KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Az építkezés – alvállalkozó

A magyar Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint a vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, hacsak a felek szerződésükben eltérően nem rendelkeztek.

Alvállalkozónak nevezzük azt a személyt vagy céget, amely a vállalkozóval szerződést köt olyan részfeladat elvégzésére, amely a megrendelő és a vállalkozó közti szerződésben szerepel. A megrendelő és az alvállalkozó nem állnak szerződéses jogviszonyban. A vállalkozó az általa jogosan igénybe vett harmadik személyért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, a jogosulatlanul igénybe vett harmadik személy esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely e nélkül nem következett volna be.

Az építőipari kivitelezési tevékenység során az alvállalkozók többnyire további alvállalkozókat vesznek igénybe a szerződésük egy bizonyos részének teljesítésére, így bonyolult alvállalkozói láncolatok alakulhatnak ki. Az építőipari kivitelezési tevékenységet szabályozó kormányrendelet (a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet) emiatt az alvállalkozó igénybevételével kapcsolatosan az általános szabályokhoz képest további, garanciális jelentőségű előírásokat tartalmaz.

A fővállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződés érvényes létrejöttének főszabály szerint nem törvényi feltétele a szerződés írásba foglalása, ugyanakkor a gyakorlatban még az egyszerűbb esetekben is a legtöbbször írásban történik a szerződéskötés a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében. A vonatkozó kormányrendelet szerint azonban kötelező írásbeli szerződést kötni, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatják, továbbá nagy értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetén a szerződés érvényességéhez ügyvédi (jogtanácsosi) ellenjegyzés is szükséges.

Az építtetővel kötött építési szerződésben a rendelet szerint rendelkezni kell arról, hogy az építtető hozzájárul-e alvállalkozó igénybevételéhez, a szerződés teljesítésében a fővállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt, illetve a fővállalkozó kivitelező hozzájárul-e, hogy alvállalkozója további alvállalkozót vegyen igénybe. Az alvállalkozóval kötött szerződésben meg kell jelölni, hogy melyik, fővállalkozóval kötött építési szerződés teljesítése érdekében kerül sor a szerződés megkötésére.

Az alvállalkozó díja az alvállalkozói teljesítéssel egyidejűleg esedékes, ugyanakkor a felek ettől eltérően is szabályozhatják az alvállalkozói díj megfizetésének módját, esedékességét. A gyakorlatban a legtöbbször szerződésben kikötött kötbérfizetési kötelezettség terheli a késedelmesen teljesítő alvállalkozót, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. A kötbért a fővállalkozó akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.

Az építőiparban a bonyolult alvállalkozói láncolatok miatt komoly problémát jelent napjainkban is a körbetartozás az építőipari kivitelezési tevékenység szereplői között. Ezt a problémát az építési törvény 2009. évi módosításával és az építtetői fedezetkezelő intézményének bevezetésével kísérelték meg kiküszöbölni. A fedezetkezelő intézményének lényege, hogy aki kivitelezési tevékenységet vállal, annak rendelkeznie kell az annak elvégzéséhez szükséges fedezettel, és a megrendelőnek ezt az összeget a fedezetkezelő rendelkezésére kell bocsátania. A fedezetkezelő csak akkor fizeti ki a fővállalkozónak a megrendelő által a rendelkezésére bocsátott összeget, ha a fővállalkozó igazolja, hogy az alvállalkozók számláit kifizette. Fedezetkezelő igénybevétele bizonyos, a jogszabályban meghatározott értékhatár felett kötelező és építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az alvállalkozó kivitelezők nyilvántartása elektronikus formában, a fővállalkozó kivitelező építési naplójának részét képező alvállalkozói nyilvántartásban történik.

A garanciális szabályok ellenére a körbetartozás az építőiparban jelenleg is problémát jelent, amelyet feltehetően a kivitelezési tevékenység szereplői között nagyon gyakori késedelmes fizetés és a hosszú fizetési határidők okoznak.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda


FEL

Hozzászólások  

 
#1 Rábai Balázs 2020-03-30 19:31
Tisztelt Cím!

Érdeklődnék azután, hogy generálkivitelezés alkalmával az építtető által fogadott alvállalkozók közül mindent munkafolyamatot végzőt be kell jelenteni?
A kivitelezővel szerződést kell kötniük és azt az e-naplóba fel kell rögzíteni!?
Értem azalatt pl: festő, burkoló vagy van olyan lehetőség egy ilyen kivitelezés során, hogy x %-át az építtető vigye és fizesse?


Köszönöm. Rábai Balázs
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei