KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Pest-Általános üzletviteli tanácsadás-Államigazgatás

Lábjegyzetek egy eseményhez

Gondolatok a magyar agrárgazdaságról és vidékfejlesztésről.

A KKVház márciusi rendezvényén a vidékfejlesztés és az agrárgazdaság témáját dolgoztuk fel kiscsoportos asztaltársaságokban, majd megtartottuk a pódium előadásokat és vitát. Magam kiváló társaságba kerültem, széles látókörű, a területre kiválóan rálátó szakemberek közé akiknek ismeretei részben személyes jellegűek, részben munkahelyük, hívatásuk miatt nagyon alapos volt. A Gazdasági Minisztériumban dolgozó szakembertől pénzügyi vezetőn, szakértőn keresztül egykori agrár érdekvédő is ült és gondolatot cserélt asztalunknál, hogy a többieket, mindnyájan KKV-k  vezetői, tapasztalt szakemberek, ne is említsem. Nyílván több oldalról közelítettük meg az agráriumban rejlő lehetőségeket és gondokat, de meglepően rövid időn belül kezdett kialakulni egy közös, konszenzus közeli vélemény, amelyet szóvivőnk képviselhetett a pódium beszélgetésben. Felidézném ezt a közös gondolkodás közben kialakult véleményt röviden, úgy, hogy a terjedelmi korlátokat figyelembe véve átadhassam a lényeget a KKV honlapot olvasóknak.
1., Az agrárium és a magyar vidék szociális-gazdasági helyzete azokban a kistérségekben kritikus elsősorban, ahol halmozottan hátrányos helyzetű kistelepüléseink fekszenek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részétől Szabolcs-Szatmáron át a Dél-Alföld déli peremén és a Dél-Dunántúlon. Ezen felül vannak az ország belsejében is félig elnéptelenedett, elöregedett "zárvány települések" olykor egészen közel virágzó városok vagy akár kistelepülések mellett is. A település hierarchia ( főváros, megyei jogú városok, megye székhelyek, városok és nagyközségek ) a kisebb és kedvezőtlenebb települések fiatal népességét vonzzák, s biztosítják az ide vándorlóknak a jobb érvényesülést.
2., A földbirtok tulajdon egyenlőtlen eloszlása a nagyüzemek túlnyomó többségének felszámolása, kisebb egységekbe szervezése után szezonális vagy alkalmi munkákra ad jobbára lehetőséget, korlátozott mértékben. A foglalkoztatási helyzet emiatt kritikussá vált a korábban erős agrár gazdasággal rendelkező kistérségekben is.
3., A falusi mélyszegénység, a roma népességgel való együttélés több régióban is további gondok forrása lehet, erős ipari és szolgáltató szektor hiányában ez a réteg alig jut munkához és legális jövedelemhez. A roma felzárkóztatás érdekében tett erőfeszítések eddig csak felemás eredményeket hoztak, az 1990 előtti helyzethez képest komoly rosszabbodást állapíthatunk meg. A rendszerváltás első 5-6 évében 1,5 millió munkahely szűnt meg az országban, s a veszteségeket pótolni azóta sem sikerült.
4., A magyar fejlesztés politika 2010-ig város és nagyváros barát volt, a település és vidékfejlesztési támogatások jelentős része nem a termelő, jobb esetben a szolgáltató szektorhoz közeli területekre fordítódott. Emiatt tovább nőtt a korábban is jelentős különbség fejlett és leszakadó régiók, kistérségek között.
5., Szabályozási és EU-csatlakozási prioritások miatt háttérbe szorult az életképes kistelepülések és agrár önellátás szinten tartása, megnehezedett a  helyi kistermelők belső piacra jutása. Jól érzékelteti ezt, hogy az országban, ahol egykor 10 millió hízósertést tartottak ez a szám 3 millióra csökkent napjainkra. Hasonló tendenciák más munka intenzív ágazatokban is bekövetkeztek. A magyar vidék agrár- és bioenergia termelő potenciáljának kihasználtsági szintje elég alacsony. A megújuló energiaforrások kihasználása terén bőven van még mit tennünk.
6., Pozitív fejlemény a magyar közúti hálózat kiemelt fejlesztése az elmúlt 10-12 évben. Ehhez hasonlóan számos területen korszerűsödött a magyar intézményhálózat is. Ezzel ellentétes folyamatok is végbementek, az alapellátást biztosító intézményrendszer meggyengült a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben. Ez részben az elmúlt évek gazdasági visszaeséseire, részben pénzügyi nehézségeinkre vezethető vissza.
7., Gyengült a vidék politikai és gazdasági érdekérvényesítő képessége 2010-ig, ezt sem az érdekképviseleti szervezetek, sem a növekvő civil aktivitás nem tudta ellensúlyozni.
8., Vannak azonban lehetőségek is a mára kialakult helyzetben annak ellenére is, hogy elsősorban pénzügyi vonatkozásban a mozgástér jelentősen beszűkült. Egy korrekciós, súlypont áthelyező kormányzati és terület fejlesztési politikától az remélhető, hogy elősegíti a helyi erők összefogását és együttműködését, támogatja a szövetkezést és azokat a kísérleti projekteket tovább viszi, amelyek bíztató eredményeket hoztak akár a vidéki foglalkoztatás bővítése, akár a kistelepülések együttműködése terén. Egybehangzóan úgy véltük, hogy a korábbi fejlesztéspolitika inkább a multi- és nagy-, legfeljebb közepes cégek fejlesztésére, helyzetbe hozására koncentrált, elhanyagolta a mikro- és kisvállalkozásokat. Vidéken pedig túlnyomóan ezek működnek, jelentős nehézségekkel küzdenek. Többek között a helyi piac fizetőképessége az esetek többségében alacsony.
9., A magyar vidék életképessége csak nemzetközi kitekintésben értelmezhető objektíven, a globalizáció a környező államokban és Európa más részein is az agrár jellegű régiók gazdasági pozícióinak gyengülését hozta. Az EU agrárpolitikája a vidék elnéptelenedését, a saját agrártermelés szinten tartását stratégiai célnak tekinti és ennek megfelelően támogatja is. A korábbi aggasztó hírek úgy tűnik részben megalapozatlanok voltak, csökken az a veszély, hogy a közös agrár- és vidékfejlesztési források nagyarányú csökkentésére készülnének az EU vezető nemzetei. Voltak egészen radikális felvetések is, például a K+F+I szektor kiemelt és gyorsan növekvő ráfordításainak forrását egyesek az EU agrár- és vidékfejlesztési keretösszegeinek csökkentése révén kívánnák előteremteni. Elég merész szembeállítás.

Összefoglalva: A magyar agrár- és vidékfejlesztés pozitív és negatív külső- és belső társadalmi gazdasági hatások eredőjeként vegyes eredményeket mutat. Ez arra utal, hogy komoly kiaknázható tartalékok is rejlenek benne, amelyeket részben szemléletváltással, korrekciókkal, részben nagyobb kormányzati odafigyeléssel és finanszírozással már a közeljövőben is hasznosítani lehet és kell.

Budapest, 2011-04-11
Dr. Szabadkai Antal


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei