#

 
 

Kaposváron indul a 2015. évi KKV évad

A somogyi megyeszékhelyen a Megyeháza ad otthont a rendezvénynek. A két szervező, a KKVHÁZ és a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány azt kérte, jöjjön el mindenki, aki tenni kíván a kkv szektorért.

Arra kértük Jakó Gergelyt, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökét, a rendezvény házigazdáját és a Somogyi Vállalkozói Központ Közalapítvány főigazgatóját, Keresztes Pétert, hogy a kaposvári KKV Csúcs előtt adjanak portálunknak egy kedvcsináló interjút. Az urak eleget is tettek a kérésünknek. A rendezvény részleteiről egy korábbi cikkünkből is értesülhet ide kattintva >>

Interjú Jakó Gergellyel, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökével

Tisztelt Elnök úr! Január 22-én Kaposvárra látogat a KKV Csúcs nevű eseménysorozat. A helyszínt és a támogatást ezúton is köszönjük. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben szervezett, megyéket érintő programsorozat fő kérdése ezúttal a képzés lesz. Sokan úgy tartják, a képzés a hazai KKV szektor fejlesztésének a kulcskérdése. Ön hogyan vélekedik a képzés jelentőségéről és milyen mozgástere van önkormányzatának ebben a kérdéskörben?

Maga a képzés nem csak a vállalkozások, hanem az egész társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen nem mindegy, milyen pedagógusok oktatják gyermekeinket, milyen orvosok látják el betegeinket, milyen mérnökök tervezik házunkat, milyen közgazdászok kezébe adjuk jövőnket, milyen szerelő javítja autónkat vagy éppen vízcsapunkat. Mindenki szeretné magának és családjának a legjobbat, a legjobb szakemberek munkáját élvezni. Ez alól nem kivétel egyetlen szakma sem. Az egyik legkomolyabb probléma azonban az, hogy hosszú-hosszú évekig nem találkozott a munkaerőpiac és a szakképzés, eleve munkanélküliségre ítélt végzősöket bocsátottak ki az iskolák. Az első lépés tehát mindenképpen olyan oktatási struktúra kialakítása kell, legyen, mely követi a piaci változásokat, hiszen a vállalkozások is csak akkor lehetnek sikeresek, ha jól képzett szakemberek viszik hátukon a mindennapi feladatokat. Magában a képzésben nincs releváns szerepe a megyei önkormányzatoknak, ennek ellenére nyomon követjük az oktatás helyzetét, a megyejáráson szerzett tapasztalatok felhasználásával rendszeresen konzultálunk a Kaposvári Egyetemmel és a szakképző intézményekkel. Az elmúlt években mi Somogyban életmód, egészséges életre nevelés és szemléletformálásban vettünk részt célzott pályázati forrásokból. Azt egyelőre nem tudjuk, mikor írnak ki hasonló pályázatokat, de elkötelezettek vagyunk a folytatás mellett.

Az un. TOP források sokak szemében a megyék gazdaságélénkítő szerepének a megjelenését is jelképezik egyúttal. Kérem, árulja el az olvasóinknak, hogyan áll Somogy a projektek megfogalmazásával, mire helyezi a súlypontot a megye a fejlesztési koncepciók kialakításakor?

A megyei önkormányzatok feladatkörének változását követően az országban elsőként kezdtük meg a területfejlesztés tervezési folyamatát, mégpedig oly módon, hogy a közgyűlés tagjaival végigjártuk Somogyot, és megkérdeztük az embereket, milyen megyét képzelnek el 2020-ra, mit szeretnének elérni településükön. Ma nincs olyan település Somogyban, melyet a területi tervezés során személyesen ne látogattunk volna meg. A megyejárás fogadókészségét, az itt élők tenni akarását jellemzi, hogy több mint 1300 projektötletet gyűjtöttünk, amivel szintén az elsők között készíthettük el a területfejlesztési koncepciót. Nem elérhetetlen vágyálmokat kergettünk, a megye adottságaira, értékeire és erőforrásaira - vadban gazdag erdeinkre, felszíni és felszín alatti vizeinkre, egyedülálló termőföldünkre, és természetesen a turizmusban rejlő működő, és eddig kiaknázatlan lehetőségeinkre - alapozva készítettük el a területfejlesztés tervét. Minden projektötletet befogadtunk, hogy ne veszhessen el egyetlen fillér sem, ha valaki netán visszalép a pályázattól. Azt a célt tűztük ki, hogy valamilyen módon emelni tudjuk a települések, a somogyiak életminőségét, illetve a foglalkoztatást. Eddigi ismereteink szerint nem fogunk még egyszer ilyen mértékű forrásokhoz jutni az Európai Uniótól, mint amekkorára 2020-ig számíthatunk. Lezárul az ország életében, s ezzel együtt a miénkben is egy fejezet, mely az elmaradottabb kelet-európai államok előrelépését volt hivatott szolgálni. A következő évek tehát meghatározóak lesznek mindannyiunk számára, most fog eldőlni, felzárkózunk-e a fejlettebb európai országokhoz, vagy végérvényesen lemaradunk.

A megye élén Önnek nem csak a térsége sikertörténeteivel kell találkoznia, hanem a Somogyra jellemző aprófalvak számos problémájával is. A Megyei Közgyűlés első embereként Önnek melyek a legelőször megoldandó feladatok a hátrányos helyzetben lévő településeken?

Olykor gondot, ám sokszor örömöt is jelent Somogy aprófalvas településszerkezete. A falvak elöregedése, a munkahelyek hiánya égető probléma, amit mielőbb orvosolni kell. A megye területfejlesztési terve ezt is figyelembe veszi, hiszen ezeken a területeken találhatók a már említett erdők, termőföldek. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben a helyi gazdaságok megerősítésére, a föld megművelésére, erdeink adta lehetőségeink kihasználására. Tudom, hogy ez nem fog menni egyik napról a másikra, de csak ésszerű gazdálkodással léphetünk előrébb, teremthetünk új munkahelyeket. Városaink lehetőségei is bővülnek a következő években, lehetőséget biztosítva a szakképzett falusi munkaerő elhelyezkedésének. Emellett a kistelepülések szépsége, hogy gazdag kulturális, gasztronómiai hagyományokkal rendelkeznek a somogyi falvak. Ezen a téren is van még feladatunk, vonzóvá kell tennünk turisztikai szempontból is őket.

Interjú Keresztes Péterrel, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány főigazgatójával

Tisztelt Főigazgató Úr! Ön a kapitánya a KKVHÁZ Megyék Versenyében Somogy megye csapatának. Tavaly decemberben döntőbe is kerültek, gratulálunk. Kérem, mondja el az olvasóknak, hogy Somogy országos összehasonlításban is nagy aktivitása a versenyben minek tudható be?

A kulcs a "Funky business", azaz, ha élvezettel dolgozunk, az mindig pozitívan hat az eredményre. Igazán lelkes, és talán nem szerénytelenség, de felkészültségében is igen nívós csapat állt össze Somogyban. Már az első fordulótól kezdődően olyan kreatív munka folyt, ami alapján 3-4 ütőképes csapatot is összeválogathattunk volna. Köszönet a résztvevőknek! Ez a mentalitás bizakodással tölt el Somogy jövőjét illetően is.

A KKV Csúcstalálkozó január 22-én Kaposváron lesz. A vezértéma a képzés. Hogyan gondolkodik a Közalapítványuk a kérdésről? Talán nem mindenki tudja, de a KKVHÁZ Csúcs arról nevezetes, hogy minden megyében, mindenki megjelenik rajta, aki a KKV szektor témájában feladattal, vagy érdekeltséggel rendelkezik. Ön mire számít, vita lesz a témában vagy teljes egyetértés?

A képzés csak látszólag "soft" téma! Az egyik legnagyobb kihívás a hazai gazdaság számára, hisz' évek óta ismert tény számunkra, hogy a hazai gazdasági fejlődés egyik szűk keresztmetszete a megfelelően képzett és motivált munkaerő. A résztvevőktől nyílt, őszinte, konstruktív vitát várok. Akkor lehetünk elégedettek, ha végül meg tudjuk fogalmazni az érintettek véleményét összegző álláspontot, amely a szektort érintő kormányzati döntésekre is érdemi befolyással lehet.

Kevesebben tudják a kelleténél azt is, hogy Önök finanszíroznak és kockázati kihelyezéseket is tesznek, elsősorban a KKV szektor felé. Végül is Önök a bankszektor konkurensei és egyáltalán kik számíthatnak Önökre?

Talán meglepő, de a finanszírozási forráshoz jutó kezdő vállalkozások döntő hányadát a vállalkozói központok hitelezik meg elsőként, felvállalva az induló vállalkozások ez irányú kockázatát. E tekintetben inkább a bankszektor nélkülözhetetlen kiegészítői vagyunk. A "fair bankolás" a vállalkozói központok finanszírozási gyakorlatában már azelőtt alapvetés volt, amikor ez a fogalom még nem is volt része a közbeszédnek. Mi nonprofit szervezetként működünk országszerte, mégpedig a Nemzeti Kisvállalkozás-Fejlesztő Konzorcium tagjaként, amely szerveződési forma elősegíti az egységesebb ügyfélkapcsolatok, arculat és szolgáltatási paletta biztosítását.

Sokszor említette a Közalapítvány határon átívelő kapcsolatait is. Milyen lehetőségeket lát Ön a horvát kapcsolatokban? Ők segítenek nekünk, vagy inkább mi adunk nekik többet?

Horvátország alig másfél éve tagja az EU-nak, mi több mint 10 éve. A határmenti térségek ennek ellenére nagyon hasonló gondokkal küzdenek. A horvát partnereinkkel közösen megvalósított számos projektünk alapján kijelenthetem, hogy kölcsönösen tanulhatunk egymástól. Ez az együttműködés a somogyi vállalkozások számára még óriási üzleti potenciált tartogat, és azt hiszem, egymás tisztelete és a vállalkozókra jellemző bátorság és kezdeményező készség alapján bizakodóak lehetünk a jövőt illetően. A határon átnyúló kezdeményezések az EU számára is fontosak, ennek megfelelően forrásokat is biztosít a gazdasági együttműködés elősegítésére. Amely vállalkozás felkészül ezekre a lehetőségekre, az komolyan profitálhat majd azokból. Ránk mindenesetre számíthatnak!

 

Az eseményt támogatja:

 

 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)