KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

1 Magyarország-KKVBARÁT Jog-Kockázati tőkemozgások

Gondolatok a Teljességi nyilatkozatról II. rész

Az ügyvédi teljességi nyilatkozatok ügyvédi- és könyvvizsgálói irodánkként változnak. Vannak részletes és kevésbé részletes teljességi nyilatkozatok...

Gondolatok a Teljességi nyilatkozatról I. rész c. cikk folytatása.


3. A Management teljességi nyilatkozata a Könyvvizsgálathoz

Puskáztam az interneten található 580 számú Vezetés nyilatkozatai kézikönyvből.

„Felelősség vállalása a pénzügyi kimutatásokért

Miközben a könyvvizsgáló feladata a pénzügyi kimutatások véleményezése, a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és bemutatásáért a gazdálkodó szervezet vezetése felel. A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata nem mentesíti a vezetést a rá háruló felelősség alól.

A pénzügyi kimutatások elkészítése a vezetés feladata, amely ezért teljes körű felelősséget vállal. Ez a felelősségvállalás megnyilvánul abban, hogy a vezetés aláírja a pénzügyi kimutatásokat. Ezen túlmenően írásban, egy nyilatkozatban kell megerősíttetni a vezetéssel a felelősségvállalást, melyet teljességi nyilatkozatnak nevezünk.”

„…A teljességi nyilatkozat csak a saját felelősség és jóhiszeműség elismerésére szolgál, és nem helyettesíthet más olyan bizonyítékokat, amelyek létezése és hozzáférhetősége általában elvárható.”

„…Egyéb nem könyvvizsgálati megbízások esetén a teljességi nyilatkozat tartalma értelemszerűen az adott megbízási típustól függően változik. Ezen megbízási típusok lehetnek például:

  • átvilágítás,
  • megállapodás szerinti megbízás,
  • beszámoló összeállítása.”

„… a végleges pénzügyi kimutatásokat is alá kell íratni: ez azt tanúsítja, hogy a vezetés készítette el ezeket a pénzügyi kimutatásokat és ezek helyességéért vállalja a felelősséget. A pénzügyi kimutatások jóváhagyását egy vezetőségi, igazgatósági stb. ülés jegyzőkönyvével is tanúsítani lehet, ezt erősíti meg a teljességi nyilatkozat.”

A vezetés nyilatkozata, mint könyvvizsgálati bizonyíték

„A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatokat kell kapnia a vezetéstől azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve, és amelyekre elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték létezése indokoltan nem várható.” (580/4. Pont)”
„…A vezetés nyilatkozatainak természetesen olyan témakörökre kell vonatkozniuk, amelyek a pénzügyi kimutatások szempontjából lényegesnek minősülnek.”


A vezetés nyilatkozatainak dokumentálása
„…A nyilatkozatok a következő formákat ölthetik.
(a) a vezetés teljességi nyilatkozata,
(b) a könyvvizsgáló a vezetés nyilatkozatainak értelmezéséről, amelyet a vezetés megerősített; a vezetéssel szóban folytatott megbeszélések írásba foglalása
(c) az igazgatóság vagy hasonló testület üléseiről készült jegyzőkönyvek vagy a pénzügyi kimutatások aláírt példánya.
A (a) pontban már említett teljességi nyilatkozat formai kellékei

  • A címzett a könyvvizsgáló: a vezetés így kifejezi, hogy ezt a nyilatkozatot a könyvvizsgáló részére állította ki azon célból, hogy felelősséget vállal a pénzügyi kimutatások valódiságáért, illetve, hogy ezt a nyilatkozatát a könyvvizsgálat céljaira felhasználhatja.
  • A dátuma a könyvvizsgálói jelentés dátumával azonos. Tehát a vezetés ezzel azt állítja, hogy eddig a dátumig teljes körű felelősséget vállal a könyvvizsgáló részére nyújtott információkért. Kérhető esetleg nyilatkozat a vezetőségtől egyes ügyletekre, eseményekre vonatkozóan a könyvvizsgálat folyamán (azzal a dátummal) vagy a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően, amennyiben akkor jelentős esemény történt.
  • Aláírók rendszerint a társaság képviselője, azaz a vezetés azon tagjai, „akik elsődleges felelősséggel tartoznak a gazdálkodó szervezetért, annak pénzügyi-számviteli rendjéért és szabályszerűségéért (rendszerint a vezér-/ügyvezető igazgató és a gazdasági igazgató),.”(580/14. pont)”


