2020 Március 9 (hétfő)
KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban
KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • Tartozzon hozzánk Ön is!
  • Hirdessen nálunk!
 

12+1 változás januártól

Változnak a kiküldetés, a munkába járás költségei, az szja, illetve több kkv-t érintő egyéb jogszabály is. Íme 12+1 fontos jogszabályváltozás!

1. Kiküldetés, munkába járás költségtérítése

Emelkedett január 1-jével a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség a korábbi kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra, továbbá kilométerenként 15 forintra nőtt a munkába járás esetén költségtérítés címén adómentesen kifizethető összeg - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre elszámolt, és következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

E rendelkezés alapján, ha a saját gépkocsit munkaviszony keretében hivatali, üzleti célra, munkába járásra használták 2016-ban, a 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 9 forint számolható el adókötelezettség nélkül.

Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (például személyes közreműködés) esetén viszont - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - a 2017. január 1-jét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 forint fizethető ki adómentesen akkor is, ha az említett költségek 2016-ban merültek fel a magánszemélynél.

Az adóhatóság emlékeztet: 2016. augusztus 1-jén megváltozott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül kiküldetésnek. Kiküldetésnek minősül, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.

Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. Munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.

2017. január 1-jétől a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény, ez azonban tartalmában azonos a korábban használatos kirendelés kifejezéssel, így nem jelent érdemi változást.

2. Több termék és szolgáltatás áfája csökken

A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.

Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.

3. Csökken a társasági adó

Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.

Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó - 1,19-szeresről - 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

4. Csökken a bankadó

Tovább csökkent a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődött. A csökkentésről a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásának szellemében döntött - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca közleménye szerint a gazdasági növekedés beindulásával a hitelezésnek egyre fontosabb szerep jut a növekedés támogatásában, amihez ez az intézkedés is hozzájárulhat. A fair bank törvény hatályba lépését és a devizahitelek forintosítását követően, a hitelezési hajlandóság további növelése érdekében már 2016-tól mérséklődtek a bankszektor terhei - tették hozzá.

Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról.

Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.

JÓL JÁRNAK A CSALÁDOK

5. Adókedvezmény az első házasoknak

A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.

6. Adómentes a bölcsődei és óvodai szolgáltatás

Emellett adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

7. Nő a kétgyermekesek adókedvezménye

Január 1-jétől 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik, havi 30 ezer forintra. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépett változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó elsőházas adókedvezményt vehették csak igénybe, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

EMELKEDNEK A BÉREK

8. Nőtt a minimálbér és a bérminimum

A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

9. A rendőrök és a katonák bére is nő

A belügyi illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjait. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg. Az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos dolgozót érint. Az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében először ugyancsak 30 százalékkal nőtt, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal emelkedik a katonák illetménye. Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere is, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá. A rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.
   
10. Nyugdíjemelés

Kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.

11. Emelkedett a közfoglalkoztatottak bére

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől bruttó 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

KERESKEDELEM

12. Újabb tevékenységeknél kötelező az online kassza

Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől. Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

Az online kassza használatára újonnan kötelezettek gépenként 50 ezer forintos állami támogatást kaphattak, ha december 31-éig beüzemelték az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet.

A NAV honlapján megtalálható tájékoztatás szerint az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.

12+1. A patikáknak többségi gyógyszerészi tulajdonban kell lenniük

A közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban 2017. január 1-jéig biztosítani kell a valódi többségi gyógyszerészi tulajdont, vagyis a gyógyszerészi tulajdonrésznek minden közforgalmú patikában meg kell haladnia az 50 százalékot. A patikusi tulajdoni hányad emelését fokozatosan írta elő a jogszabály, a vonatkozó törvény értelmében 2014. január 1-jétől a gyógyszerészi tulajdonrésznek meg kellett haladnia a 25 százalékot, míg 2017. január 1-jétől többnek kell lennie 50 százaléknál. Ha ez a feltétel nem teljesül az előírt határidőre, az a működési engedély visszavonásával jár.

Forrás: MTI

Kép: Pixabay

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei