KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Alternatív energiák, tévhitek

Sok megalapozatlan vélemény, előítélet van az alternatív energiákkal kapcsolatban...

Sok megalapozatlan vélemény, előítélet van az alternatív energiákkal kapcsolatban. Sajnos ezek az előítéletek ma még hatással vannak elterjedtségükre. Néhány fogalmat tisztázok írásom elején, aztán jöhetnek a szörnyűségek.

Néha az sem tiszta, hogy mit nevezünk alternatív energiának. Definíció szerűen az alternatív energia az a tiszta energia amely a természet kölcsönhatásaiból nyerhető ki. Ezen energia fajták, a napenergia, a vízenergia, a szélenergia, és a geotermikus energia, valamint a biomassza. Sokan az alternatív energia szinonimájaként használják a tiszta energia, és a megújuló energia kifejezéseket is. Ezen energiák egyik fajtája az amely egyáltalán nem termel széndioxidot. Ilyenek a nap-, szél-, víz-, és a geotermikus energiák. Másik fajtája, ilyen a biomassza, felhasználásakor termelődik széndioxid, de ezzel mégsem növekszik a széndioxid mennyisége éves szinten. Ez abból adódik, hogy a biomassza keletkezésekor a légkörben lévő széndioxid kötik meg a nővények, és ez a széndioxid jut vissza a légkörbe a biomassza felhasználásakor.

A fenti rövid bevezető után nézzük, az előítéleteket, a "megfellebbezhetetlen" véleményeket.

"Játék ez, semmi gyakorlati haszna nincs. Olyan keveset lehet vele termelni, hogy nem éri meg."

Manapság egyre jelentősebbé válik az alternatív energiák termelése. Az alternatív energiák az országok energiamérlegében egyre jelentősebb szerepet játszanak. Sorban hallani olyan nagy cégekről is amelyek energiafogyasztásuk jelentős részét fedezik alternatív energiákból, ezért építeni is hajlandók alternatív erőműveket. Példaképpen a Google-t említeném meg amely cég nem egy szerverközpontjának energia szükségletét napelem telepről fedezi. Sőt, odáig ment, hogy egy napelem gyárba fektetett be. Sok önkormányzatnál építenek ki olyan biogáz üzemet amely a falu, város szennyvízéből metánt állít elő, és azzal hőközpontot üzemeltetnek. Ez a kijelentés tehát egyáltalán nem igaz.

"Van egy ismerősöm, az a fűtésre akart rásegíteni a nappal, de csak a villanyszámlája lett több."

Én egy napkollektoros fűtésrásegítéssel kapcsolatban hallottam ezt a kijelentést. Arra céloztak vele, hogy a szerkezethez szükséges szivattyúk fogyasztása komolyan megnövelte a villanyszámlát. Itt két dolog van. Igen, az elképzelhető, hogy nem tapasztaltak a fűtésnél megtakarítást a rendszerrel. Elképzelhető, de nem lehet igaz. Normálisan méretezett, és tisztességgel kivitelezett rendszerrel a pénztárcán érezhető megtakarításokat érhetünk el. Pl. ha HMV előállítására használunk napkollektort, (HMV = használati meleg víz, pl. a fürdővíz) akkor az eddig erre fordított éves energia felhasználás felét is meg lehet takarítani. A másik dolog a villanyszámla növekedése. Ez igen nagy butaság. Olyan mintha a gázkazán mellett lévő keringető szivattyú fogyasztása növelné meg a villanyszámlát. A napkollektorokhoz használt szivattyúk teljesítménye teljesen hasonló a gázkazán mellett lévőéhez. Egy ilyen szivattyú 50-200 W-os teljesítménnyel működik.

"Ez csak divat, flanc"

Bárcsak az lenne! Ez azt jelentené, hogy nincs gondunk a globális felmelegedéssel, és a környezet szennyezéssel.

"Áh, ez soha nem térül meg"

Talán a legizgalmasabb kijelentés mind közül. Tudni illik ez nagyon viszonylagos. Függ attól, hogy mi módon állítjuk elő az alternatív energiát az adott célra. Pl. fűtésrásegítést napkollektorral (ekkor kell a kisegítő hagyományos fűtés is) vagy a teljes fűtést, ez legyen padló fűtés, hőszivattyúval oldjuk-e meg. Új építésű épületeknél, vagy éppen épület felújítás esetén pedig nagyon nehéz kiszámolni a megtérülést. Egy építésznek amikor feltették a kérdést, hogy megtérül-e? Visszakérdezett, hogy megtérül-e a drágább, modern téglából építeni a házat, a vályogtéglához képest, és mikorra? Egy megtérülési számítás eléggé bonyolult. Figyelembe kell venni a beszerzési költségeket, az amortizációt, a hosszú távú szerviz költségeket, a hagyományos energia árát, és a majdan várható árát, az esetleges pályázati hozzájárulást, maradvány értéket stb. A számítások azt mutatják megtérülnek ezek a beruházások. Feljebb írtam a HMV előállítását. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy nyáron szinte semmi gázt nem használ a család, ősszel, és tavasszal a gázfelhasználás az eddigiek felénél valamivel kevesebb, és még télen is hozzájárul a kisebb gázszámlához a napkollektor.

"Csak nagyban működik"

A családi házaknál működő alternatív rendszerek köszönik jól vannak. Teszik a dolgukat, takarítják meg a gázt a tulajdonosoknak, és fikarcnyit sem tőrödnek a fenti kijelentéssel. Nem kevés a családi házakba szerelt alternatív berendezés. Valószínűleg a tulajdonosok sem a pénzük ellenségei. Persze, mint mindent, egy ilyen "kicsi" rendszert is méretezni kell, tisztességesen kivitelezni. Nem válik be a "tegyünk ide egy 1000 literes tartályt, jó lesz az" méretezési elv.

"Nehéz kezelni, bonyolult, és komoly szerviz igénye van"

Észre sem vesszük, mert megszoktuk, hogy időnként kijön a gázos, átnézi a kazánt, a fűtési rendszert. Kijön a kéményseprő és ellenőrzi a kéményt stb. Megszoktuk ezt a szerviz igényt, fel sem tűnik. Egy alternatív rendszernél sincs nagyobb szerviz igény, sőt némelyiknél sokkal kevesebb is mint a hagyományos rendszereknél. A bonyolultságról meg annyit, hogy nálunk már "nagymama biztos"-nak nevezik ezeket a rendszereket.

"Ménkű drága"

Bizony nem olcsó. Mert amelyik olcsó az annyit is ér!!! Hallottam én olyat pár évvel ezelőtt, hogy bement egy teherautó napkollektorral megrakottan a faluba, és kilóra kiárulták az egészet. Vették mint a cukrot az emberek, mert hát olcsó. Aztán a vevők nem tudtak vele mit kezdeni, mert csak a napkollektort kapták, finoman szólva nem is a legjobbat, és nem egy rendszert. Szörnyű, ugye?
Manapság a rendszerek egyáltalán nem olyan drágák mint régebben voltak. És mert egyre többet gyártanak belőlük, így egyre olcsóbbakká is válnak. Nézzünk tovább az orrunknál, a közvetlen beszerzési árak összehasonlításán. Számoljunk, mi olcsóbb, mi drágább? Nézzük meg a teljes bekerülési költséget, és vegyük figyelembe az energia megtakarítással elérhető költségcsökkenést is, 5, 10, 15 éves viszonylatban is.

Lehetne sorolni még a fentiekhez hasonló tévhiteket, de elfogy a papír (a képernyő), ezért itt be is fejezem. Egy biztos ne üljünk fel mindenféle tévhitnek, kérdezzünk, tájékozódjunk, és vágjunk bele bátran.

Minden olvasónak további szép napot kívánok!


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei