2019 május 14-én ismét KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban


Téma:
Téma: A kisvállalatok pénzügyi tudatossága 2019

2019 május 14 (kedden) 15:30 – 18:00

Pénzügyminisztérium (V.; Dorottya u. - Wekerle u. sarok)

 


KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

KKVHÁZ
 

Dr. Ruszinkó Ádám turisztikai műhelytitkokról

A helyettes államtitkár a fővédnöke a Turizmus Csúcstalálkozónak március 5-én

1. Kérdés: Kérjük, mutassa be olvasóinknak, hogy Budapest milyen mértékű és időzítésű előzetes marketing befektetésekkel érte el a teljesítményeit? Mennyire voltak tudatosak a célcsoportok megszólításai?

Válasz: Budapest, mint turisztikai célpont kiváló eredményeinek eléréséhez minden érintett fél – kormányzati szereplők, a nemzeti és budapesti marketingért felelős szervezetek, szakmai szervezetek, turisztikai szolgáltatók és programgazdák – közös, összehangolt munkájára volt szükség, és nem csak a marketingtevékenység területén. Csak egyetlen példa: nemzeti marketingszervezetünk tevékenységét mintegy kiegészítve, az állam tudatos fejlesztéspolitikája is jelentős szerepet játszott abban, hogy a Budapest egyik legfőbb vonzerejének tekintett fesztiválkínálat évről évre tovább fejlődhessen. Ha úgy tetszik, marketing befektetésnek tekinthetjük a főváros egyik legfőbb vonzerejének tekintett kulturális kínálat részét képező nagyrendezvények kormányzati támogatását. A többszázezres látogató és vendégéjszaka-számot vonzó, illetve a szezonhosszabbításban jelentős szerepet játszó nagyrendezvényeket például – köztük a Sziget Fesztivált – tavaly 487,4 millió Ft-os állami forrással segítettük, míg a Budapesti Tavaszi és Őszi (Café Budapest) Fesztiválok 2015-ben Kormányhatározat alapján 900, illetve 449,2 millió Ft támogatást kaptak. A költségvetési törvény alapján 2016-ban az utóbbi két fesztivált összesen 1,75 milliárd Ft-tal támogatjuk az EMMI fejezetéből. Emellett az országos turisztikai vonzerejű kulturális és gasztronómiai fesztiválok, rendezvények a Nemzeti Kulturális Alappal közösen működtetett pályázati rendszer támogatásaira is számíthatnak.

A turizmus világtrendjei, valamint az utazási szokások és igények változása is kifejezetten kedveznek a budapesti turisztikai kínálatnak: pl. többszöri, rövid utazások terjedése a városlátogatásoknak, az európai demográfiai trendek a „fürdőfővárosnak” számító Budapest számára az egészségturizmusban teremtenek jó lehetőségeket. A két elemet a Budapest Winter Invitation kampányban hagyományosan ötvözve, csomagban kínáljuk egészen április végéig. A Magyarország legnagyobb szakmai összefogásával megvalósuló, s az idén már 10. alkalommal elindított promócióhoz több mint 50 szálloda valamint 8 szolgáltató csatlakozott, Budapest téli szolgáltatásainak népszerűsítése, a vendégforgalom növelése és a látogatók tartózkodási idejének meghosszabbítása érdekében.

A közvetlen marketingaktivitásokon túl a magyar főváros látványos eredményeihez hozzájárult az is, hogy nemzetközi szinten és a korábbi, hagyományos vendégkörén túli látogatói szegmensekben is „divatba jött”. Az elmúlt évek városrekonstrukciójának eredményeire, a kínálatfejlesztés újdonságaira, kreatív elemeire (romkocsmák, szabadulószobák, „gasztroforradalom”), Budapest pezsgő kulturális életére, gazdag fesztiválkínálatára a közösségi média révén egyre többen figyelnek fel, a légijárat-fejlesztéseknek köszönhetően pedig a magyar főváros sokkal elérhetőbbé vált. Budapest nem véletlenül kerül fel a külföldi turisták „kötelező látnivalók térképére”: ezt elősegítették a magyar turizmus elmúlt években soha nem látott számban elnyert nemzetközi elismerései. Hazánk „Hungary – more than expected” mottóval forgatott imázsfilmje legutóbb pl. az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) legjobb európai spot díját nyerte el.

