KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Veszélyes világban élünk!

Az EKÁER szám nem elég a jóhiszeműség bizonyításához.

Lehetséges ugyanis olyan helyzet, amikor az EKÁER szám igénylésére kötelezett szabályosan jár el, EKÁER számot kér és kap, de ügylet mégis érintett adócsalásban. A legkritikusabb helyzetben a közösség más tagállamába értékesítő cégek vannak, ha a vevőjükre bízzák a fuvar szervezését. Ilyen esetekben az eladó köteles EKÁER számot igényelni, és ha az ügyletről később bebizonyosodik, hogy áfacsalás részese volt, az adóhatóság megtagadhatja az áfamentességet, továbbá a legfrissebb Európai Uniós joggyakorlat alapján az áfalevonási jog is vitathatóvá válik. Súlyos büntetést kell tehát fizetnie, és még az EKÁER kötelezettségek elmulasztása miatt is megbírságolhatják. Hogyan lehetséges ez?

A Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások esetén gyakran előfordul, hogy a szállítás szervezését a külföldi, vagy annak látszó partner vállalja, és az EKÁER szám igényléséhez szükséges adatokat megadja eladójának. Megeshet azonban, hogy a fenti helyzetben lévő jóhiszemű eladó az áru kiszállítását egy később csalónak bizonyuló „vevőre bízza. A vevő ugyanis csak állítja, hogy a terméket Magyarországon kívülre, egy másik tagállam területére fogja szállítani, de ezt nem teszi meg. Az ilyen fuvarok tehát rendelkezhetnek EKÁER számmal, de az nem igazolja minden kétséget kizáróan az áru más tagállamba történő kiszállítását.

A belföldről az unióba irányuló fuvarok esetében az EKÁER számot nem kell érkeztetéssel lezárni, azonban az úton lévő áru adatainak folyamatos aktualizálásáról a 15 napos érvényességi határidőn belül a bejelentésre kötelezett eladónak kell gondoskodnia. Ha az EKÁER szám alatt nem az aktuális, valós adatok szerepelnek (például a szállítmány célja eltér a megadottól), akkor ezért a bejelentésre kötelezett eladó tartozik felelősséggel, és bírsággal büntethető a súly, érték és rendszám adatok menet közbeni frissítésének elmulasztása miatt is.

Amennyiben egy későbbi ellenőrzés során kiderül, hogy az áru nem került bizonyíthatóan külföldre az ügyletet adókötelessé fogják átminősíteni, a fel nem számított áfát, akár a kapcsolódó jogosulatlanul levont áfával együtt adóhiányként utólag az eladón fogják követelni 50%-os adóbírsággal és a mindenkori jegybanki alapkamat duplájával számított késedelmi pótlékkal növelve, valamint a büntetőjogi eljárást is kockáztatja az eladó. „Az eljárás során hiába hivatkoznak majd az EKÁER szám meglétére, ez önmagában nem lesz elég jóhiszeműségének bizonyításához. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Ha az adóhatósági vizsgálat (akár közúti ellenőrzés során még szállítás közben, akár dokumentumok alapján utólag) megállapítja, hogy a szállítmány kirakodási helye az eredetileg bejelentett céltól eltér, akkor felvethetik, hogy az eladó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az EKÁER bejelentési kötelezettségének, azt hibásan, valótlan adattartalommal, esetleg hiányosan teljesítette. Így a szállított termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A bírság mértéke az adóhatóság mérlegelésén és azon múlik, hogy az értékesítést végző jóhiszeműsége igazolható-e vagy sem. A jóhiszeműség bizonyításához azonban az EKÁER szám igénylésén túl más tények igazolására is szükség lesz.
Az EKÁER-nek pozitív hozadéka, hogy segítségével a kiszállítás meghiúsulására az adóhatóság sokkal hamarabb rájöhet, hiszen a HUGO rendszer kamerái nem fogják visszaigazolni a határátlépést, tehát gyorsabb intézkedésre lesz lehetőség. Az érintettek is szinte azonnal tudják majd igazolni, ha jóhiszeműen jártak el, és nem évekkel később kell a bizonyítékokat összeszedniük.

Veszélyes, nagy körültekintést igénylő világban élünk tehát! Ezért az uniós termékértékesítéseink adómentességét továbbra is a legnagyobb gondossággal, akár a normál kereskedelmi ésszerűségen is túllépve kell bizonyítanunk. „Különösen fontos ezért az áruforgalommal kapcsolatos tudatosság – emelte ki a LeitnerLeitner tanácsadója– „minden vállalkozásnak javasolt az üzleti partnerek kiválasztásához, az új partnerek elfogadásához adózási szempontú kockázat elemző eljárást bevezetni, adószámukat az ügyletet megelőzően és később is rendszeresen ellenőrizni, főleg ha új partnerről van szó, még inkább, ha az áru kiszállítását is rábízzuk. A múltbeli ügyletek felülvizsgálatával pedig a már meglévő adó kockázatok is mérsékelhetők. Ha így járunk el, objektív körülmények alapján is tudjuk majd bizonyítani, hogy minden tőlünk telhető ésszerű intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy elkerüljük a csalásban való részvételt, és megúszhatjuk a közösségen belüli értékesítésünk adókötelessé való átminősítését, valamint az ezzel járó büntetéseket.

A cikkünkben szereplő problematikát egy korábbi az Európai Unió Bíróságát is megjárt ügy kapcsán vetettük fel. Megvizsgáltuk, hogy mi lett volna, ha a Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügyben érintett cég EKÁER számot igényelt volna. Vajon rendelkezésére álltak az ehhez szükséges adatok, megváltoztatta volna helyzetét, ha lett volna EKÁER száma. Ezzel foglalkozik A Mecsek Gabona esetének vizsgálata az EKÁER tükrében című írásunk. A Hogyan támaszható alá hitelt érdemlően az áfamentesség? című cikkünk az adózóknak nyújt segítséget abban, hogy milyen dokumentumokkal bizonyíthatják jóhiszeműségüket.

További információ és interjúkérelem: Hámori Ferenc a hamori.ferenc@newsbreakers.hu email-címen vagy a 06-70-617-5799 telefonszámon


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei