December 17
Országos KKV Gála - Megyék Versenye - minden megye – minden kerület – minden szomszédos ország


Január 6
Hagyományos KKV Évindító Csúcstalálkozó Pénzügyminisztérium 15:00 – 17:00

Január 24
KKVHÁZ BÁL EDUTUS Egyetem 19:00 – 22:00 kultúra – gasztronómia – bor – kapcsolatépítés - meglepetések
KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • Tartozzon hozzánk Ön is!
  • Hirdessen nálunk!
 

A vállalatvezetés igenis külön szakma

„Autót sem lehet jogosítvány nélkül vezetni, és mi úgy gondoljuk, hogy vállalatot se lehessen külön képesítés nélkül." - mondta a KKVHÁZ vezérigazgatója.

 

A jó tanuló sosem vall kudarcot, nem bukik, hanem próbál megfelelni az elvárásoknak. Milyen egy jó vállalkozó? Ezeknek pont az ellenkezője: kockáztat és kiáll magáért. Hol sajátíthatjuk el ezt a mentalitást? Mit tesz a felsőoktatás a magyar kkv-szektorért?

A rendszerváltás után alapított családi vállalkozások vezetői hamarosan elérik a nyugdíjas kort, amikor át kell adniuk másnak a stafétabotot. Azonban az a baj, hogy nincs kinek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a következő öt évben 200 ezer magyar vállalatnál lesz szükség generációváltásra, ami társadalmi szintű probléma lehet. Mik a lehetséges megoldások, és mit tehetnek a felsőoktatási intézmények?

Az Origó Üzletrész ezekre kereste a választ Gulyás József, a KKVHÁZ Zrt. vezérigazgatója és Dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja megkérdezésével.

A gyerek más karrierre vágyik

A legkézenfekvőbb megoldás, hogy a gyerekek vegyék át szüleiktől a vállalatvezetést. Gyakori akadály azonban, hogy a gyerekek más szakmát tanulnak, és másféle karrierre vágynak. Idegenekre azonban nem mindenki bízza rá nyugodt szívvel a családi céget, még akkor sem, ha az illetőnek jelentős ügyvezetői tapasztalata van. Sosem lehet tudni, hogy milyen irányba viszi el a céget egy külső ember, aki talán teljesen más értékek mentén gondolkodik. A harmadik út a cég eladása, ami kevés esetben lehetséges, mert az adás-vételhez fontos, hogy minden mások által megérthető és átvilágítható legyen, a kis családi vállalkozások viszont általában erre nem fektetnek hangsúlyt.

A felsőoktatás is felelős?

A probléma megoldását nehezíti, hogy Magyarországon alacsony a fiatalok vállalkozási hajlandósága. A fiatal munkanélküliek közül kevesen gondolják úgy, hogy a saját vállalkozás is járható út. Többnyire nagyvállalatokba próbálnak betagozódni, és meg sem próbálnak vállalkozást indítani, akkor sem, ha évekig nem találnak olyan munkát, amit szívvel-lélekkel végeznek. Ennek a hozzáállásnak a megváltoztatása kulcsfontosságú lenne a generációváltás segítésében.

Dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja szerint a magyar oktatás arra neveli a diákokat, hogy kerüljék a bukást és konform megoldásokat alkalmazzanak, a vállalkozói életforma pedig pont ezek ellenkezőjét kívánja meg. „Magyarország – és sok más ország – oktatása kényelmes rendszerekbe igyekvő embereket nevel ki, ami teljesen ellentmond a vállalkozói attitűdnek. Jól mutatja a problémát, hogy a felsőoktatásban végzők csupán öt százaléka gondolkodik el azon, hogy vállalkozást indít, de ők is még csak gondolkodnak, tehát nem arról van szó, hogy tervezik” – mondta Heidrich.

A vállalkozó nem dolgozik ingyen 

A BGF finn mintára hozta létre Team Academy képzését, amely az országban még egy helyen, a Debreceni Egyetemen indult el. A hallgatók vállalkozási projekteken gyakorolják az együttműködést és minden mást, ami fontos egy vállalkozáshoz. A képzés elején vállalkozást alapítanak, mert ez szükséges a gyakorlati elvárások teljesítéséhez. A hallgatók nem vállalhatják ingyen a projektmunkákat, hiszen azt is meg kell tanulniuk, hogy üzletileg sikeres legyen az elindított vállalkozás. Ez problematikus szokott lenni, de a diákok ingyen dolgoztatásához szokott cégeknek is jó lecke, hogy becsüljék meg a hallgatók által végzett munkát. Mindennek megvan a kockázata, de azt is meg kell tanulni, hogy a kudarc együtt jár a vállalkozói léttel. A képzés hallgatói általában pozitív tapasztalatokkal fejezik be a tanulmányaikat. Ezt igazolja, hogy 10 hallgatóból 6 az iskola befejezése után sikeresen továbbműködteti a gyakorlásképp elindított vállalkozást.

Tovább a teljes cikkre! 

Kép: smcma.de 

 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei