#

 
 

Az export mellett figyeljünk az import kiváltására!

Győrbe érkezett a KKVHÁZ KKV Csúcstalálkozó elnevezésű rendezvénye, ami stílusosan a beszállítást helyezte a beszélgetés fókuszába.

Győrben majdnem  minden az AUDI-ról szól, persze igazságtalanul. A hazai autógyártás egyik fellegvára közelében elkerülhetetlen téma a beszállítás. A KKV Csúcstalálkozók győri fordulója sem kerülhette el ezt a kötelező témát.  A KKVHÁZ-tól megszokott módon persze egy kicsit másként.
A moderált vitabeszélgetés felvezetőjében elhangzott, hogy a hazai exportteljesítmény 27 %-a a KKV szektorból érkezik. A Kormány eltökélt abban, hogy ezt a teljesítményt növelje. Az illetékes állami intézményrendszer, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és az EXIM Csoport elsősorban arra figyel, hogy a KKV szektor nyugaton, majd később keleten, de legújabban délen találjon piacot a termékeinek. A feladatot egyre javuló hatékonysággal ellátják ezek a szervezetek.

Egy dolog azonban mintha kimaradna a fókuszból. Az export teljesítményeink döntő részét a hazai nagyvállalatok és a nálunk rezidens un. multi cégek adják. Ezeknek a cégeknek a hazai beszállítói bázisai jelentősek, de mégis inkább fájdalmasan alacsonyak. A magyar exportnak az import hányada nagyon nagy. Az országot járva, a kis, ütőképes, exportra is termelő vállalataink többségében az ügyvezetés arról számol be, hogy minden(!) alap- és segédanyagot importból szerez be, jellemző a 100 %-ban már leírt, Nyugat-Európából behozott termelőeszközökön való gyártás. Ez alól a trend alól kivétel Győr-Moson-Sopron megye néhány prominens vállalata – mondta egyebek mellett Dr. Szakál László, a KENVÉD Kft. ügyvezető igazgatója. A magyar hozzáadott érték a remek szervezés, a nagyfokú kreativitás, a versenyképes bér (igen alacsony bér).

A Csúcstalálkozó azt járta körül, hogy minden eurocent import kiváltás, minimum egyenértékű  egy hasonló méretű export teljesítménnyel. De miközben az export pénzügyileg és természetesen munkahelyek vonatkozásában is gyarapítja hazánk gazdaságát, addig az import kiváltó beruházások ezt sokszorosan teszik meg.

Ösztönözni kell a hazai exportorientált nagyvállalatokat a hazai beszerzésekre.

Természetesen, ahogy a Csúcstalálkozókon mindig, a résztvevők messze elkalandoztak az előzetes témajavaslattól. Sok hozzászólás szólt a KKV-kat sújtó aránytalan bürokráciáról, arról, hogy a gazdasági környezet messze nem vállalkozóbarát.

Elemi erővel robbant ki a hozzászólókból, hogy tudás nélkül bizonyos szakmákban ne lehessen vállalkozni. Ez utóbbi összecseng a KKVHÁZ korábban már felkarolt kezdeményezésével, miszerint a cégvezetőknek minimum vállalatvezetés és szakmai képzéseket kell biztosítani. Egy megjegyzésben az is szerepelt, hogy a mai szakmunkásképzés gerince a multicégek érdekeinek alárendelt, a végtelenségig specializált, betanított munkásokat jelenti, ami szinte kizárja a kis- és középvállalati vezetői utánpótlás kitermelődését. A VOSZ megyei elnöke, Sragner László a vállalatok érdekvédelmi főszereplőjeként ki merte mondani, hogy indokolatlanul sok ma a kisvállalat Magyarországon. A rendezvény különlegességét mégis az adta, hogy egy felvidéki vállalkozó delegáció is részt vett a találkozáson, akik érvekkel is alátámasztották, hogy a magyar KKV szektor csak ne keseregjen, mert legalább 3-4 évvel a szlovák előtt tart gazdaságirányítás és szervezettség vonatkozásában. Ugyanakkor egy érdekességet is elárultak, Szlovákiában a személyi jövedelemadót fizetők és az áfa-fizetők külön-külön egy ún. átalányadó rendszerben működnek, ami az egyén szintjén is és az állam szintjén is rendkívüli módon leegyszerűsíti az adminisztrációt.

Dr. Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke zárszavában üdvözölte a kezdeményezést, kijelentette, hogy sok új, érdekes összefüggésre figyelt fel, és biztosította a megjelenteket, hogy mellé áll a KKVHÁZ kezdeményezéseinek és az elhangzott gondolatokat erejük szerint továbbviszik.

Dr. Nagy Ádám, az NGM főosztályvezető-helyettese szintén nagyra értékelte a Csúcstalálkozót és befejező gondolatában megjegyezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szabályzó munkájában állandó elem a kis- és középvállalati adminisztráció-csökkentés figyelemmel kísérése – ami egyébként Uniós előírás is – az ún. small business act keretében.

  • 20150319_140455
  • 20150319_140506
  • 20150319_140547
  • 20150319_141618
  • 20150319_141627
  • 20150319_143147
  • 20150319_143715

Simple Image Gallery Extended


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)