KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

KKVHÁZ
 

Mi van mögötte?

Éles vita várható a Veszprémi KKV K+F Csúcstalálkozón. Mi az Ön véleménye?

2015. június 10-én a veszprémi KKV Csúcstalálkozónk témája: K+F, amire a kkv-knak végképp nincs pénzük. Mit tehetünk mégis?
A rendezvény előzeteseként, mintegy gondolatébresztő szándékkal megkérdeztünk több véleményformáló vezetőt, hogyan vélekednek Ők: a K+F szó összeegyeztethető a KKV szóval, vagy a K+F már egy más vállalati dimenzió kizárólagossága? Ha esetleg idegen fogalmak a KKV és a K+F, akkor a kisvállalatok innovációja hogyan történhet meg?

Markovszky GyörgyDr. Markovszky György Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Talán az egyik problémája a KKV szektor definiálásának, és a közvéleményben megjelenő képének, hogy más a hivatalos definíció szerinti besorolás, és más a közvélemény erről alkotott képe. 
Magyarországon a KKV körbe tartozó vállalkozások három nagy körbe sorolhatók. 
Ezek egyike a mikrovállalkozások, melyek ténylegesen 1-2 fővel működnek, tevékenységük alig kontrollálható, jelentős számuk önfoglalkoztató, és gazdasági teljesítményüket nehéz integrálni a nemzetgazdaság egészébe, annak folyamataiba és fejlődésébe. Ezen körben csak arról beszélhetünk, hogy legfeljebb a start up vállalkozások esetében lehet szó K+F tevékenységről.
Nagyságrendileg a következő kör a kisvállalkozások köre, amiről 50 főig és pár száz millió forint éves árbevételig beszélhetünk. Ebben a körben már vannak jelentősebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is kifejtő vállalkozások, Veszprém megyében is ismerünk ilyeneket, ráadásul ezeket, mint gazella vállalkozásokat próbáljuk összegyűjteni, róluk a közvéleményt tájékoztatni, és őket EU-s, valamint kormányzati forrásokhoz juttatni.
A harmadik, igazán jelentős kör, a középvállalkozások, melyek a közvélemény szemében néha már nagyvállalatnak számítanak, pedig nem érik el az EU definíció szerinti foglalkoztatási és árbevétel határokat. Ebben a körben kifejezetten nagy az arányuk a tényleges K+F tevékenységet felmutató vállalkozásoknak. Közülük viszonylag nagy számban nyertek el az előző ciklusban pályázati támogatásokat, és azok egy részét nemcsak növekedésük, hanem kutatás-fejlesztési céljaik érdekében is felhasználták.
A fentiek alapján úgy gondolom semmiképpen nem idegen fogalmak a KKV és a K+F, csak értelmezésük differenciált kell, hogy legyen, valamint fontos, hogy a közvélemény az eddigieknél mélyebben tájékozódjon erről a körről, és ezek K+F tevékenységéről.

 

Gazsi AttilaGazsi Attila - Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém megyei Szervezete elnöke
A KKV szektor jelentős részében a K+F nem jelenik meg olyan markánsan, mint a nagyvállalati közegben. A KKV méretéből adódóan a kutatás-fejlesztés és az innováció általában kényszerű, kevéssé tudatos, inkább valamely probléma elhárítására, gazdaságosságra adott reakció. Vannak olyan KKV vállalkozások, melyek magabiztosan használják ki a dinamikusan fejlődő, modern technológia előnyeit, náluk is leginkább a vezetői nyitottság, az újra való fogékonyság a mozgatórugó.
Az innováció igénye soha nem volt ennyire aktuális, mint most, hiszen az információ-technológiai változások által újra kell értelmezni szinte minden folyamatot, legyen az technológiai, vagy szolgáltatási jellegű. Ezzel meg kell barátkoznia a KKV szektor legelmaradottabb vállalkozásainak is, különben eltűnnek. A jelen helyzetet közelebbről megvizsgálva tisztán látszik, hogy azok a vállalkozások lesznek sikeresek a következő időszakban, amelyek képesek lesznek technológiáik és eljárásaik fejlesztésére, sőt a legjobb, ha folyamatos innovációra igényes szervezeti-vezetési formát alakítanak ki. Remek – és talán soha vissza nem térő – alkalom erre a közeljövőben elérhető EU-s források bevonása, ehhez azonban tudatos fejlesztési politika szükséges, legalábbis már koncepció szinten látni kell a fejlesztendő területeket.

 

Vago Peter

Vágó Péter - Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete elnöke
Jó ötlete az egyéni vállalkozónak is lehet!
A Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete –KISOSZ családi alapon működő kereskedők, vendéglátósok és szolgáltatók érdekképviselete, immár 70 éve. 
Meg is lepett a feltett kérdés: Ön hogyan vélekedik, a K+F szó összeegyeztethető a KKV szóval, vagy a K+F már egy más vállalati dimenzió kizárólagossága? 
El kellett gondolkodni: K+F tevékenység a kiskereskedelemben és a vendéglátásban?
Nem vitás: nem rokon fogalmak.
Nem vitás: a nagyvállalatok és elsősorban a külföldi tulajdonúak többet költenek innovációra és kutatási, valamint fejlesztési célokra.
A statisztikában mégis találtam az összes K+F tevékenységet végzők között 4% kereskedelmi profilú céget, ahol önálló részleg foglalkozik e tevékenységgel.
Akkor mégis csak van! 
Ha meg van, miért nincs a többinél?
Pedig van a többieknél is, ha elfogadjuk, az új technológiák megtanulása, átvétele, új eszközök, gépek alkalmazása valahol e fogalmakhoz tartozik. Vagy vegyük az új értékesítési formák terjedését.
Ha pedig ez igaz, akkor nagyon sok tennivalónk van: K+F fogalmakat meg kell ismertetni a mikró és kisvállalkozókkal. Képezni kell őket, mert nem is tudják, hogy mit hagynak ki.
Fejleszteni kell az informatikai tudásukat, hogy minél több adat, lehetőség eljusson hozzájuk.
Ez mind-mind a vállalkozói tudást fejleszti és mind-mind piaci lehetőségeket nyit meg egyéni vállalkozók előtt is.
Mert jó ötlete az egyéni vállalkozónak is lehet!

 

Barták Péter – Pannon Lapok Társasága központi lapigazgató
Ha a K+F tevékenység hagyományos megítéléséből indulunk ki,Bartak Peter akkor senki nem gondol elsőként a kis- és középvállalkozásokra. A több évtizede beidegződött szóhasználat és értelmezés – leegyszerűsítve a kutatás-fejlesztést – elsősorban a nagyvállalatok, azon belül is az exportra termelő, tőkeerős, egyetemekkel, kutatóintézetekkel szoros kapcsolatban álló és együttműködő cégekhez köti a kifejezést. Az utóbbi idők pénzügyi és gazdasági válsággal terhelt évei azonban, véleményem szerint, ezt a beszűkült gondolkodásmódot átalakításra kényszerítik. Különösen azért, mert tudjuk, hogy a KKV szektor ma a munkahelyek több mint 70 százalékát adja, és a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték több mint fele, az export mintegy 30 százaléka szintén innen származik. És ha még hozzátesszük a K+F-hez harmadik tényezőként az innovációt, a kreativitást, mint a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, megújulás képességét, akkor még inkább előtérbe kerül a kis- és középvállalkozók szerepe. Természetesen a hagyományosan értelmezett K+F tevékenység volumenét tekintve elsősorban a legnagyobb vállalatokhoz köthető, amihez legtöbbször igen jelentős tőke és szellemi kapacitás szükséges, de látni kell a KKV szektorban betöltött, egyre fajsúlyosabb szerepét is.
Ha ez így van a KKV szektor és a K+F viszonyát tekintve, akkor a kisvállalatok innovációja hogyan történhet meg? – tehetjük fel a kérdést. Azt gondolom, hogy éppen a méretüket, önállóságukat és szabadságukat okosan kihasználva kell élniük a mégoly egyszerűnek tűnő ötletek megvalósításával is kutatási-fejlesztési tevékenységük során. Nem kell rögtön hatalmas fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodni, néha a legkisebb újítás is jelentős hasznot hozhat. Aki ügyesen él saját és a vállalkozása profiljába vágó pályázati lehetőségeivel, lépésről lépésre növeli tevékenységi körét, kapcsolatrendszerét, az egyszer csak eljut a nagy lépés megalapozott megtételéhez is.
Végezetül néhány jellemző példa Veszprém megyéből: van egy elektronikai kisvállalkozás a Bakonyban, amely – amellett, hogy igen jelentős autóipari beszállító – kutatásai, fejlesztései révén saját innovációjú veszélyt jelző érzékelőket gyárt, távirányítású ellenőrző rendszerével az ország bármely pontján képes szolgáltatni. Egy másik veszprémi cég a legkülönfélébb műanyag alkatrészek, kiegészítő berendezések, szerszámok tervezését és megvalósítását vállalja saját fejlesztésben. És hogy egy hagyományostól eltérő kutatási-fejlesztési tevékenységet is említsek: egy noszlopi élelmiszeripari vállalkozó saját kutatásai és erre alapozott fejlesztései alapján gyártott bio- és tartósítószer-mentes termékeivel ma már a legnagyobb áruházláncok polcain is ott van, módszerei pedig egyetemi tananyagként bekerültek a felsőoktatásba. Az innovációs kör itt zárul be, hiszen innen már a nagyvállalatok K+F tevékenységében is megjelenhetnek ennek a kisvállalkozásnak a kreatív ötletei.

 

Happ

Happ Oliver – HAPP Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. operatív vezető
Véleményem szerint a KKV-k számára a K+F ugyanolyan mértékben elengedhetetlen, mint a nagyvállalatok számára. Legyen szó termelésről vagy szolgáltatásról, a folyamatos innováció nélkülözhetetlen összetevője a hosszú távú szakmai sikerességnek. Természetesen a vállalati méretnagysággal egyenesen arányosan csökken a K+F-re fordítható forrás nagysága is, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik KKV ezt teljesen nélkülözhetné, hiszen ezzel a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti a cégvezető. Amelyik vállalkozás nem fejlődik, az éppen visszafejlődik.

 

 

 

 

További részletek és regisztráció a veszprémi KKV Csúcstalálkozóra>>

 

 

Képek: verslas.in; mkik.hu; veol.hu; plt.hu; nava.hu

 

 
 
 

FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)