2019 május 14-én ismét KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban


Téma:
Téma: A kisvállalatok pénzügyi tudatossága 2019

2019 május 14 (kedden) 15:30 – 18:00

Pénzügyminisztérium (V.; Dorottya u. - Wekerle u. sarok)

 


KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

KKVHÁZ
 

Fokozottan ellenőrzi a cégeket a NAV

A következő években több adóváltozásra is számíthatunk. Az ünnepek előtt célirányosan ellenőrzi a vállalkozásokat a NAV. Egy fontos határidő is közeleg, ne mulassza el!

ADÓVÁLTOZÁSOK

Új közbeszerzési szabályok

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is - tartalmazza a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes jogszabályok kedden elfogadott módosítása. A parlament 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyta jóvá a jogszabályt.

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Változott a támogatás fogalma is, annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózónak a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Új, a közbeszerzésből kizáró okot is meghatároztak: az eljárásban kilencven napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést.

A módosítás után az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve két részvételi jelentkezést. Ez a szabály nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra.

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható.

Ha az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságok miatt dönt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzétenni. A hirdetmény megismerésével a piac szereplői akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy jogszerűtlen a verseny kizárása - áll az indoklásban.

100 millió helyett 300 millió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén a beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték. A törvény kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét.

Az ajánlatkérőnek eljárásaiban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatnia kell.

Építési beruházásoknál azt is meghatározták, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát.

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnt. Emellett 18-ról 15 millió forintra csökkent az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni.

25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, ami felett szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke eddig a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre volt jogosult. Most rendelkeztek arról, hogy illetménye a megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének fizetése is változik: helyettes államtitkári fizetés helyett államtitkárira jogosult.

19-ről 13-ra csökkentették a hatóság keretében működő tanács tagjainak létszámát, valamint hatról tízre növelték a tanács üléseinek éves minimális számát.

A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.

Csökken az iparűzési adó 2018-tól Győrben

2018 január 1-től 1,8 százalékról 1,6 százalékra csökken az iparűzési adó Győrben, miután a városi közgyűlés pénteken egyhangúlag megszavazta az erről szóló előterjesztést. Az előterjesztés szerint az adómérséklés mintegy tíz százalékos tehercsökkenést jelent a vállalkozások számára, és összességében mintegy 2 milliárd forintot hagy a gazdasági szereplőknél.

Borkai Zsolt, a város polgármestere emlékeztetett, hogy a törvényileg szabályozott 2 százalékról 2014. január 1-től mérsékelték 1,8 százalékra az adónemet a városban. Az akkori döntés jónak bizonyult, mert a csökkentés jótékonyan hatott a város gazdaságára: a vállalkozásoknál maradt forrásokból a cégek fejlesztettek, bővítettek és növelték alkalmazottaik számát, valamint ösztönzőleg hatott az új vállalkozások letelepedésére is. A mostani csökkentéstől is ugyanezt várják - fűzte hozzá.

Fekete Dávid alpolgármester hangsúlyozta, hogy a vállalkozások a csökkentés révén több forrást tudnak fordítani kutatás-fejlesztésre, a bérek emelésére, esetleg lakhatási támogatásokra.

Az előterjesztésben szerepel, hogy a költségvetés egyensúlyát számottevően nem befolyásolja a döntés, mert a bevétel kiesését részben kompenzálja az egyre magasbb iparűzési adóalap, az építmény-adó növekedése, a Győrben működő vállalkozások adózási képességének folyamatos bővülése és a betelepült új vállalkozások adózási képessége.

A győri költségvetésnek mintegy 40-45 százalékát adja a helyi iparűzési adó-bevétel. 2014-ben 17,15 milliárd forint volt, amely 2015-ben 2,16 milliárd forinttal 19,31 milliárd forintra nőtt. Az első háromnegyedévben pedig 19,46 milliárd forint volt.

A város rekord adóbevétellel zárta a 2015-ös évet, miután a tavalyelőtti, szintén rekordnak számító 20 milliárd 592 millió forintnál 2,4 milliárd forinttal több, összesen 22 milliárd 970 millió 832 ezer forint adóbevételt ért el.

FONTOS HATÁRIDŐ

Decemberben kell dönteni az eváról

Akik jövőre új bejelentkezőként kívánnak az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozni, december 1. és 20. között nyilatkozhatnak erről az adóhatóságnak, akik már idén is így adóztak, azoknak nincs tennivalójuk  - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolást nem fogad el a hatóság.

A nyilatkozatot a rendszeresített adatbejelentő-lapon lehet benyújtani, amely a NAV honlapjáról letölthető, vagy az ügyfélszolgálaton beszerezhető.

A nyomtatványok ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postán, illetve az ügyfélszolgálatokon személyesen is benyújthatók.

A NAV felhívta a figyelmet arra is, hogy az idén az eva szerint adózók közül azoknak, akik már nem felelnek meg az eva feltételeinek - például adótartozásuk van - kötelező a kijelentkezés, amit ugyancsak a rendszeresített formanyomtatványon tehetnek meg.

ELLENŐRZÉSEK VÁRHATÓK

Célirányosan ellenőriz a NAV az ünnepek előtt

A megszokottnál is többször ellenőriz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ünnepek előtt, a webáruházak, a bevásárlóközpontok, a távol-keleti árukat kínáló üzletek és a piacok, a vásárcsarnokok forgalmát is vizsgálják. A közlemény szerint a célkeresztben főleg az ünnepek előtt és a téli szezonban keresett árucikkek kereskedői állnak, elsősorban azok, akik a NAV információi szerint nagy eséllyel kísérletet tesznek bevételük eltitkolására.

A kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékeket a behozataltól a boltok polcáig, a weben hirdetett árukat a beszerzéstől a házhoz szállításig ellenőrzik.

A NAV munkatársai az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) adatait is felhasználva ellenőrzik a kamionokat, a külföldről érkező, illetve a kivitelre szánt termékek kereskedelmét is nyomon követik. Az áruszállítás ellenőrzése mellett a termékek rendeltetési helyén is megjelenik a NAV.

Az országos ellenőrzés-sorozat előtt a NAV munkatársai elemezték a korábbi ellenőrzések, az adóbevallások, az ekáerből és az online pénztárgépekből érkező adatokat, hogy kiszűrjék, mely területeken, mely gazdálkodóknál jelenik meg az adóelkerülés legnagyobb kockázata - áll a közleményben.

A következő években tovább csökken az adóadminisztráció

Az adózással eltöltött idő a sokféle adó, az adórendszer bonyolultsága miatt rendkívül magas, ez előrevetíti, hogy a következő évek egyik lépésének az adóadminisztráció csökkentésének kell lennie - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet gazdaságfehérítésről rendezett konferenciáján.

A feketegazdaság kiterjedtségében szerepet játszik, hogy az adórendszer sokszínűsége, bonyolultsága miatt rendkívül magas az adózással eltöltött idő. Teret ad a feketegazdaságnak az is, hogy magas a forgalomban lévő készpénzállomány - a GDP 12 százalékát teszi ki -, ami ellentétes az európai trendekkel. A készpénzállomány fenntartása, kezelése egy MNB tanulmány szerint évi 500 milliárd forintba kerül, ha azonban az elektronikus fizetési módokat az EU szintjére sikerülne emelni, 150 milliárd forinttal csökkenne - mondta az államtitkár.

A feketegazdaság 2015-ben a GDP 21,9 százalékát tette ki, miközben az EU átlaga 18 százalék, a nyugat-európai államoké pedig 7,17 százalék volt. Trendje azonban csökken, amit a kormány intézkedéseivel szeretne továbbra is fenntartani.

Az eddigi adódminisztrációs intézkedések közül az államtitkár egyebek mellett kiemelte az áfakiutalási határidő növelését, a belföldi áfaösszesítő bevezetését, a havi és negyedéves áfabevallási kötelezettség előírását, a fordított áfa és a megbízható-kockázatos adózói minősítés bevezetését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, tovább erősítik a megbízható adózók pozitív diszkriminációját.

Az intézkedések közül a legnagyobb hatása az online pénztárgépek 2013-as bevezetésének, a második legnagyobb hatása pedig a 2015-től működő elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésének volt. Az áfabevételek 2014-ben 11,8, 2015-ben pedig 9,8 százalékkal nőttek, nominálisan 320 milliárd, illetve 270 milliárd forint többlet áfabevétel volt. Az áfanövekményből a fehéredésnek köszönhető (a makropálya alakulásával nem magyarázható) rész 2014-ben a GDP 0,6 százalékát, 2015-ben pedig a GDP további 0,2-03 százalékát tette ki.

A 2017-től hatályba lépő adminisztrációs változások közül kiemelte, hogy csökken a megbízható adózók adminisztrációja, az szja-bevallásokat a NAV készíti el, a kata bevételi összeghatára 6-ról 12 millió forintra, az áfa alanyi adómentességi értékhatár pedig 6-ról 8 millió forintra emelkedik, a kiva szabályai pedig egyszerűsödnek.

A készpénzállomány csökkentésére, a tranzakciók elektronikus követésére 2017-től az online pénztárgépek használatát további szektorokra terjesztik ki, bevezetik az online számlázást, a bankkártyás fizetés ösztönzésére támogatják a bankkártyaelfogadó terminálok létesítését és az étel-, valamint italautomatákat is bekötik az adóhivatalhoz. Jövőre több termék és szolgáltatás áfája mérséklődik, ami hozzájárul az adóelkerülések, csalások csökkenéséhez - ismertette az államtitkár.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke a konferencián kifejtette: az államháztartás bevételeinek alakulása lehetővé, sőt időszerűvé teszi az adó- és járulékcsökkentéseket. Az elmúlt években a gazdaság kifehérítésére tett intézkedések elérték céljukat, sőt, az adóbevételek a tervezettnél magasabbak voltak. Kitért arra is, hogy a számvevőszék számára nagyon fontos, hogy ne legyenek ellenőrizetlen területek, egy közpénzfelhasználó se érezhesse úgy, hogy szabadon garázdálkodhat a közpénzzel és közvagyonnal.

Ezért ellenőrzéseiket két irányba erősítették: elkezdték az ellenőrök - például a MÁK, a NAV, az MNB, a GVH - ellenőrzését. Másrészt korábban nem ellenőrzött területeket - például nemzetiségi önkormányzatokat, egyetemeket, kórházakat - vontak ellenőrzés alá.

Hófehér gazdaság akkor alakulhat ki, ha ehhez minden szervezet hozzájárul tevékenységének átláthatóvá, elszámoltathatóvá tételével. Az ÁSZ fontosnak tartja, hogy fenntartható kifehéredés valósuljon meg - hangsúlyozta az alelnök.

UNIÓS VÁLTOZÁSOK

Új adószabályozás az unión belüli elektronikus kereskedelemre és az online vállalkozások támogatására

Az internetes kereskedelem fellendítése érdekében és az online vállalkozások támogatására áfacsökkentő új adószabályozást javasol az Európai Bizottság. Az uniós bizottság közleménye szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy a fogyasztók és a vállalkozások, különösen az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalatok könnyebben vásároljanak és értékesítsenek árukat és szolgáltatásokat az interneten.

A tervek szerint az online kifizetések uniós szintű egyablakos ügyintézése révén jelentősen csökkeni fognak az áfa teljesítésével kapcsolatos költségek, ami az unió egészében éves szinten 2,3 milliárd euró megtakarítást jelent a vállalkozások számára.

Az új szabályok biztosítják azt is, hogy az áfát az uniós célországban fizessék be, így az adóbevételek méltányosabban oszlanak meg az uniós országok között. A javaslat elősegíti, hogy a tagállamok visszanyerjék az online értékesítés során keletkező áfa jelenleg 5 milliárd euróra becsült éves kiesését. Az előrejelzések szerint a kieső bevételek 2020-ra valószínűleg elérnék a 7 milliárd eurót - közölte a bizottság.

Pierre Moscovici, a gazdasági ügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős uniós biztos a javaslat részleteit ismertetve elmondta, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az interneten értékesítő vállalatok egy helyen, könnyen eleget tehessenek az uniós adókötelezettségeiknek.

Leegyszerűsíti az interneten árusító, induló innovatív vállalkozásokra és mikrovállalkozásokra vonatkozó áfaszabályozást oly módon, hogy a 10 ezer euró alatti, határon túli értékesítésre vonatkozó áfát belföldön fogják kezelni. A kkv-k pedig igénybe vehetik a 100 ezer euró alatti határon túli értékesítésre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat.

A szabályozás fellép az unión kívülről érkező, piactorzító és tisztességtelen versenyt okozó áfacsalással szemben, valamint lehetővé teszi, hogy a tagállamok csökkentsék az elektronikus kiadványokra, például az elektronikus könyvekre és online újságokra vonatkozó áfa mértékét - tájékoztatott az uniós biztos.

Eurodad: emelkedett a vitatott adókönnyítési megállapodások száma az Európai Unióban

Az úgynevezett LuxLeaks-botrány kirobbanása ellenére az utóbbi években jelentősen megnőtt a nemzetközi vállalatoknak nyújtott adókönnyítési megállapodások száma Európában, a legnagyobb emelkedés Belgiumban és Luxemburgban tapasztalható - mutatott rá közzétett jelentésében az Európai Adósságügyi és Fejlesztési Hálózat (Eurodad) nevű szervezet.

A civil szervezet tizenhét uniós tagállam, valamint Norvégia adatait vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgált országokban 2013 és 2015 között 160 százalékkal, 547-ről 1444-re emelkedett az adókönnyítési egyezmények száma.

A legnagyobb emelkedést Belgium és Luxemburg produkálta: Belgiumban a 2013-as tízről tavaly év végére 411-re, Luxemburgban pedig 119-ről 519-re nőtt az ilyen megállapodások száma.

A különalkuk számát összegző listán Luxemburgot és Belgiumot Hollandia, Nagy-Britannia és Magyarország követte. Az Eurodad adatai szerint Magyarországon a 2013-as 58-ról, 2014-ben  79-re emelkedett és  2015-ben is70 ilyen adóügyi egyezmény volt érvényben.

Mint a jelentésben megjegyezték, a botrány a jelek szerint nem szabott gátat a hasonló megegyezéseknek. Az uniós ügyekre szakosodott Euractiv hírportál ugyanakkor kiemelte, ezen megállapodások közül nem mind számít problémásnak, ám ezt nem lehet megítélni, azok részletei ugyanis nem elérhetők a nyilvánosság számára.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének - volt luxemburgi kormányfő - 2014 novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután kiszivárogtatott iratokból fény derült a Luxemburg és az ott bejegyzett multinacionális vállalatok közötti, vitatott adómegállapodásokra. Mint kiderült, a nagyhercegség adóhivatala Juncker miniszterelnöksége alatt több száz vállalat számára tette lehetővé az egyébként külföldön fizetendő adóterheik minimalizálását.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az Európai Unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt okoz a vállalatok között.

Forrás: MTI

Kép: Pixabay


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)