KKVHÁZ Online Klub
2018 július 9 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Nagyterem
(Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)

Téma: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenki megfizeti az áfát? - Fekete gazdaság 2018
 


 

#

 
 

Magára találhat idén az építőipar

  • vissza a szakértő profiljához

Az ágazat csúcstalálkozóját szervezte meg a KKVHÁZ

Sok a javaslat az építőipar jelenlegi gondjaira, de a problémák egy részére megoldást jelentenek a kormány új, építőipart érintő intézkedései. Ez derült ki a január 27-én, szerdán rendezett Építőipari Csúcson, amely a KKVHÁZ első ágazati konferenciája volt.

A Csúcsot Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Elmondta: a KKVHÁZ ettől az évtől nemcsak regionálisan közelít a gazdasághoz, hanem ágazati szempontból is, és most, elsőként az építőipar a téma. Szerinte az építőipar több, mint egy ágazat. Talán hasonlít egy kicsit az agráriumhoz. „Ha utunk során látunk egy egészséges búzatáblát, nemcsak az jut eszünkbe, hogy ezen a birtokos biztosan jól gyarapszik, hanem azt is, hogy milyen termékeny hazánk földje. Ilyen lelki kötődésben vagyunk az építőiparral is. Ha darukat látunk egy városunk egén, prosperálni érezzük az egész  országot.

Gulyás József elmondta azt is, hogy azért jöttünk össze, hogy megfogalmazzuk: mik az ágazat legfontosabb gondjai. Kérte, hogy „először a magunk háza táján söpörjünk, csak azután kritizáljuk az állami intézkedéseket. Az a problémafelvetés, ami mellé nem teszünk javaslatot a levegőben marad.” – mondta a vezérigazgató az egybegyűlteknek, arra utalva, hogy a belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Dr. Lenner Áron Márk is jelen van, aki ígérte reagál a megfogalmazott javaslatokra.

Elsőként Csuri Ferenc, a KLUDI Szerelvények Kft. ügyvezető igazgatója szólalt fel. A magasépítésről elmondta: 10 éve mélyrepülésben van, az ipari, a mezőgazdasági és lakásépítések visszaestek. Ma 9000-nél is kevesebb lakás épül, miközben Ausztriában 50 ezer, Romániában 22 ezer. „De úgy tűnik, most jelentős változások lesznek a nagyvonalú állami ösztönzésnek köszönhetően” – utalt Csuri az újépítésű lakások Áfa csökkentésére és a CSOK kiterjesztésére. Pozitívumként említette azt is, hogy a piaci kamatok csökkennek, s mindezek eredményezhetik azt, hogy meg háromszorozódik a lakáskibocsátás. Az építőipar problémájaként említette, hogy alig van szakipari munkás, ahhoz, hogy az építőipar munkaerőt találjon, a munkadíjak emelése szükséges.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke, a BKIK alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány intézkedései (Áfa csökkentés, CSOK) váratlanul érték a szakmát, de a kkv-knak tudniuk kell, hogy ők elsősorban a lakosságnak dolgoznak, s a lakosság a 27%-os Áfát nem tudja megfizetni. „Most mikro- és kisvállalkozóként szerződnöm kell vele adott munkára, ami őrült nagy kihívás, mert az kkv nem ahhoz szokott, hogy a lakosság írásban foglalkoztatja.”
Koji szerint az is nehézség, hogy sok jogszabályváltozás volt, ez körülbelül 20 ezer oldal a Magyar Közlönyből. Megnőtt a tervező és kivitelező felelőssége, ami azt is jelenti, hogy megnő a felelősségbiztosításuk. „Ezért el kell érni, hogy legyen olyan biztosítási termék, amit a mikro- és kisvállalkozás meg tud fizetni.”
Hozzátette: a szakmának a szakképzésben a jelenleginél több szerepet kell vállalnia, „el kell érni a kormánynál, hogy üzemközi, állami fenntartású intézmények legyenek” – mondta Koi.
Dr. Balázs Tamás építőipari szak jogász arról beszélt, hogy komoly gond, hogy nem köttetnek megfelelő szerződések, de tény az is, mondta, hogy a magyar építésjog túlszabályozott, nehezen áttekinthető, és nincs olyan kiadvány, amely az irányadó jogi gyakorlatot ismertetné.

Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke arról beszélt, hogy 24 szakmai szervezet 45 szakembere lakásügyi kerekasztalt hozott létre és elkészítette a kormánynak a lakásépítési javaslatokat. „Most azt látjuk, ennek eredménye megjelenik, persze nem minden vetülete” – mondta. Szerinte talán bérlakásokat is érdemes lesz építeni, de most mindenképpen beindul az otthonteremtés. Az építőipar és az ingatlanpiac kapcsolatáról elmondta: várhatóan emelkedik majd az új lakások ára, a használtaké aligha.
Ismét Koji László kapta meg a szót. Ezúttal arról beszélt, hogy amikor normálisan működik a piac, 60% épül a lakosságnak és 30-35% ingatlanfejlesztés. Ma ez az arány 50-50%. Azt is elmondta, hogy az Áfa-megtakarítással nagyjából nullán lesz a vállalkozó, miközben átlagosan már 6%-kal emelte a béreket.

A bankszektort Aladics Sándor az OTP Bank Kis-, Középvállalati Igazgatóság igazgatója képviselte. Felszólalásában jelezte: arra számítanak, hogy visszatér a 2007-es hitelezési rendszer, jobb lesz a finanszírozás. „Komplex csomaggal tudjuk megsegíteni az építőipart” – mondta. Azt is mondta, hogy kb. 300 milliárd forrásnak kell megmozdulni a következő években, és beruházási oldalról nem lát gondot. Kicsit javult a kockázati helyzet, és lakossági oldalon is azt látja, hogy van pénz.
Belényi Gábor KERKON Zrt arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában a vállalkozók alacsony áron keveset dolgoztak, ez most változni fog. Valószínű, hogy a lakáspiacon is megjelenik ez a változás, a növekedés, és várhatóan ez lesz igaz egyéb ingatlanokra. Arról is beszélt, hogy ha drágább lesz az építkezés, de a kereslet nem nő, akkor a bank nem fogja finanszírozni a beruházásokat, főleg a hosszú távon megtérülő épületeket nem. Erre fel kell készülni.

Tóth Pál arra tért ki, hogy az értékrendek nincsenek a helyükön, ez eredményezi a kevés új lakást. „240 ezer Ft+Áfa egy négyzetméter családi ház építése, ezt az összeget a multik sem fizetik ki. Magas az ára az építőanyagnak, nyugati színvonalú, de kelet-európai bérekkel dolgozunk. Ez nem jó.” Szerinte a lakosságnál is több pénzt kellene hagyni.
A Csúcson kiderült az is, hogy a költségvetés profitál a legtöbbet az építőiparból, az élőmunka terhei nagyon magasak.
„Kiürült a piac, nincs szakmunkás” – ezt Deli Gábor mondta, aki szerint az a gond, hogy a munkásoknak a szakma nem tud hitet adni, hogy el tudják a családjukat tartani. Sokan szakmát se szereznek, mert nincs hitük. Deli szerint nem is kéne nekik a teljes szakmát megtanulni, hanem ha csak a kőműves szakmát nézzük, csak a falazást vagy csak a vakolást.
Kassai Róbert szerint az energiatakarékos beruházásokat is támogatni kellene, és az is gond, hogy pályázati lehetőség csak idén augusztusban lesz. Jobb lenne, ha hamarabb is lenne. Azt is üdvözölné, ha a jogszabályváltozások csökkennének.

A SIKA Hungária képviselője Boros Mihály üdvözölte a kormány változtatásait, majd elmondta, hogy Magyarországon olcsóbban értékesítik az építőipari anyagokat, mint tőlünk nyugatabbra. Árat itt nem is tudnak emelni, sőt, itt kezdenek el olcsósítani, azaz megfizetik a vállalkozók a magasabb bérigényt, de olcsóbb anyagot vesznek.
Más megjegyezte: itthon drágább a tégla, mint a szomszédos Ausztriában.
Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting pályázati tanácsadója elmondta: a pályázatok elsősorban a feldolgozóipart támogatják, de lesznek épületépítésre, felújításra szóló pályázatok, valamint technológia-fejlesztésre is lehet pályázni. a Vidékfejlesztésre is sok pénz van, azon belül jut az építőiparnak is.
Simon Andrea, a Laterex képviselője azt emelte ki, hogy becsléseik szerint 20-30%-os béremeléssel vissza lehet csábítani a munkaerőt. Azt tapasztalják, hogy megjelentek a lakásépítési igények, amelyekről ők úgy tárgyalnak, hogy elmondják: mi az áruk most és mi lesz fél év múlva.
Zatik József a képzés fontosságát hangsúlyozta, egyrészt a hatékonyabb munkavégzés érdekében, másrészt azért, hogy a legmodernebb technológiához is értsenek a dolgozók. Szerinte a duális képzés mellé kooperatív képzés is kellene.

Ehhez tette hozzá a SIKA Hungária képviselője, hogy oktatják egyfelől saját dolgozóikat, mert innovatív anyagokat használnak, másfelől a kivitelezőknek tartanak 2 napos képzéseket, ahol az új gépeket odaadják nekik, mert azokkal lehet az innovatív anyagokat használni.
Elhangzott a konferencián az is, hogy építésügyben az önkormányzatoknak is nagy szerepük van.
Varga Zoltán a társasházakról beszélt. Szerinte az ún. lépcsőházi feeling 10-15 éven belül nem változik, de társasházak is fognak épülni, amelyek legyenek jogilag, műszakilag, energetikailag biztonságosak. Probléma, hogy 10-15 éves épületek jelzik, hogy energetikailag gond van – ez nagy probléma. Azt javasolta: ne épüljön minimum, hanem csak korszerű társasház.

A csúcstalálkozó végén az egybegyűltek megfogalmazták javaslataikat.
Ezek közt szerepelt, hogy érdemes volna folytatni a csúcsot az önkormányzatokra nézve is, mert a kormány intézkedései őket is érintik. Más gyors képzést javasolt a munkanélküliek számára. Igény, hogy klasszikus telephely-fejlesztés legyen újra a pályázatok között. Elhangzott, hogy a nem lakáscélú beruházásoknál is csökkenteni kellene a jelenleg 27%-os Áfát. Javaslat a béremelés a munkaerőhiány felszámolására. Jogalkotói szinten deregulációra volna szükség, jogalkalmazási területen pedig építésjogi oktatást kellene bevezetni. A lánctartozások elkerülése érdekében elhangzott, hogy az anyacég anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozzon a projektcégért. Volt, aki lakásszövetkezeti konstrukció létrehozását javasolta. Igény, hogy bővüljön azok köre, akik teljesítésigazoló szervezethez fordulhatnak. Igény az is, hogy a szakhatóságok rövid időn belül biztosítsanak konzultációs lehetőséget. Elhangzott az is, hogy szülessen államközi megállapodás például Ukrajnával, hogy legyen elég szakmunkás.
A Leitner-Leitner adótanácsadó cég képviselője Jancsa-Pék Judit azt javasolta az egybegyűlteknek, hogy számos adókedvezménnyel élhetnek ma az építőipari cégek: az Áfa, a társasági adó, a személyi jövedelemadó kedvezményeket tartalmaz. A szocho kedvezményei pedig pozitívumot jelenthetnek a be nem jelentett munkaerőre.
Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár mielőtt reagált a javaslatokra, azt hangsúlyozta, hogy 57%-ra esett vissza az építőipar teljesítménye 2009-2010-re a válság miatt. 2013 felé az állami beruházások kicsit megpörgették az ágazatot. Hangsúlyozta azt is, hogy elmozdulás kellett lakásépítés terén, mert a jelenlegi helyzet szerint 400 év alatt újult volna meg hazánk lakásállománya a szükséges 100 év helyett.

Elmondta: középületek energetikai korszerűsítésére 2020-ig rengeteg pénz van. Az Áfa-csökkentés fehéríti majd az ágazatot, ezáltal valóságosabb kép alakul ki róla. Az új CsOK-tól az állam azt reméli, hogy növekszik a vásárlóerő, ezáltal drágulnak a lakások, így megfizethetőbb lesz a drágább munkaerő.
2016-ot pozitívan látja, stabilan és kiegyensúlyozottan magára találhat az építőipar.
Az egybegyűltektől azt kérte, írásban fogalmazzák meg javaslataikat, amelyre az állam ugyancsak írásban fog válaszolni. A KKVHÁZ már írja is a listát

 

     


  • DSC_1296
  • DSC_1301
  • DSC_1302
  • DSC_1306
  • DSC_1307
  • DSC_1311
  • DSC_1313
  • DSC_1316
  • DSC_1321
  • DSC_1324
  • DSC_1325
  • DSC_1327
  • DSC_1328
  • DSC_1330
  • DSC_1332
  • DSC_1334
  • DSC_1335
  • DSC_1336
  • DSC_1338
  • DSC_1339
  • DSC_1341
  • DSC_1344
  • DSC_1345
  • DSC_1346
  • DSC_1349
  • DSC_1354
  • DSC_1359
  • DSC_1360
  • DSC_1399
  • DSC_1400
  • DSC_1448

Simple Image Gallery Extended

 

FEL

Hozzászólások  

 
#1 Csuri Ferenc - KLUDI 2016-01-28 15:34
Két olyan javaslatom lenne, amely már csak a rendezvény végén fogalmazódott meg konkrétan, de remélem el tudod juttatni a véleményformálókhoz és döntés-előkészítőkhöz.

1/
Az építőipari produktumok (épületek) minőségének biztosítása érdekében
Az uniós CPR rendelet (305/2011/EU rendelet) és az új Építési Termék Rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) átalakította az építési termék beépítésének szabályait.
Minden lényegi építőipari termék bevizsgálás köteles vagy rendelkeznie kell CE minősítéssel. CE minősítés csak ott lehetséges, ahol a termékre harmonizált szabvány került kiadásra vagy rendelkezik Európai Műszaki Értékeléssel (ETA). Amely terméknél hazai bevizsgálás és minősítés történik, azt jelenleg egyedül az akkreditált ÉMI Nonprofit Kft. végzi. A jogszabályok szerint csak ( az ÉMI által kibocsátott) Nemzeti Műszaki Értékeléssel, Teljesítmény Állandósági Tanúsítvánnyal és ennek alapján a gyártó által kibocsátott Teljesítménynyilatkozattal rendelkező termék kerülhet kereskedelmi forgalomba és beépítésre.

Ennek ellenőrzésére a kereskedelemben a Fogyasztóvédelem, a beépítés esetén pedig a felelős műszaki ellenőr és végül az illetékes Építésfelügyeleti Hatóság illetékes. Ezek a hatóságok tapasztalataink szerint nem tesznek eleget az ellenőrzési kötelezettségüknek és nem szankcionálják a bizonyítvány nélküli vagy hamis adatokat tartalmazó bizonyítvánnyal forgalomba hozott ill. beépített termékek felhasználását.
Ennek eredményeképpen forgalomba és beépítésre kerülnek gyenge, szabványon kívüli vagy veszélyes minőségi jellemzőkkel rendelkező termékek. Ennek erős versenytorzító hatása is van, mert az elvben nem is forgalmazható, sokszor bizonytalan eredetű termékek természetszerűen lényegesen olcsóbban jelennek meg.

2/
A legálisan megvalósuló magánberuházások elősegítése érdekében
A Kormányzat stratégiai céljaival is összhangban javasoljuk a magán építőipari beruházások elősegítése érdekében a következőket: A magánemberek építőipari (lakásépítés, lakásfelújítás, komfortfokozat emelés, energetikai korszerűsítés) beruházásait a gazdálkodók értékcsökkenési leírásához hasonló módon lehessen részben vagy egészben a személyi jövedelemadó alapjának csökkentésé útján levonni. A javaslat megvalósulása költségvetési szinten várhatóan nem lehet negatív hatású, mert a legális, számlával igazolt munka jelentősen csökkentené az ezen a területen meglévő fekete gazdaságot.

Üdvözlettel
Csuri Ferenc
Kludi
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)