2019 május 14-én ismét KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban


Téma:
Téma: A kisvállalatok pénzügyi tudatossága 2019

2019 május 14 (kedden) 15:30 – 18:00

Pénzügyminisztérium (V.; Dorottya u. - Wekerle u. sarok)

 


KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

KKVHÁZ
 

Kelet-Közép-Európai KKV Csúcs: összefogásról, pályázatokról, hitelekről

VII. alkalommal gyűltek össze kelet-közép-európai vezetők a KKV Csúcs keretében. Mások mellett jelen volt Dr. Bod Péter Ákos és Dr. Lenner Áron Márk is.

A VII. Kelet-Közép-Európai KKV Csúcs különlegessége az volt, hogy ebben az évben már nagy számban vettek részt azok is a rendezvényen, akik nem kutatói, hanem művelői a gazdaságnak. Közel 20 KKV vállalat látta fontosnak a termékeinek és szolgáltatásainak bemutatását.

A KKVBARÁT® mozgalomra is felfigyelhetett a közönség. A kiállító nagyvállalatok 3 olyan KKV vállalatot hozhattak magukkal, melyeknek a tevékenységét kiemelt figyelemmel kísérik.

A konferencia fő üzenete évről évre az, hogy ennek a térségnek az államai nagyon hasonló történelemmel rendelkeznek, így okkal feltételezzük, hogy a jövőjük is hasonló lesz. A KKV szektor ezekben az államokban a gazdaságpolitika fókuszában van. A GDP-hez való hozzájárulásuk messze alacsonyabb a nyugat-európai államokénál, azonban a társadalmi hatásuk messze azok felett áll. Ez javarészt abból adódik, hogy még ma, 25 évvel a rendszerváltások után is a kényszervállalkozók 100 ezreivel küzdenek a térség államai. Vannak olyan irányzatok, amelyek ezeknek a vállalatoknak a radikális megsemmisítése mellett érvelnek, de olyanok is vannak szép számmal, akik a fejlesztésben, a piacra lépés elősegítésében látják ezeknek a tömegeknek a biztonságba helyezését.

A sorsközösségben álló kisállamok természetes összefogását várhatná mindenki. Nem ez jellemző. Óriási verseny folyik azért, hogy a nyugati működő tőke melyik államot részesíti előnyben. A gazdaságok export orientáltak, ami a gyakorlatban gyakran azt jelenti, hogy egymástól kevésbé szívesen vesznek, annál inkább lelkesen eladnának egymásnak.

A térség államaira jellemző a beszállítói pozíció. Ez azt jelenti, hogy az államokba telepedett multinacionális cégek
alapanyagokkal és félkész termékekkel való ellátása jelenti ma ezekben az országokban a kkv szektor vállalatainak a legjellemzőbb sikertörténetét.

A konferencia az eszmecserére és a vitára lett kihegyezve. A módszer el is érte a célját, sokkal gyorsabban jöttek létre a kapcsolatok, oldottabb volt a hangulat.

Több érdekes előadás és hozzászólás is elhangzott. Néhány gondolat az előadóktól:

Dr. Kiss Zoltán, az MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiumának az elnöke, a BKIK alelnöke részletekbe menően tájékoztatást adott a kamara kínálta lehetőségekről. Az MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma kiemelt vendége volt a VII. Kelet-Közép-Európai Csúcstalálkozónak. Az ismert közgazdász szakember az előadásában utalt arra, hogy a kamara a források feltérképezésében, a forrásokhoz való hatékony hozzáférésben megkerülhetetlen partnere a vállalatoknak. Örömmel üdvözölte a KKVHÁZ kezdeményezéseit, mint mondta, hiánypótlóak azok a határokon átívelő együttműködések, amelyek a szervezet már hosszú évek óta épít.

Dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB egykori elnöke a kelet-közép-európai régió gazdasági teljesítményeit értékelte. A professzor az előadásában rámutatott, hogy a térség potenciálja óriási, de finoman érzékeltette, hogy az érintett államok mind küzdenek még gazdasági strukturális gondokkal. Hazánk teljesítménye a régióban a 90-es években messze az átlag felett állt, ezt mára elvesztettük, sőt egyes partnereink lényegesen jobban teljesítenek. Ma a fiataloknak már viccesnek hangzó KGST, ami termelési és szervezési integráció is volt – persze annak minden túlzásával és ideológiai áthallásával – még ma is hordoz megszívlelendő tanulságokat.

Kelet-Közép-Európai KKV Csúcs közönség

Csapó György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője, emberi erőforrás specialista bemutatta a szervezetét. Rámutatott, hogy a Kárpát-régió egységes gazdasági térség. Ennek a lehetőségei messze nincsenek kihasználva. Ennek a pótlását tekinti elsőszámú küldetésüknek. Ahhoz, hogy a Kárpát-haza piac tér létrejöhessen, források kellenek. Ezeknek a bázisa az NSKI meglátása szerint részben hazai források odacsoportosításával, részben a partner államok forrásainak okos igénybevételével lehetséges. Ebben a helyismeretek okán az NSKI megkerülhetetlen szereplő – zárta hozzászólását a kolozsvári születésű közgazdász.

Aladics Sándor, az OTP Business, azaz a kisvállalat hitelezési divízió egyik kulcsvezetője. Ő arra tért ki, hogy az OTP nemcsak idehaza mindenhol, hanem a környező országokban szerte is kínál komplett megoldásokat a kisvállalatok számára is. A bankár nem hagyott kétséget afelől, hogy csak stabil, jó üzleti tervekkel rendelkező cégeket finanszíroznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos példát lát arra, hogy a hazai piacon bizonytalan vállalatok a külpiacokon remélnek megerősödést. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a kockázat idegen terepen, ha lehet, még nagyobb. Azt javasolta, hogy az érdeklődők soron kívül lépjenek vele kapcsolatba, hogy testre szabott megoldásokat kínálhassanak nekik.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke egy, a közvélemény előtt kevésbé ismert tényt világított meg. A megyei közgyűlések intézményfenntartó, korábbi meghatározó szerepe radikálisan visszaszorult. Ma a megyék szerepe a területfejlesztésben domináns. Az un. TOP források állnak a rendelkezésükre, ami elsősorban gazdaságfejlesztésre irányul, de csak önkormányzatokon, civil szervezeteken és az egyházak finanszírozása révén. A fejlett közép-magyarországi régió ebből a forrásból nem meríthet, (a térség gazdasági teljesítménye meghaladta az EU GDP átlag 75 %-át) itt a KEOP programokból gazdálkodhatnak az érintettek. Az elnök arra biztatott mindenkit, hogy forduljanak a megyei közgyűlésekhez az érintettek, biztos segítséget, felvilágosítást kapnak majd.

Skapinyecz Péter, a Nemzeti Kereskedőház Zrt. Kárpát-régióért felelős egyik vezetője kifejtette, hogy a kereskedőház a jövőben szerény jutalék fejében dolgozik majd ebben a térségben is, ugyanakkor a szolgáltatásaik között olyan tanácsadó tevékenységek szerepelnek, amelyek nélkülözhetetlenek az új piacokra lépőknek. A kereskedőház adatbázisai jó esélyt kínálnak mindenkinek a partnerkeresésre. Térítésmentes a regisztráció, és ezért számos információ jár már – mondta a térségben jártas szaktekintély.

A szomszédos országok képviseletében először Ausztria kereskedelmi attaséja szólt. Inghild Rumpf asszony rávilágított, hogy Ausztria, ha lehet még inkább KKV ország. A hallgatóság nagy meglepetésére, a magyarul gyönyörűen beszélő szakember elmondta, hogy a KKV szektor szerepe a szomszédos országban a minden gazdasági paraméter vonatkozásában is markánsabb, mint hazánkban. Érdekes volt hallani, hogy az osztrák gazdaság kisebb szereplői keleti nyitáson és USA paci pozíciók felvételében gondolkodnak. Az ottani „kereskedőház” már évtizedes múltra tekint vissza és a világ 70 pontján képviseli Ausztria érdekeit.

Kismárton Ottó, a Szerb Köztársaság Nagykövetsége gazdasági ügyekért felelős követ-tanácsosa arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia nem tagja még az EU-nak, ami különleges átmeneti előnyöket biztosít a befektetni szándékozóknak. A szerb privatizáció nem fejeződött még be, vannak lehetőségek. A szerb kormány a napokban fogadott el egy KKV stratégiát, ami ennek a vállalatméretnek kínál különleges lehetőségeket. Mindenkit arra biztatott, hogy a szerb piacot feltétlen tekintse meg, még akkor is, ha most úgy látja, nem jött el az ideje a lépésnek.

Dr. Kota György, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója biztató szavakat mondott az ukrán konfliktus hatásait illetően. Az ország nem háborús terület, a konfliktus két keleti megyére és kisebb vonzáskörzetükre korlátozódik. Ma a Kárpátalján nem érdemes befektetőként megállni, Kijevig kell elmenni. Az ország, bár nehezen, de gazdálkodik. A működő tőke, ha valamikor, akkor ma a nyomott árak mellett pozíciókat foglalhat el. Senki ne feledje, hogy ez a Franciaország méretű állam Kelet-Közép-Európa része. Olyan hatalmas felvevő piac, amit egyik állam sem hagyhat figyelmen kívül. Aki ma alapozza meg az ukrán megjelenését, jól gondolkodik.

Milan KuruczMilan Kurucz, a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége kereskedelmi és gazdasági tanácsosa a moderátori felvetésre, miszerint Szlovákiának kevés esélyt adtak a vezető közgazdászok az önálló államiság elnyerésekor, mára leckét adott mindenkinek. Bevezette az Eurót, talán legnagyobb versenytársa és kiemelt partnere is egyben Magyarországnak – elegánsan azt mondta, hogy Szlovákia partnere Magyarországnak. Olyan energetikai és infrastrukturális együttműködések vannak ma a két ország között, melyek a partnerség ékes bizonyítékai. Kurucz úr elmondta, hogy a szlovák gazdaság szerkezetében is a KKV szektor meghatározó. Utalt arra is, hogy ismeri a hazai gondjainkat és Szlovákiában is küzdenek hasonlóakkal. Külön kiemelte a határ menti együttműködések jelentőségét. Szabolccsal, Borsoddal kiemelten jó a kapcsolat. Szavaiból érezhető volt, hogy a szlovák gazdaság nyitott a külföldi – akár magyar tőke iránt, de a kislépésekben való haladást látja életképesnek. A példái is erre mutattak. A szlovák tőke is keresi a magyar piacot. Ennek számos jelentős együttműködés ékes bizonyítéka máris.

Dr. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Magyarország KKV Követe a pályázati rendszer átalakításának terveit osztotta meg a hallgatósággal. A kormány célja, hogy a pályázatok előkészítésére és benyújtására hosszabb idő álljon a vállalkozók rendelkezésére, azaz a rövid életű, meglepetésszerű pályázatok helyett a tervezhetőség lesz a cél. Fontosnak tartják, hogy a pályázati adminisztráció is átláthatóbb, könnyebb legyen. Az operatív programok között kimagaslóan a legjelentősebb az ún. GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program), amelynek 8 fő fókusza van. A helyettes államtitkár ezek közül a kapacitásbővítési fókuszt emelte ki és részletezte a hallgatóságnak. A pályázatok vonatkozásában fontos tudni, hogy a következő időszakban már a visszatérítendő támogatások kapnak nagyobb szerepet, szemben a korábbi vissza nem térítendő – igen népszerű – programok helyett.

  • 1JHT_5264
  • 1JHT_5267
  • 1JHT_5269
  • 1JHT_5287
  • 1JHT_5302
  • 1JHT_5321
  • 1JHT_5331
  • 1JHT_5344
  • 1JHT_5363
  • 1JHT_5369
  • 1JHT_5380
  • 1JHT_5393
  • 1JHT_5437
  • 1JHT_5464
  • 1JHT_5477
  • 1JHT_5486

Simple Image Gallery Extended

  • JHT_5262
  • JHT_5263
  • JHT_5265
  • JHT_5266
  • JHT_5271
  • JHT_5273
  • JHT_5275
  • JHT_5279
  • JHT_5281
  • JHT_5282
  • JHT_5285
  • JHT_5291
  • JHT_5293
  • JHT_5298
  • JHT_5300
  • JHT_5311
  • JHT_5314
  • JHT_5317
  • JHT_5358
  • JHT_5386
  • JHT_5397
  • JHT_5404
  • JHT_5443
  • JHT_5456
  • JHT_5457
  • JHT_5458
  • JHT_5459
  • JHT_5463

Simple Image Gallery Extended

Előzmények: VII. Kelet-Közép-Európai KKV Csúcs információk, kiállítók, cikkek és egyéb fontos tudnivalók >>

GINOP


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)