - Veisz János Emléknap nem pusztán a bio és ökogazdálkodók,
a kormányzat és az agrárium civil szervezeteinek szokásos éves találkozója volt,
határon innen és túl, hanem ezúttal annál sokkal több.
Bemutatkozott a város. Bodnár László polgármester köszöntője után Takácsné
Bánlaki Anikó alpolgálmester asszony a lakóhely iránti végtelen tiszteletből
adott példát a megjelenteknek.
Kitüntetések átadásra is sor került. Kitüntetést csak közösség tud adni,
kitüntetés csak közösségtől kapva értékes. A földész fórumot évek óta rendező
Keleti kapu Ökotermesztők Egyesülete egy közösség. A közelmúltban felvette Veisz
János nevét. A rakamazi születésű Veisz János 2012 Karácsonyán 68 évesen ereje
teljében, váratlanul hunyt el. A Nyírség köztiszteletben álló tanára, gyakorlati
kertésze, az egészséges élelmiszerek legkiválóbb szószólója volt. Szerény ember.
A neki sokszor kínált országos karrier nem csábította. A szülőhelyén maradt és
ott szolgát élete végéig. Ez az erkölcsi tőke állt az emléknap
kitüntetései mögött is.
Az ünnepélyes pillanatok után szakmai fórum kezdődött. A természet április 24 e
nyári melegével ismét bebizonyította, nem ülhetünk a babérjainkon, Ő állandó
változásban van, nekünk embereknek pedig kiváltságunk, hogy megérthessük és
kövessük a folyamatokat.
Az agrár tárca és a mezőgazdaság nagy családja egyre komolyabban veszik a
vegyszermentes élelmiszer ellátást, a talajok értékének a megőrzését. Mára
derült csak ki, hogy milyen törékeny rendszerektől függ az emberi lét. Mára vált
világossá, hogy a fenntarthatóság a természet rendszereinek a tiszteletben
tartásával érhető el, miközben a Föld éghajlata már érezhetően változik és
emiatt a még beláthatatlan társadalmi mozgások meg is kezdődtek
Beszámoló | Köszöntő | Képgaléria
Beszámoló a „XII. Földész Fórum Veisz János emlékülés”-ről ” Szabolcs Aranyáért, Tündér Mezőért Szatmár-Bereg Megyében
2018. április 24-én, György napján tartotta Rakamazon a Veisz János
Ökocentrum névadója tiszteletére a XII. Földész Fórumot, amely bensőséges
emlékezésekkel és időszerű előadásokkal adózott Rakamaz város híres szülötte,
Veisz János emlékének. A rendezvény védnöke Tóth Katalin, a Földművelésügyi
Minisztérium Helyettes Államtitkára volt.
Az emlékülés első részét Gulyás József, a KKVHáz Zrt. vezérigazgatója moderálta.
Elsőként Ratkos József, az Egyesület-Klaszter elnöke köszöntötte a résztvevőket
és ismertette a rendezvény célját, majd átadta kinevezéseiket Klárik Attilának,
a LAM Székelyföld Egyesület Elnökének Alelnöki, Orbán Miklósnak, a Székelyföldi
Földész tanítói és Gulyás Józsefnek, a KKV. Agrár-gazdálkodói, Társadalmi
Alelnöki megbízásukat. Ezt követően Bodnár László Polgármester, mint az egyik a
házigazda mondott ünnepi köszöntőt az Önkormányzat és a Testület nevében, majd
átadta a KKV. Parlament oklevélét Takács Jánosnak és Családjának
mintakertjükért. Az átadás ideje alatt az almás kertjük kialakítása során
készült, a gazdaságot bemutató videót láthatott a közönség.
Ezután Takácsné, Bánlaki Anikó, Rakamaz alpolgármestere ismertette a
távolmaradtak üzeneteit és továbbította, jókívánságaikat. Köszöntőjében a
vendégeknek Rakamaz és környéke turisztikai értékeiről beszélt. Előadásában
ismertette Rakamaz város életét, és a várostól, környezetéről és rendezvényeiről
szóló kisfilmmel illusztrálta a városka lakosainak környezetükhöz,
hagyományaikhoz és ünnepeikhez való ragaszkodását, szoros és szeretetteljes
kötődését. Eredményeik bemutatása azzal zárult, hogy meghívta a jelenlévőket a
júniusban megrendezendő 2. Turul Ünnepre.
A köszöntőket és az oklevél átadást egy-egy népszerű dal video felvételének
bemutatása színesítette, majd Dr. Márai Géza c. egyetemi docens riportját láttuk
videóról, amit a Vidéki Ízek Mintaterme (Nyíregyháza, Szent István u. 1 , Luther
Ház )megnyitóján, adott 2017-ben.
Megérkezésüket követően a jelenlévők nevében Ratkos József köszöntötte Veisz
János feleségét, rokonait , miközben megnézhettük Veisz Jánosné riportját, amit
a „Soroló” Magazinnak adott azon a névadó ünnepségen, amelyen a Keleti Kapu
Ökotermesztők Egyesülete, Termelők Klasztere 2017-ben felvette Veisz János
nevét.
Dr. Roszik Péter c. egyetemi docens, a Biokultúra Szövetség alelnöke átadta
Veisz Jánosnénak a férje örökségét védő, Veisz János Ökocentrum Egyesület
Társadalmi Alelnökének, férje,Veisz János poszthumus Örökös Egyesületi Elnök
kinevezését. Ezeket az ünnepélyes pillanatokat követte Dr. Torda, a Földművelési
Minisztérium, Főosztályvezetőjének emelkedett hangulatú köszöntője, melyet a
Klaszter-társ, Klárik Attila Elnök-Igazgató, a „LAM” Alapítvány (Illyefalva,
Háromszék, Székelyföld), egyben a Veisz János Ökocentrum Egyesület és klaszter
alelnökének köszöntője, és Bödő Kálmánnak, a Terra’s Egyesület elnökének
(Vajdaság) köszöntője követett.
A köszöntőket és a megemlékezéseket Dr. Márai Géza c. egyetemi docens, a Szent
István Egyetem (Gödöllő), az Ökológiai Egyesület elnökének „Veisz János életútja
és a Biotermékekért érzett és tett tanítása, gyakorlata” című előadása zárta,
melyben mindannyiunk számára követendő példaként hozta fel Veisz János életét és
az öko-gazdálkodásban kifejtett tanítói-nevelői tevékenységét, melynek hatása a
még ma is meglévő szabályozó- és minősítési rendszerben is megmaradt. Különösen
a biokertészetben és a gyümölcsösökben bevezetett innovatív módszereit emelte
ki.
A helyi töltött káposztából és lekváros buktából álló kitűnő ebédet a
konferencia második részében tudományos előadások követték. Ennek a résznek
moderátora Orban Miklós volt, az erdélyi LAM Alapítványtól.
Az első pódium előadásban Dr. Roszik Péter igazgató, Biokontroll Hungária
Nonprofit Kft., a Biokultúra Szövetség alelnöke, címzetes egyetemi docens „A
gazdálkodási hagyományokat őrző biogazdálkodás” című előadásában a régi paraszti
hagyományok és az ökológiai gazdálkodás hasonlóságáról és egyező módszereiről
beszélt.
Prof. Dr. Bardócz Zsuzsa, a Stuttgart Békedíjas kutató (Veisz János Ökocentrum)
előadásában a bennünk és rajtunk élő mikrobáknak az egészségünkre gyakorolt
hatásáról beszélt, „ A létünk társai, a mikrobák” c. előadásában.
Ezt követte Bőle Istvánnak a „Soroló” magazin producerének „ A Vidék képviselete
- négy évtized a Média szolgálatában” című előadása, amelyben áttekintette a
mezőgazdasággal és az agráriummal kapcsolatos műsorok történetét, támogatását és
műsoridejének alakítását.
Berényi Ágnes ügyvezető (Garuda & Garuda Kft) a „ biotikumok, mint flóra elemek
esszenciái”, míg Dr. Pénzes Éva igazgató, a Talajoltó Mikrobiológiai Társaság
Főtitkára, Terragro Kft. (Veisz János Ökocentrum) az „Éltető mikrobák, mint
talajkomponensek” címmel tartott előadást.
A mikrobákkal foglalkozó előadásokat a „Környezeti tényezők és az
energiaforrások” címmel Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botondnak, az MTA doktorának,
egyetemi tanár, gépészmérnöknek (Veisz János Ökocentrum) előadása követte, majd
a „Bio-minőségű lisztek titkai” címmel Smuk Tibor igazgató, Julia Biomalom Kft.
Pásztó (Veisz János Ökocentrum) tartotta meg előadását.
A szünetet követően „ Amit tesztek az állatokkal, az lesz a Ti sorsotok is”
címmel Mester Károly agrármérnök tartott előadást a nagyüzemi állattartás és a
természetellenes tápok állategészségre gyakorolt hatásairól.
Dr. Kovács Tamás, ENVIROINVEST Zrt. Fágterápiás Központ (Pécsről) a „Bakteriofág
terápia a növényvédelemben” címmel tartott előadását a „Növény kondicionálás
tudományos alapon történő ismertetése” témában Kolonics Ferenc, kutató mérnök,
tudományos főmunkatárs előadása követte.
Gyógynövények hatása, alkalmazhatóságuk a növénytermesztésben és a kertészetben,
Batóné Dr. Kapcsos Judit termék tulajdonos, Volánpack Zrt. Fitokondi ágazat,
Veisz János Ökocentrum, gyógyszerész kutató feltárása váltott ki érdeklődést.
Az egész napos munkafórum példa értékű időbeosztása, fegyelmezett , következetes
jelenléte a résztvevők zömét kitevő gazdák, NAK. szaktanácsadók, tanárok,
tanítványok szervező-rendezők, akik egykoron Veisz János kertészmérnök tanár
nyomdokain hittel kívánnak haladni, az ökotermesztés, mint a jövő egyetlen
járható útja mellett tettek tanú bizonyságot.
Dr. Torda Márta, főosztályvezető
helyettes
Veisz János Emlékülés
2018.04.24. Rakamaz
Tisztelt Vezérigazgató Úr, Elnök Úr, Alelnök Úr, Polgármester Úr!
Kedves Meghívott Vendégek!
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az emlékülés valamennyi résztvevőjét
magam és a Földművelésügyi Minisztérium nevében. Nagy örömömre szolgál, hogy
együtt lehetek Önökkel ezen a szép napon. Először is engedjék meg, hogy Tóth
Katalin helyettes államtitkár asszonynak, a mai rendezvény védnökének szívélyes
üdvözletét tolmácsoljam Önöknek, aki egyéb hivatali elfoglaltsága miatt nem tud
jelen lenni a mai találkozón.
Ahogy ezen találkozónak, úgy a Földművelésügyi Minisztériumnak is kiemelt
célkitűzése a biogazdálkodás megerősítése, a Kárpát-medence gazdálkodóinak ezen
irányba történő terelése.
Veisz János biogazdálkodási szakmérnök, akinek nevét az emlékülés hordozza
szintén kiemelkedő szerepet töltött be a biokultúra meghonosításában. Hiszen
életének utolsó tíz évében minden energiáját a növényi ökológia, a biotermesztés
elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítésére és terjesztésére fordította.
Látva felkészültségét, munkabírását, nagy szakmai tudását, a Nyíregyházi
Főiskola nyugdíjasként alkalmazta, s vett részt így a tudományos kutatómunkában,
irányította a gyakorlati kísérleteket. Aktívan dolgozott a biokontroll, majd a
biokultúra szövetség munkájában, a Biokultúra Egyesület vezetőségének is tagja
volt. Nagyon szerette tanítványait, akik ezért nagy tisztelettel tekintettek rá.
A természet szeretetére, az emberek tiszteletére nevelte őket, de példát
mutatott tanár- és munkatársainak is. Példás rendben volt mindene: az iratai, a
hivatala, a kertjei, a gondolatai, a szíve, a lelke.
A napokban olvastam, hogy a világ több mint 15 ezer (15 364) tudósa írt aggódó
levelet a Föld állapotáról az emberiségnek!
„Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget, katasztrofális
veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja” – írják a tudósok.
Őszentsége II. János Pál Pápa már 1990-ben a Béke Világnapja alkalmából felhívta
a figyelmet az ökológiai válság okozta pusztulásra. Nagyon fontosnak tartotta a
környezeti felelősségtudatra való nevelést, felelősséget önmagunkért, másokért
és a Földért magáért.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden
táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy,
ahogyan azt a múltban tettük.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A jövő útja a biogazdálkodásban rejlik, hiszen a fogyasztók ma már egyre inkább
elvárják, hogy pénzükért minőségi terméket kaphassanak. Így van ez az
élelmiszerek esetében is: egyre meghatározóbb szerepe van a származási helynek
és a megbízhatóságnak. Ennek eredményeképp jól megfigyelhető, hogy világszerte
folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet.
A magyar gazdáknak is jobban kellene élniük az ökológiai gazdálkodásban rejlő
lehetőségekkel, amelynek lényege, hogy nem használnak szintetikus növényvédő
szereket, műtrágyát és géntechnológiával módosított szervezeteket, a termelés
során a természetes folyamatokat részesítik előnyben. Az ökológiai gazdálkodás a
külső erőforrások bevitele helyett a terméshozam és ellenálló képesség növelése
érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni. Ez a gazdálkodási forma a
munkaigényesek közé tartozik, ezért elterjedése jó hatással lehetne a
foglalkoztatásra is.
A gazdasági lehetőségeken túlmenően további előny, hogy a szermaradványoktól
mentes biotermékek fogyasztása javíthat a hazai lakosság általános egészségi
állapotán és a környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőek: megőrzi a
talajtermékenységet, kedvezően hat a biológiai sokféleség fenntartására és a
vizek minőségére.
Az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban sajnos nem nőtt megfelelő
mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez
jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5%-ára terjed ki, pedig
Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, s a nagy hagyományokkal
rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek
nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. (Például: Ausztriában 20 % az
ökológiai terület részaránya.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ami a magyar agrárium kilátásait illeti, megállapíthatjuk, hogy mindaz a kincs,
ami hazánk birtokában van – a jó adottságú termőföld, a szaktudás –, a jövőben
még inkább felértékelődik. Bolygónk növekvő népessége, a klímaváltozás hatásai
arra ösztönöznek, hogy megörökölt értékeinkkel jól gazdálkodjunk.
A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek iránti igény folyamatosan
növekszik. 2050-ben várhatóan több mint kilenc milliárd ember táplálását kell a
világ mezőgazdaságának megoldani. Egyes prognózisok szerint csak a globális
húsfogyasztás szintje 40%-kal nő 2030-ig. Ez a mai termelési szint további
növelését igényli. Minden azon múlik, hogy sikerül-e alkalmazkodnunk a változó
feltételekhez, sikerül-e megfelelnünk az új kihívásoknak.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék nagyszerű természeti adottságaira és
hagyományaira támaszkodva közös erővel elérhetjük azt, hogy a szorgalom és
hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzákapcsolódó tevékenységek
biztos megélhetést jelentsenek a gazdálkodók számára a jövőben is.
Végül engedjék meg, hogy a mai konferencia meghívóján található idézet kapcsán
egy kicsit a téma anyagi vonatkozásaitól eltérjek. A Teremtés Könyvében ahol
Isten első, emberiségre vonatkozó kinyilatkoztatását találjuk, van egy
visszatérő mondat: „ és látta Isten, hogy jó” Miután megteremtette az eget, a
tengert, a földet és összes részeiket, Isten megteremtette a férfit és a nőt.
Ezen a ponton azonban a visszatérő mondat jelentősen megváltozik: … és látta
Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó volt…- tehát megkülönböztette az
embert minden más teremtményétől….
Ezzel a gondolattal, kinyilatkoztatással az EMBERT, Isten a megteremtett világ
gazdájává tette, hiszen átadta azokat a tulajdonságokat, melyek Isteniek voltak
és mindezt a szeretetre alapozta --- s el kell gondolkodnunk azon –, hogy gondos
gazdái vagyunk-e a ránk bízottaknak, a szeretet útját járjuk-e földi életünk
során???….s úgy látom, hogy vannak közöttünk olyan elkötelezett emberek akik
erre figyelnek és reméljük, hogy másokat is sikerül erre az útra téríteniük,
hiszen Kassai Lajos szavaival élve: „ a lelke mélyén az ember tudja, hogy ennek
a valamikor szebb napokat élt Föld bolygónak nincs gazdája. Aki azt hiszi, hogy
a globalizáció megtorpan, mielőtt felemésztené kultúrálils és biológiai
környezetünket, téved. Ne várjunk a cselekvéssel, hiszen a kőkorszaknak sem az
vetett véget, hogy elfogyott a kő”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, eredményes konferenciát kívánok!
Hozzászólások