KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Ne fizessen bírságot!

A környezetvédelmi termékdíjakról ma szinte senki, semmit nem tud. Nagy ára lehet ennek. Sorozatunkban azt mutatjuk be, hogy szinte biztos, Ön is érintett a kérdésben.

Gazdasági társaságunk a kereskedelemhez, ipari termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi eljárás lebonyolításához nyújtunk magas színvonalú, precíz szolgáltatást.
A Carthago 1999. versenyképességének garanciája a rendkívül kedvező és rugalmasan kezelhető árszínvonala mellett a társaságunk vezetésének és munkatársainak közel 20 esztendős szakmai gyakorlata.

Cégünkről:
• A Carthago 1999. Bt. 1999 augusztusában alakult, eredetileg Finánc-Zoll Bt. néven.  A kereskedelemmel kapcsolatosan felmerülő valamennyi– vámszakmai szempontból történő – kérdések megoldására szakosodott.
• A cég irodája a Budapest, XX.ker. Kossuth L. u. 33. szám alatt Erzsébet Áruház I. emeletén található.

 ki az eljáró, ellenőrző, engedélyező hatóság?

2010. november 19-én kihirdetésre került a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló 2010. évi CXXII. törvény, amely a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, az államháztartási érdekek érvényesítése érdekében 2011. január 1-től integrálja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget.
2011. január 01-től megszűnnek a Regionális Ellenőrzési Központok, feladataikat a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok látják el, így ezen igazgatóságok végzik az engedélyezésre, adóztatásra, adóbevallások, adó visszaigénylések elbírálására vonatkozó feladatokat.
A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok rendelkeznek hatáskörrel az ügyfelek vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének ellenőrzésére, az engedélyezett gazdálkodói (AEO) tanúsítvány kiadására, illetve a környezetvédelmi termékdíj tekintetében a bevallások feldolgozására, valamint a hatósági ellenőrzések és az adóellenőrzések lefolytatására. A kormányrendelet biztosítja a lehetőséget a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak, hogy a főigazgató engedélyével a régió egész területén végezzenek ellenőrzést, valamint hogy lefolytassák az azt követő hatósági eljárást ide értve a környezetvédelmi termékdíj adóellenőrzését is.
A termékdíj köteles termékre vonatkozó bejelentéseket, fizetéseket 2003. óta kell végezni, ezért az utólagos bejelentéseket elévülési időn belül, visszamenőleg 2004 évig kell megtenni. A bevallást elektronikus úton, új bevallásként kell benyújtani. A bevallásokat a VPOP honlapjáról letölthető adatlapokon, az ABEV adóbevallási programmal lehet elkészíteni.
A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg.

kinek kell megfizetnie a termékdíjat?

A termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a termékdíjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja.
A külföldről történő behozatal esetében, akár Közösségen belüli, akár nem Közösségi államból történő behozatalról van szó, a termékdíj fizetési kötelezettség azt terheli, aki a termékdíjköteles terméket behozza Magyarországra és itt belföldi forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, azaz amikor a termékdíjköteles terméket a kötelezett (gyártó, vagy behozó) saját maga használja fel (nem értékesíti tovább).
Kötelezett lehet mindenki a nem vállalkozónak minősülő természetes személy kivételével. A törvény nem tesz különbséget, a csomagolást végző tekintetében, vagyis jelenleg természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt kötelezettje a törvénynek.
Azonban bármilyen vállalkozás a termékdíjköteles termék behozatala után (mennyiségétől függetlenül) termékdíjfizetésre kötelezetté válik.
A fizetési kötelezettségek alanya egyes esetekben változhat vagy kibővülhet, valamint a termékdíj fizetési kötelezettség alól a törvény, alanyi jogon mentességet biztosít.
Ez lehet:
• kereskedelmi csomagolás, ahol nem csak a gyártó vagy behozó a kötelezett, hanem 2005-2009 években a (gyártó vagy behozó) kötelezett első továbbforgalmazó vevőjének is termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezett. Ebben az esetben megosztott felelősségről beszélhetünk.
2009. január 1-től beállt jogszabályi változás szerint a gyártói és kereskedői fizetési kötelezettség összeadódik, amennyiben a gyártó közvetlenül fogyasztónak értékesít.
• az átvállalás, amikor valamilyen okból kifolyólag nem az alapeset szerint termékdíj fizetésre kötelezett személy lesz a fizetési kötelezettség alanya, hanem más szereplő. Ez történhet számlán történő átvállalás formájában, illetve szerződés keretében a kötelezettség átadása. A számlán átvállalás esetében akár, szerződés nélkül a kötelezettnek értékesítő átvállalhatja a termékdíjfizetési kötelezettséget, így az alapeset szerinti kötelezett erről csak és kizárólag a számlából értesül. A számlán történő átvállalás két termékkör tekintetében merülhet fel: az egyik a csomagolás, a másik az egyéb kőolajtermékek.

melyek azok a termékek, amelyek után termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik?

A termékdíj nevéből adódóan is meghatározott termékek után (a termékdíj törvényben leírt kivételekkel), termékdíj fizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermékek, a gumiabroncs, a hűtőközeg, a csomagolás, az akkumulátor, az információhordozó papírok, valamint az elektromos és elektronikai berendezés (ide értve a hűtőberendezéseket is) belföldi forgalomba hozatala, importja, vagy saját célú felhasználása után keletkezik. A csomagolás meghatározása anyaga alapján történik.
Melyek ezek a termékek?
- Műanyag
- Papír és karton
- Alumínium
- Fém (kivéve alumínium)
- Fa
- Természetes alapú textil
- Üveg
- Társított
- Egyéb

Mindezeket az illetékes minisztérium 10/1995.(IX.28.) KTM r. 4.számú melléklete határozza meg vámtarifaszám megjelölése mellett. Az általános szabály alól  kivétel a csomagolás, mivel a csomagolásnak – mint a tevékenység eredményeként létrejövő állapotnak és terméknek - nincs vámtarifaszáma.
A csomagolás termékkörön belül elkülönítésre került a kereskedelmi csomagolás termékkör, mely nem a kereskedelemben forgalmazott csomagolásokat foglalja magába, hanem a termékdíj törvényben meghatározott italtermékek csomagolásának egyes összetevőit, a műanyag szatyrokat, táskákat. Az italtermékek csomagolásából csak az elsődleges vagy fogyasztói csomagolás elemei (melyek a termékkel közvetlenül érintkeznek) kerültek ebbe a körbe, a kupak és a címke kivételével.

mit jelent a csomagolás, mint  fogalom?

A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás: valamennyi olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak, ideértve az egyszer használatos terméket is, kivéve:
• az adott termék szerves részét képező tételt (pl. virágcserép, kolbászhéj). Természetesen itt a virágcserépen van a hangsúly, mert a termék teljes élettartama alatt kell, hogy a termék részét képezze. Ez virágtermelő esetében azt jelentheti, hogy a keltető cserepet nem jelentik be, pedig az a növény fejlődése miatt nem a teljes élettartamra szól!
• csomagolás az eladási helyen megtöltésre használt egyszer használatos tétel ( pl. zacskó, fólia)
• csomagolás a termékre közvetlenül ráakasztott kiegészítő elem (pl. függő cimke), kivéve a csomagolás részét (pl. öntapadós cimke)
Ez utóbbi két pont ugyan csomagolás, de a környezetből az jön le, hogy végül is nem az.

Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az "üres" csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség a fentebb megnevezett termékkörben a csomagolást végzőnél jelentkezik. A termékdíjat a törvény értelmében –mint fentebb említésre került- a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről bejelentést és bevallást kell benyújtani a vámhatósághoz, a KT11Bejke/ KT11BEV nyomtatványcsomag elektronikus kitöltésével.
A csomagolás lehet:
a) a fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez, a termékkel közvetlenül érintkezik;
b) gyűjtő  (másodlagos) csomagolás, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze
c) szállítási (harmadlagos) csomagolás a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését elősegítő csomagolás.

 folytatása következik...


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei