KKVHÁZ Megyék Versenye 2018
2018 november 12 (hétfő) 15:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)


KKVHÁZ Online Klub
2018 november 19 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: Versenykultúra Csúcstalálkozó
 


KKVHÁZ Online Klub
2018 december 10 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: A hit szerepe a gazdaságban, a gazdaság szerepe a hitben


KKVHÁZ Online Klub
2019 január 14 (hétfő) 14:00 – 16:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem - (Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)
Téma: Évindító KKV Csúcstalálkozó 2019
 


 

#

 
 

Interjú Tálos Péterrel, a JVSZ új elnökével

  • vissza a szakértő profiljához

„ha valaki békeidőben a kapacitása 100%-át leköti, mit fog tenni háborúban?”

Interjú Tálos Péterrel, a Joint Venture Szövetség nemrég megválasztott elnökével

Elnök úr! Köszönöm, hogy elfogadta a kávémeghívásomat! Kérem, engedje meg, hogy bepillantást kérjek a gondolataiba!
Eltelt az elnöksége első 100 napja. Engedje meg, hogy ebből az alkalomból egy kicsit faggassam! Mi volt az Ön jelölésének a története? Miért vállalta el a megméretést?

Semmi különleges kaland nem állt a történet mögött. Szendrey Silvia, a szövetség ügyvezetője hívott fel azzal, hogy a Jelölő Bizottság rám is gondolt, vállalnám-e a többes jelölést. Nagy elismerésnek tartom, ha akár csak egy ember is rám gondolt, egy pillanatra sem merült fel bennem, hogy ne vállalnám. Van energiám, erős motivációt érzek.


Kik voltak, akik Önt ajánlották, utánanézett?

Nem tudom, nem igyekeztem a végére járni a dolognak, annyit azért hallottam, hogy Fekete István barátom támogatta az ötletet.


Tálos Péter, JVSZ elnökÚgy fogalmaz, van elég energiája. Ma mindenki arról beszél, hogy „el van havazva”. Egy olyan világcég hazai termelő bázisa élén, mint a Foxconn, az ember úgy gondolná, végképp nem marad energia egy országos hírű szervezet vezetésére.

Nézze, azt szoktam kérdezni vezető társaimtól, hogy ha valaki „békeidőben a kapacitása 100%-át leköti, mit fog tenni háborúban?” Évente egyszer-kétszer alakul ki olyan helyzet, ami a teljesítőképességünk 100 %-át igénybe veszi. Normális esetben ez nem több, mint 60%. Ennek az a következménye, hogy van időnk gondolkodni és megalapozottan dönteni. Ezért van/volt energiám többek közt a JVSZ elnökségét is elvállalni.


Milyen nehézséggel találta szembe magát az első száz napon?

Őszintén szólva nem találtam magam szembe nehézséggel. Chris Mattheisen úr egy jól működő szövetséget hagyott maga mögött. Remek az ügyvezetés, az adminisztráció, a kollégák rendkívül gyakorlottak. Mind ők, mind az elnökség befogadó, jó hangulatú kollektíva. Mindjárt az első üléseink egyikén sikerült megfogalmaznunk a küldetésünket.


Ha egy mondatban kellene ezt összefoglalni mi a küldetés?

A JVSZ a saját eszközeivel tenni akar a versenyképesebb magyar gazdaságért, a befektetést minél jobban ösztönző gazdasági környezet kialakításához és az innováció kultúrájának meghonosításához történő hozzájárulásával.


Minden elnök igyekszik a maga terminusában valami emlékezeteset végrehajtani, a saját keze nyomát örökül hagyni. Önnek mi a személyes terve?

Nem más, mint a küldetés továbbvitele, természetesen nem egyedül, hanem a JVSZ szervezeti egységeivel és közösségeivel együtt.
Ezen belül számomra személyesen kiemelten fontos az innováció kultúrájának meghonosítása, amihez elsődleges meghatározni, üzleti kultúránk miben tér el a hasonló adottságú, innovatívabb országokétól. Első lépésként tehát egy erre irányuló kutatás végigvitelét tervezem a Pécsi Tudományegyetem szakembereinek segítségével. A kutatás eredményei meg fogják határozni jövőbeli lépéseinket, programjainkat.


A JVSZ érdekvédelmi szövetség. A szóban burkoltan benne van, hogy valami védelmében, tehát esetleg valami ellenében működik. Hogy fogalmazza meg a szervezet helyét, a JVSZ esetleg ellenzéki jellegű tömörülés?

Magam úgy gondolom, hogy a JVSZ nem is érdekvédelmi, sokkal inkább érdekképviseleti szövetség.
Hatékonyan érdeket képviselni nézetem szerint csak együttműködve lehet. A JVSZ tagságának, így magának a szövetségnek is a döntő célja, hogy minél versenyképesebb legyen a hazai gazdasági környezet. A Kormányzat célja is ez. Nem vagyunk ellenérdekű oldalon. Az elmúlt két évben 14 jogszabály-tervezettel kapcsolatban tettünk javaslatokat, 8 kihirdetett jogszabályban viszont is láttuk őket.


Tálos Péter, JVSZ elnökA JVSZ eseményein Önök az esetleges kritikáikat markánsan megfogalmazzák?

A rendezvényeken a helyzetértékelésünk akár markáns is lehet, az egyes intézkedések kritikáinak viszont ez szerintem nem elsődleges terepe.
A JVSZ nem politikai szervezet, nincs dolga a politikával, a pártokkal. Nekünk a végrehajtó hatalom, a törvényesen megválasztott Kormány a partnerünk. Szakmai észrevételeinket a Kormány szakembereihez juttatjuk el, az ő munkájukat igyekszünk segíteni.
A nyilvános bírálatok a sajtón keresztül vagy akár a nagy rendezvényeinken – szándéktól függetlenül – könnyen politikai jellegű állásfoglalásként is értelmezhetőek lennének, a politikai szerepvállalás pedig, ahogy említettem idegen a JVSZ-től.


Az érdekvédelem, vagy érdekképviselet területén a kamaráknak ma erős a befolyásuk. Hová helyezi a JVSZ szervezetét ebben a kontextusban?

A két szervezet - csillagászati nyelven szólva - nincs ütköző pályán. Más szerepet töltenek be a kamarák és mást egy tisztán “piaci” alapon működő szövetség, mint például a JVSZ. Mindkettőnek megvan a maga fontos szerepe, nem látok konfliktust. Arra törekszünk, hogy a JVSZ híre, eseményei, érdekképviseleti munkája önmagáért beszéljen és egybentartsa, sőt bővítse a közösségünket.
Elsősorban tehát a tagok számára történő értékteremtést, nem a toborzást tekintem a taglétszám-növelés eszközének. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem keresünk meg potenciális új tagokat, kollégáimmal jómagam is felkeresek nagyvállalatokat, hogy felhívjam a figyelmüket a JVSZ-re, a tagsággal járó előnyökre, lehetőségekre.


Mondana egy pár szót a cégükről? A közvéleményben benne maradt egy Székesfehérvárról való elköltözésük híre.

A cég a világ egyik legnagyobb vállalata, alapvetően tajvani tulajdonú.
2003-ban Komáromban építettünk egy óriási üzemet mobiltelefon alkatrészek gyártására.
Az európai mobiltelefon-gyártás megszűnését követően a komáromi üzemben ún. bázisállomások gyártását kezdtük meg 2009-ben.
2008-ban a cégcsoport egy akvizíció eredményeképpen átvett egy Székesfehérváron működő számítógépgyárat. A tevékenységet egy bérleményben, az IBM volt székesfehérvári csarnokában végeztük.
2014-ben az üzlet, a megrendelések alakulása lehetővé tette, hogy a bérleményből a saját komáromi gyárunk egyik szabadon álló épületébe költöztessük a termelést, így minden magyarországi tevékenységünket egy telephelyre konszolidálva.
Egyszerű racionalizálás történt, nincs mögötte más történet.


Ön a világ egyik legnagyobb (31. – Fortune Global 500, 2014) konszernjének a hazai vezetője. Ebben a pozícióban Ön a magyar gazdaság meghatározó szereplője is. Volt az Ön karrierjének valamilyen gyermekkori előzménye, lehetett tudni Önről, hogy sikeres vezető lesz?

Semmi különös. Nem vettem részt kiemelkedően a közösségszervezésben, nem voltam kiemelkedő sportoló sem, szóval nem voltam csodagyerek. Az otthoni háttér talán sokat segített. Nagyapám, édesapám vezetők voltak. Az otthoni beszélgetéseiket hallgatva sok minden rám ragadt. Pécsett közgazdásznak tanultam, de az igazi iskolámat a tajvani mestereim adták.


Tálos Péter, JVSZ elnökMit tanítottak Önnek a tajvani vezetők?

Tudja, a régi világban a mesterek sem tanították az inasokat, azok, ha életrevalóak voltak elleshették a fogásokat.
Nekem volt szerencsém Kínában és az USA-ban is együtt dolgozni szenior vezetőkkel, ha úgy tetszik „inaskodni” “öreg tajvani mesterek” mellett.

Megtanultam egy másfajta gondolkodásmódot. Mondok egy példát: egyszer a csoport egyik legfelsőbb vezetője mondta el nekem, ha egy vezetőnek valami nem megy, akkor segítséget kap először – ahogy ő fogalmazott – maga alá, ha így sem megy, mellé, végül pedig fölé.

Mindenek előtt pedig a tajvaniak talán a világ legjobb gyártás- és üzemszervezői, tőlük tanultam el, hogyan kell gyárat szervezni, vezetni.


A németeknél is jobbak?

Nem ismerem annyira a németeket, de akár ezt is el tudom képzelni.


Miért ilyen jók a tajvaniak?

Egyharmad Magyarországnyi területen élnek több, mint 20 millióan és semmilyen extra természeti erőforrásuk sincs.
Kína mellett Japán kulturális hatása is nagyon erős és úgy tűnik, sikerült ebből a legjobbat kihozni.
A természeti környezet és a két kulturális hatás együtt megtanította őket szervezni, higgadtnak maradni.


Elnök Úr! Tud ultizni?

Értem a kérdést…, tinédzserkoromban ultiztam utoljára, szerintem fel tudnám eleveníteni, ugyanakkor a politikai szerepvállalás nem érdekel.

Köszönöm az interjút!
Gulyás József

 

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)