KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Sorsunk: Európa IX.

Az elmúlt néhány hét során több, az integráció irányításában kulcs-fontossággal bíró szervezettel kapcsolatos ismereteinket frissítettük. A mai alkalommal további két intézmény működését vesszük részletesebben szemügyre.

Az Európai Ügyek Bírósága és az Európai Számvevőszék
  
1. A luxembourgi székhelyű, hivatalos nevén az Európai Közösségek Bíróságának felállítása a közösségi jog létrehozásában gyökerezik. A Bíróság biztosítja, hogy a közösségi jogot egységesen értelmezzék és alkalmazzák minden tagállamban, felügyeli a közösségi jog betartását, ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el. Illetékességébe tartozik, hogy a tagállamok vagy a közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előtt véleményt mondjon azok közösségi joghoz való viszonyáról.

A Bíróság tagállamonként egy, azaz 27 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányainak beleegyezésével választanak. A bírók megújítható hatéves időszakra töltik be tisztségüket, a tagállamoktól és más intézményektől függetlenül végzik munkájukat, funkciójukból nem elmozdíthatók. A Bíróság munkájának irányítására a bírák saját maguk közül választanak elnököt hároméves időszakra. Az intézmény három-, öt- vagy tizenegy tagú kamarákban ülésezik. Tizenegy tagú ülést akkor tartanak, ha valamely tagállam vagy közösségi szerv az ügy érintettje, illetve ha különlegesen fontos és bonyolult esetről van szó. A Bíróság munkáját 8 főtanácsnok segíti, akiknek kinevezése és státusza a bírákéhoz hasonló. Hivatali idejük 6 év, és háromévente mindig 4 főtanácsnokot választanak a tagállamok.

1989-ben létrehozták az ún. Elsőfokú Bíróságot is, abból a célból, hogy megerősítsék a közösségi jog bírói védelmét, a gyorsabb és hatékonyabb törvénykezést; illetve bizonyos feladatok átvételével a Bíróságot tehermentesítsék.

Az Európai Bíróság eljárására számos tényező adhat okot. Ezek szerint jelenleg a következő eljárási okok különböztethetők meg:
a) Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás(tagállamokkal szemben):
b) Semmissé nyilvánítási eljárás (közösségi szervezetekkel szemben)
c) Intézkedés elmulasztása miatti eljárás (közösségi szervezetekkel szemben)
d) Kártérítési eljárás (közösségi szervezetekkel szemben)
e) Fellebbviteli eljárás
f) Véleménykérési eljárás (EU Bizottság kérése esetén)
g) Előzetes döntéshozatali eljárás

2. Az Európai Számvevőszéket, mint az európai közösségi pénzügyek revíziójával megbízott független testületet 1977-ben hozták létre luxembourgi székhellyel. Minden tagállamot egy hely illet meg, azaz jelenleg a testület 27 tagból áll. A tagokat a Tanács – az Európai Parlamenttel történő konzultáció után – minősített többséggel nevezi ki megújítható hatéves periódusra. A Számvevőszék tagjai maguk közül választanak elnököt, akinek a mandátuma három évre szól, s akinek a megbízatása szintén megújítható.

Az Európai Számvevőszéket a Közösségek adófizetőinek érdekében hozták létre. Feladata, annak ellenőrzése, hogy az EU, a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el a rábízott pénzt. E testület jelent garanciát arra, hogy a közösségi pénzek elköltése számviteli, adminisztratív és morális szempontból felelősségteljesen történik. A Számvevőszék vizsgálja, hogy minden tervezett bevétel befolyt-e a közös költségvetésbe, a pénzügyek kezelése megfelelően zajlott-e, a megvalósított kiadások elérték-e meghatározott céljukat. Minden olyan intézmény és szervezet (EU-n belüli és kívüli egyaránt) köteles magát alávetni az Európai Számvevőszék vizsgálatának, aki részesedett a közösségi költségvetésből.

A Számvevőszék vizsgálatainak eredményeiről éves jelentést készít, amit a Parlament megvitat, s amit a Tanács és a Parlament is felhasznál. A testület emellett saját döntése, vagy más intézmény felkérése alapján speciális jelentést is készíthet a költségvetéssel összefüggő bármely kérdésről. Tanácsadó funkciója is van, mivel a közösségi intézmények kérhetik véleményét a közösségi pénzek kezelését, és a pénzügyi és költségvetési célú jogalkotást illetően.

Kiss Jenő
 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei