Az ezer éves múltra visszatekintő szabolcsi város Rakamaz április 24-én látta vendégül a „földészeket”.
A XII. Földész Fórum - Veisz János Emléknap nem pusztán a bio és ökogazdálkodók, a kormányzat és az agrárium civil szervezeteinek szokásos éves találkozója volt, határon innen és túl, hanem ezúttal annál sokkal több.
Bemutatkozott a város. Bodnár László polgármester köszöntője után Takácsné Bánlaki Anikó alpolgálmester asszony a lakóhely iránti végtelen tiszteletből adott példát a megjelenteknek.


Kitüntetések átadásra is sor került. Kitüntetést csak közösség tud adni, kitüntetés csak közösségtől kapva értékes. A földész fórumot évek óta rendező Keleti kapu Ökotermesztők Egyesülete egy közösség. A közelmúltban felvette Veisz János nevét. A rakamazi születésű Veisz János 2012 Karácsonyán 68 évesen ereje teljében, váratlanul hunyt el. A Nyírség köztiszteletben álló tanára, gyakorlati kertésze, az egészséges élelmiszerek legkiválóbb szószólója volt. Szerény ember. A neki sokszor kínált országos karrier nem csábította. A szülőhelyén maradt és ott szolgát élete végéig.  Ez az erkölcsi tőke állt az emléknap kitüntetései mögött is.

Az ünnepélyes pillanatok után szakmai fórum kezdődött. A természet április 24 e nyári melegével ismét bebizonyította, nem ülhetünk a babérjainkon, Ő állandó változásban van, nekünk embereknek pedig kiváltságunk, hogy megérthessük és kövessük a folyamatokat.
Az agrár tárca és a mezőgazdaság nagy családja egyre komolyabban veszik a vegyszermentes élelmiszer ellátást, a talajok értékének a megőrzését. Mára derült csak ki, hogy milyen törékeny rendszerektől függ az emberi lét. Mára vált világossá, hogy a fenntarthatóság a természet rendszereinek a tiszteletben tartásával érhető el, miközben a Föld éghajlata már érezhetően változik és emiatt a még beláthatatlan társadalmi mozgások meg is kezdődtek

Beszámoló | Köszöntő | Képgaléria

Beszámoló a „XII. Földész Fórum Veisz János emlékülés”-ről ” Szabolcs Aranyáért, Tündér Mezőért Szatmár-Bereg Megyében

2018. április 24-én, György napján tartotta Rakamazon a Veisz János Ökocentrum névadója tiszteletére a XII. Földész Fórumot, amely bensőséges emlékezésekkel és időszerű előadásokkal adózott Rakamaz város híres szülötte, Veisz János emlékének. A rendezvény védnöke Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára volt.

Az emlékülés első részét Gulyás József, a KKVHáz Zrt. vezérigazgatója moderálta.

Elsőként Ratkos József, az Egyesület-Klaszter elnöke köszöntötte a résztvevőket és ismertette a rendezvény célját, majd átadta kinevezéseiket Klárik Attilának, a LAM Székelyföld Egyesület Elnökének Alelnöki, Orbán Miklósnak, a Székelyföldi Földész tanítói és Gulyás Józsefnek, a KKV. Agrár-gazdálkodói, Társadalmi Alelnöki megbízásukat. Ezt követően Bodnár László Polgármester, mint az egyik a házigazda mondott ünnepi köszöntőt az Önkormányzat és a Testület nevében, majd átadta a KKV. Parlament oklevélét Takács Jánosnak és Családjának mintakertjükért. Az átadás ideje alatt az almás kertjük kialakítása során készült, a gazdaságot bemutató videót láthatott a közönség.

Ezután Takácsné, Bánlaki Anikó, Rakamaz alpolgármestere ismertette a távolmaradtak üzeneteit és továbbította, jókívánságaikat. Köszöntőjében a vendégeknek Rakamaz és környéke turisztikai értékeiről beszélt. Előadásában ismertette Rakamaz város életét, és a várostól, környezetéről és rendezvényeiről szóló kisfilmmel illusztrálta a városka lakosainak környezetükhöz, hagyományaikhoz és ünnepeikhez való ragaszkodását, szoros és szeretetteljes kötődését. Eredményeik bemutatása azzal zárult, hogy meghívta a jelenlévőket a júniusban megrendezendő 2. Turul Ünnepre.

A köszöntőket és az oklevél átadást egy-egy népszerű dal video felvételének bemutatása színesítette, majd Dr. Márai Géza c. egyetemi docens riportját láttuk videóról, amit a Vidéki Ízek Mintaterme (Nyíregyháza, Szent István u. 1 , Luther Ház )megnyitóján, adott 2017-ben.

Megérkezésüket követően a jelenlévők nevében Ratkos József köszöntötte Veisz János feleségét, rokonait , miközben megnézhettük Veisz Jánosné riportját, amit a „Soroló” Magazinnak adott azon a névadó ünnepségen, amelyen a Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesülete, Termelők Klasztere 2017-ben felvette Veisz János nevét.

Dr. Roszik Péter c. egyetemi docens, a Biokultúra Szövetség alelnöke átadta Veisz Jánosnénak a férje örökségét védő, Veisz János Ökocentrum Egyesület Társadalmi Alelnökének, férje,Veisz János poszthumus Örökös Egyesületi Elnök kinevezését. Ezeket az ünnepélyes pillanatokat követte Dr. Torda, a Földművelési Minisztérium, Főosztályvezetőjének emelkedett hangulatú köszöntője, melyet a Klaszter-társ, Klárik Attila Elnök-Igazgató, a „LAM” Alapítvány (Illyefalva, Háromszék, Székelyföld), egyben a Veisz János Ökocentrum Egyesület és klaszter alelnökének köszöntője, és Bödő Kálmánnak, a Terra’s Egyesület elnökének (Vajdaság) köszöntője követett.

A köszöntőket és a megemlékezéseket Dr. Márai Géza c. egyetemi docens, a Szent István Egyetem (Gödöllő), az Ökológiai Egyesület elnökének „Veisz János életútja és a Biotermékekért érzett és tett tanítása, gyakorlata” című előadása zárta, melyben mindannyiunk számára követendő példaként hozta fel Veisz János életét és az öko-gazdálkodásban kifejtett tanítói-nevelői tevékenységét, melynek hatása a még ma is meglévő szabályozó- és minősítési rendszerben is megmaradt. Különösen a biokertészetben és a gyümölcsösökben bevezetett innovatív módszereit emelte ki.

A helyi töltött káposztából és lekváros buktából álló kitűnő ebédet a konferencia második részében tudományos előadások követték. Ennek a résznek moderátora Orban Miklós volt, az erdélyi LAM Alapítványtól.

Az első pódium előadásban Dr. Roszik Péter igazgató, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a Biokultúra Szövetség alelnöke, címzetes egyetemi docens „A gazdálkodási hagyományokat őrző biogazdálkodás” című előadásában a régi paraszti hagyományok és az ökológiai gazdálkodás hasonlóságáról és egyező módszereiről beszélt.

Prof. Dr. Bardócz Zsuzsa, a Stuttgart Békedíjas kutató (Veisz János Ökocentrum) előadásában a bennünk és rajtunk élő mikrobáknak az egészségünkre gyakorolt hatásáról beszélt, „ A létünk társai, a mikrobák” c. előadásában.

Ezt követte Bőle Istvánnak a „Soroló” magazin producerének „ A Vidék képviselete - négy évtized a Média szolgálatában” című előadása, amelyben áttekintette a mezőgazdasággal és az agráriummal kapcsolatos műsorok történetét, támogatását és műsoridejének alakítását.

Berényi Ágnes ügyvezető (Garuda & Garuda Kft) a „ biotikumok, mint flóra elemek esszenciái”, míg Dr. Pénzes Éva igazgató, a Talajoltó Mikrobiológiai Társaság Főtitkára, Terragro Kft. (Veisz János Ökocentrum) az „Éltető mikrobák, mint talajkomponensek” címmel tartott előadást.

A mikrobákkal foglalkozó előadásokat a „Környezeti tényezők és az energiaforrások” címmel Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botondnak, az MTA doktorának, egyetemi tanár, gépészmérnöknek (Veisz János Ökocentrum) előadása követte, majd a „Bio-minőségű lisztek titkai” címmel Smuk Tibor igazgató, Julia Biomalom Kft. Pásztó (Veisz János Ökocentrum) tartotta meg előadását.

A szünetet követően „ Amit tesztek az állatokkal, az lesz a Ti sorsotok is” címmel Mester Károly agrármérnök tartott előadást a nagyüzemi állattartás és a természetellenes tápok állategészségre gyakorolt hatásairól.

Dr. Kovács Tamás, ENVIROINVEST Zrt. Fágterápiás Központ (Pécsről) a „Bakteriofág terápia a növényvédelemben” címmel tartott előadását a „Növény kondicionálás tudományos alapon történő ismertetése” témában Kolonics Ferenc, kutató mérnök, tudományos főmunkatárs előadása követte.

Gyógynövények hatása, alkalmazhatóságuk a növénytermesztésben és a kertészetben, Batóné Dr. Kapcsos Judit termék tulajdonos, Volánpack Zrt. Fitokondi ágazat, Veisz János Ökocentrum, gyógyszerész kutató feltárása váltott ki érdeklődést.

Az egész napos munkafórum példa értékű időbeosztása, fegyelmezett , következetes jelenléte a résztvevők zömét kitevő gazdák, NAK. szaktanácsadók, tanárok, tanítványok szervező-rendezők, akik egykoron Veisz János kertészmérnök tanár nyomdokain hittel kívánnak haladni, az ökotermesztés, mint a jövő egyetlen járható útja mellett tettek tanú bizonyságot.

Dr. Torda Márta, főosztályvezető helyettes
Veisz János Emlékülés
2018.04.24. Rakamaz


Tisztelt Vezérigazgató Úr, Elnök Úr, Alelnök Úr, Polgármester Úr!
Kedves Meghívott Vendégek!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az emlékülés valamennyi résztvevőjét magam és a Földművelésügyi Minisztérium nevében. Nagy örömömre szolgál, hogy együtt lehetek Önökkel ezen a szép napon. Először is engedjék meg, hogy Tóth Katalin helyettes államtitkár asszonynak, a mai rendezvény védnökének szívélyes üdvözletét tolmácsoljam Önöknek, aki egyéb hivatali elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni a mai találkozón.
Ahogy ezen találkozónak, úgy a Földművelésügyi Minisztériumnak is kiemelt célkitűzése a biogazdálkodás megerősítése, a Kárpát-medence gazdálkodóinak ezen irányba történő terelése.
Veisz János biogazdálkodási szakmérnök, akinek nevét az emlékülés hordozza szintén kiemelkedő szerepet töltött be a biokultúra meghonosításában. Hiszen életének utolsó tíz évében minden energiáját a növényi ökológia, a biotermesztés elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítésére és terjesztésére fordította. Látva felkészültségét, munkabírását, nagy szakmai tudását, a Nyíregyházi Főiskola nyugdíjasként alkalmazta, s vett részt így a tudományos kutatómunkában, irányította a gyakorlati kísérleteket. Aktívan dolgozott a biokontroll, majd a biokultúra szövetség munkájában, a Biokultúra Egyesület vezetőségének is tagja volt. Nagyon szerette tanítványait, akik ezért nagy tisztelettel tekintettek rá. A természet szeretetére, az emberek tiszteletére nevelte őket, de példát mutatott tanár- és munkatársainak is. Példás rendben volt mindene: az iratai, a hivatala, a kertjei, a gondolatai, a szíve, a lelke.
A napokban olvastam, hogy a világ több mint 15 ezer (15 364) tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról az emberiségnek!
„Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget, katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja” – írják a tudósok.
Őszentsége II. János Pál Pápa már 1990-ben a Béke Világnapja alkalmából felhívta a figyelmet az ökológiai válság okozta pusztulásra. Nagyon fontosnak tartotta a környezeti felelősségtudatra való nevelést, felelősséget önmagunkért, másokért és a Földért magáért.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A jövő útja a biogazdálkodásban rejlik, hiszen a fogyasztók ma már egyre inkább elvárják, hogy pénzükért minőségi terméket kaphassanak. Így van ez az élelmiszerek esetében is: egyre meghatározóbb szerepe van a származási helynek és a megbízhatóságnak. Ennek eredményeképp jól megfigyelhető, hogy világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet.
A magyar gazdáknak is jobban kellene élniük az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségekkel, amelynek lényege, hogy nem használnak szintetikus növényvédő szereket, műtrágyát és géntechnológiával módosított szervezeteket, a termelés során a természetes folyamatokat részesítik előnyben. Az ökológiai gazdálkodás a külső erőforrások bevitele helyett a terméshozam és ellenálló képesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni. Ez a gazdálkodási forma a munkaigényesek közé tartozik, ezért elterjedése jó hatással lehetne a foglalkoztatásra is.
A gazdasági lehetőségeken túlmenően további előny, hogy a szermaradványoktól mentes biotermékek fogyasztása javíthat a hazai lakosság általános egészségi állapotán és a környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőek: megőrzi a talajtermékenységet, kedvezően hat a biológiai sokféleség fenntartására és a vizek minőségére.
Az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban sajnos nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5%-ára terjed ki, pedig Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, s a nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. (Például: Ausztriában 20 % az ökológiai terület részaránya.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ami a magyar agrárium kilátásait illeti, megállapíthatjuk, hogy mindaz a kincs, ami hazánk birtokában van – a jó adottságú termőföld, a szaktudás –, a jövőben még inkább felértékelődik. Bolygónk növekvő népessége, a klímaváltozás hatásai arra ösztönöznek, hogy megörökölt értékeinkkel jól gazdálkodjunk.

A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek iránti igény folyamatosan növekszik. 2050-ben várhatóan több mint kilenc milliárd ember táplálását kell a világ mezőgazdaságának megoldani. Egyes prognózisok szerint csak a globális húsfogyasztás szintje 40%-kal nő 2030-ig. Ez a mai termelési szint további növelését igényli. Minden azon múlik, hogy sikerül-e alkalmazkodnunk a változó feltételekhez, sikerül-e megfelelnünk az új kihívásoknak.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva közös erővel elérhetjük azt, hogy a szorgalom és hozzáértés eredményre vezessen: az agrárium és a hozzákapcsolódó tevékenységek biztos megélhetést jelentsenek a gazdálkodók számára a jövőben is.
Végül engedjék meg, hogy a mai konferencia meghívóján található idézet kapcsán egy kicsit a téma anyagi vonatkozásaitól eltérjek. A Teremtés Könyvében ahol Isten első, emberiségre vonatkozó kinyilatkoztatását találjuk, van egy visszatérő mondat: „ és látta Isten, hogy jó” Miután megteremtette az eget, a tengert, a földet és összes részeiket, Isten megteremtette a férfit és a nőt. Ezen a ponton azonban a visszatérő mondat jelentősen megváltozik: … és látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó volt…- tehát megkülönböztette az embert minden más teremtményétől….
Ezzel a gondolattal, kinyilatkoztatással az EMBERT, Isten a megteremtett világ gazdájává tette, hiszen átadta azokat a tulajdonságokat, melyek Isteniek voltak és mindezt a szeretetre alapozta --- s el kell gondolkodnunk azon –, hogy gondos gazdái vagyunk-e a ránk bízottaknak, a szeretet útját járjuk-e földi életünk során???….s úgy látom, hogy vannak közöttünk olyan elkötelezett emberek akik erre figyelnek és reméljük, hogy másokat is sikerül erre az útra téríteniük, hiszen Kassai Lajos szavaival élve: „ a lelke mélyén az ember tudja, hogy ennek a valamikor szebb napokat élt Föld bolygónak nincs gazdája. Aki azt hiszi, hogy a globalizáció megtorpan, mielőtt felemésztené kultúrálils és biológiai környezetünket, téved. Ne várjunk a cselekvéssel, hiszen a kőkorszaknak sem az vetett véget, hogy elfogyott a kő”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, eredményes konferenciát kívánok!

Simple Image Gallery Extended

• < Előző
• Következő >