Büszkék vagyunk arra, hogy a hagyományos és a trendi milyen izgalmas elegyet alkot csodálatos fővárosunkban – ezt meg is kell tudnunk mutatni az érdeklődőknek, új módszerek, új csatornák bevetésével.
A marketingtevékenység oldaláról nézve kiemelném, hogy az elmúlt időszakban fokozottan fókuszálunk a fiatal generációk megnyerésére. A fiatalok célcsoportja különösen fontos számunkra, hiszen ők részben a jelen, részben a jövő utazói, akik később családosként, kongresszus résztvevőként, seniorként is visszatérhetnek oda, ahol jól érzik magukat. Őket, de mára már az idősebb korosztályt is csak korszerű módszerekkel lehet elérni. Mind közösségi médiában, mind applikációfejlesztésben előbbre léptünk, napról napra erősebb az online jelenlétünk.
A jövőbeni keresletbővítést célozza emellett az állami forrásból megvalósuló 4000 fős kongresszusi központ felépítése Budapesten, melynek 2018-ra történő megvalósításáról kormányhatározat rendelkezik. Az állami forrásból megvalósuló fejlesztés jelentősen megerősíti majd Budapest pozícióit a magas költésű vendégszegmensekben is.
 

2. kérdés: A helyettes államtitkárság feladata egyebek mellett a hazai turizmus szabályzása.
Feltételezzük, hogy számos szabályozási igényt vizsgálnak ezekben a napokban is, illetve az NGM a maga eszközeivel készül az ágazat még hatékonyabb működtetésére.
Kérjük, engedjen bepillantást számunkra, melyik az Ön véleménye szerint a három legfontosabb szabályozási tervük, és azokat milyen szintű egyeztetések után, mikor hajthatják végre a szakma képviselői?

Válasz:
Tavaly novemberig már 9 millió 700 ezer vendég jött magyarországi szálláshelyekre, akik több mint 24 millió vendégéjszakát töltöttek el, a szálláshelyek összbevételei pedig elérték a 342 milliárd forintot, azaz már novemberben csaknem teljesültek a 2015-re kitűzött célok. Így az év egészében minden bizonnyal meglesz a tízmilliós vendégszám, a 25 millió vendégéjszaka és 360 milliárd forintot meghaladó bevétel. Mindebben oroszlánrésze volt a SZÉP Kártyának is, melyre várhatóan a következő években is kulcsszerep jut a belföldi kereslet élénkítésében. Hogy e feladatát még inkább betölthesse, keressük annak a módját, hogy a kártyákon évente lejáró 1 milliárd forint körüli összeg ne vesszen el, hanem legalább egy részét bevonjuk a nemzeti turisztikai marketing finanszírozásába. Egy ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítás előkészületein jelenleg dolgozunk.

Elmondhatjuk, hogy immár hatodik éve növekedési pályán van a turizmus. Az egyik legfontosabb feladatunk ezeknek az eredményeknek a „tartósítása” – nem utolsó sorban a szabályozási környezet alakításával. A költségvetési hiánytartás kényszere miatt persze továbbra is elsősorban makroszinten tudjuk befolyásolni e folyamatokat. Erre jó példa a szakképzési reform beindítását célzó jogszabály-előkészítő munkánk. Az idei évben terveink szerint a vendéglátóipari szakmacsoportba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei, moduljai, esetenként kerettantervei kerülhetnek megújításra, újraszabályozásra. Ezek előkészítésében, tartalmi megújításában, véleményezésében valamennyi szakmai szervezet részt vett, így a folyamatot széles körű szakmai konszenzus övezi.

Ennél jóval nagyobb lélegzetű jogszabályalkotási munkát ró ránk az Európai Parlament által tavaly október 27-én elfogadott, s korábbi 90/314/EGK package irányelvet felváltó új, a szervezett utazási formákról szóló uniós irányelv. Tavaly decemberi kihirdetését követően most 24+6 hónapunk van arra, hogy nemzeti joganyagunkat felülvizsgáljuk, és összhangba hozzuk az új EU-s direktívával. Az utazással kapcsolatos joganyag megújítása is ugyanúgy széleskörű szakmai konzultáció mellett valósul meg, ahogyan az az irányelv korszerűsítés előkészítése is zajlott, az érintett fogyasztóvédelmi szövetségek, utazási vállalkozók, szálláshely- és közlekedési szolgáltatók szakmai szövetségei, valamint a társtárcák bevonásával. Képviselőik részvételével a hazai jogszabály-felülvizsgálat és kodifikáció előkészítésének részeként már novemberben megtartotta első ülését a szakmai munkacsoport, mely beazonosította a feladatokat és összeállította azok ütemezését. Tekintettel a részletszabályok összetettségére, továbbá arra, hogy több törvényt is módosítanunk kell, megítélésünk szerint szükség is lesz az irányelv hazai átültetésére az EU-s jogszabály szerint rendelkezésre álló két évre, illetve a hatálybaléptetésre adott további 6 hónapos időtartamra. Az irányelv átültetése során a fogyasztók magasabb szintű védelmének megteremtése mellett úgy próbálunk eljárni, hogy minderre lehetőleg a főként kis- és középvállalkozási formában működő utazási vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kerüljön sor.


3. kérdés: Helyettes államtitkár úr, szűkítsünk csak Budapestre. Kik a fővárosunk legfontosabb versenytársai és a velük való összevetésben milyenek a teljesítményeink?

Válasz:
A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Krakkóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Dublinnal versenyez a nemzetközi piacon. A kereskedelmi szálláshelyi vendégek számát tekintve kis különbséggel, de előttünk foglal helyet Berlin és Madrid, így ezen európai városok is versenytársak fővárosunk számára.
Budapest két legfontosabb régiós versenytársa továbbra is Bécs és Prága, amelyek közeli versenytársak a földrajzi elhelyezkedésből és a hasonló jellegű városok sajátosságaiból adódóan. Budapest számára elsősorban a sokszínűség, a kulturális úticél imázs, a vendégszeretet, a szép fekvés és a kitűnő ár-érték arány jelent versenyelőnyt. Ehhez a képhez társul egyre nagyobb mértékben a már említett "trendiség" is. Több társadalmi rétegnek is attraktív úti célt jelent a kulturális pezsgéséről és sokszínűségéről egyre híresebb Budapest, míg a fiataloknak az egyedi és jellegzetes programok, attrakciók, az egészségüket megőrizni vagy helyreállítani vágyó egészségturisztikai utazóközönségnek pedig a főváros egyedülálló fürdői és gyógyvizei jelentenek komoly vonzerőt. Mindezt erősítik olyan turizmuson kívüli tényezők, mint a kreatív ipar és a sikeres start-up vállalkozások nemzetközi ismertsége és elismertsége.
Versenytársainkhoz képest ugyanakkor hátrányt jelent a nagy befogadóképességű konferenciaközpont – ezen belátható időn belül segíteni fog a 2018-ban átadásra kerülő új létesítmény –, illetve a repülőtér és a belváros közötti megfelelő vasúti összeköttetés hiánya. Versenyelőnyt jelent ugyanakkor a főváros elhelyezkedése a Duna két partján, és a folyami hajóstársaságok vendégei számára vonzó turisztikai kínálat.
A három főváros vendégforgalmi adatainak összehasonlítása jól mutatja, hogy számottevő változás nem történt a piaci helyzetben: Prága őrzi vezető pozícióját, a növekedés üteme azonban Budapesten a legnagyobb. Ez abszolút mértékben számottevő, 589 ezer plusz vendégéjszakát jelent fővárosunknak 2015 első háromnegyedévét tekintve.

A folyamatosan változó utazási szokások, a sharing economy modellen alapuló szolgáltatások terjedésével (pl. Airbnb) a turizmusban egyre számottevőbb a magánszálláshelyek forgalma is. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2014-ről rendelkezésre álló adatai szerint Budapesten például ebben a szállástípusban a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyekénél jóval nagyobb mértékben nőtt: a vendégek száma 91, az általuk eltöltött éjszakáké 85%-kal. Az emelkedés egyértelmű oka a külföldi vendégek és vendégéjszakák emelkedése.

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)