4. Az Ügyvédi teljességi nyilatkozat a Könyvvizsgálathoz

A fentiek tükrében már könnyen összefoglalhatjuk mi a lényege az ügyvédi teljességi nyilatkozatnak. Két oldalról közelíthetjük meg a témát. Egyrészt a könyvvizsgáló és a társaság oldaláról. Nevezhetjük ezt külső oldalnak is. A másik megközelítés pedig az ügyvéd oldaláról történik. Mind a két megközelítés bizonyos felelősség korlátozást és egyúttal felelősség kiterjesztést is jelent.

Felelősség korlátozást abban az értelemben, hogy az ügyvéd is kizárólag hozott anyagból dolgozik. Ez annyit jelent, hogy az ügyvéd részben az ügyfelétől közvetlenül kapja meg az ügyvédi megbízás végrehajtásához szükséges iratokat, tényeket, instrukciókat. De ugyanakkor, amikor a megbízását ellátja, maga is létrehoz helyzeteket, ad nyilatkozatokat, fogalmaz megállapodásokat és keletkeztetője különböző hatósági és bírósági határozatoknak. Az ügyvéd köteles tehát a tudomására jutott adatokról, tényekről, a birtokába jutott iratokról,  melyek a könyvvizsgálat szempontjából relevánsak – teljes körű információt adni a könyvvizsgálat számára.

Amennyiben ezt nem teszi, vagy a valóságnak nem megfelelő adatokat szolgáltat, úgy ezért felelősséggel tartozik elsősorban ügyfelének, másodsorban pedig a könyvvizsgálónak, aki adott esetben a hamis adatok alapján készíti el a könyvvizsgálati jelentést.

A felelősség kiterjesztésén azt értem, hogy mind a management, mind pedig a könyvvizsgáló erőteljesen támaszkodik a jogi teljességi nyilatkozatban foglaltakra. Amennyiben tehát azok a valóságnak nem felelnek meg, úgy a hibáért, a későbbi kárért felelőssé tehető a jogi képviselő is. Ezzel a felelősség a könyvvizsgálóról, de a managementről is bizonyos arányban áttevődik a jogi képviselőre.

Ugyanakkor az ügyvéd korlátozza saját felelősségének területét is azáltal, hogy meghatározza azt az adat és ténykört, melyről tudomása van és azokat az iratokat is, melyek birtokában vannak. Amennyiben ezeken kívül olyan tények, adatok és iratok léteznek, melyekről az ügyvéd jogszerűen nem szerzett (nem szerezhetett) tudomást, azokért nem tartozik felelősséggel.

Az ügyvédi teljességi nyilatkozatok ügyvédi- és könyvvizsgálói irodánkként változnak. Vannak részletes és kevésbé részletes teljességi nyilatkozatok. A teljességi nyilatkozat tartalmát mindig az adott társaság könyvvizsgálati teendőihez kell igazítani. Leglényegesebb pontjai azt kötelesek dokumentálni a könyvvizsgálat részére, hogy a társaságnak a könyvvizsgálat időpontjában milyen folyamatos-, be nem fejezett, függőben lévő, jövőben esetleg várható jogi követelései, perei vannak, vagy lesznek, beleértve a teljességi nyilatkozatot adó ügyvéddel szemben fennálló esetleges tartozásnak megjelölését is.


Budapest, 2015. január 14.


Dr. Gortvay István
ügyvéd


Kép: tozsdeforum.hu


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei