#

 
 

Interjú egy nagysikerű ország kockázat beszélgetés nyomán

Mi van az ország kockázatokkal, és azok biztosításával?

A magyar áru és szolgáltatás export a nemzetgazdaság működésének a záloga. Nem mindegy azonban, hogy az exportáló hozzá jut-e a pénzéhez, vagy esetleg mindjárt az első kísérletnél végzetes veszteségeket szenved az ismeretlen piacokon.

A beszélgető partnereink Szőcs Gábor, az EXIM igazgatója és Rutkai Dávid kockázat elemző.

Tisztelt Uraim! Engedjék meg, hogy először a fogalmakat tisztázzuk!

Mit jelent az, hogy ország kockázat? Egyáltalán mely országokkal kapcsolatban merülhet az fel, hogy biztosítani lehet az oda szállított termékek szolgáltatások megfizetését?

Az ország kockázatot több eltérő szempontból lehet definiálni, azonban ha a hazai exportáló KKV-k szemszögéből vizsgáljuk, gyakorlatilag a külföldi partner országának jogi, gazdasági, társadalmi, politikai értelemben vett stabilitásának mérőeszközeként lehet megfogalmazni. Példák tekintetében nem kell messzire menni sem földrajzi, sem történelmi értelemben, mivel a közelmúltban kialakult ukrajnai események az országban tevékenykedő vállalatok fizetési képességére is hatást gyakoroltak, így az elhúzódó, vagy teljesen elmaradó pénzügyi teljesítések a magyar vállalkozások gazdasági helyzetét is negatívan befolyásolták.

Az ilyen jellegű kockázat jelen van minden egyes exportcélú kereskedelmi szerződéskötésnél, azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, mivel az EU-n belül - Görögországtól eltekintve - az ukrajnaihoz hasonló események bekövetkezésének valószínűsége jóval csekélyebb. Az EXIM exportösztönző szerepvállalása miatt olyan magas kockázatú országokba irányuló exportot is biztosít, melyet a piaci biztosítók már nem. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem EU, illetve fejlett OECD országokba történő értékesítésnél, amennyiben az exportőr szerződés szerint teljesít, de a külföldi vevő fél késedelmesen, vagy egyáltalán nem fizet, akkor az EXIM vállalja a vételár teljesítését a magyar exportőr részére, mindezt az állami költségvetés készfizető kezessége mellett.

Hogyan függnek össze az exportösztönző finanszírozások és azok biztosításai egymással?

A két pénzügyi termék eltérő kérdéskörre nyújt megoldást. A biztosítás a kockázatokat hivatott csökkenteni, míg a finanszírozás a forráshiány kezelésére alkalmas, így a két termék kiegészíti egymást. A csökkentett kockázat segítheti a forráshoz jutást, akár oly módon, hogy a biztosított követelélések az EXIM által megvásárolhatóak, így a halaszott fizetésből eredő likviditási feszültség teljes egészében megszüntethető, aminek segítségével stabilabb gazdálkodás érhető el. Extra hatásként a vállalkozás jobb pénzügyi mutatókat képes produkálni, ami hitelminősítési paraméterek javulását eredményezheti, ezzel megkönnyítve a hitelhez jutást, ami további lehetőségeket biztosíthat az exportőr számára, akár egyéb megrendelői igények kielégítése, akár a beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíció tekintetében.

Milyen vállalati méret és milyen kereskedelmi volumen kell ahhoz, hogy az exportra biztosítást kössön az EXIM? Ja, és majd elfelejtettük: mi ennek az ára?

A vállalati méret a biztosítás szempontjából indifferens, mivel az közvetlenül a kereskedelmi szerződéshez kapcsolódik, így a maximális biztosítható volument kizárólag a vevő pénzügyi- és gazdasági helyzete befolyásolja. A kiinduló árat alapvetően a vevő országának kockázata határozza meg, ami az önrész kiválasztását, illetve a halaszott fizetés futamidejének meghatározását követően kerül véglegesítésre. Az alapdíjból a biztosított volumen tekintetében mennyiségi kedvezmény érhető el. Megkönnyítve a hazai exportőrök tervezési folyamatát, az internetes oldalunkon elérhető egy kalkulátor, amellyel könnyen kiszámolhatóak egyes kereskedelmi szerződésekhez kapcsolódó biztosítási díjtételek, így akár már a tárgyalási szakaszban beépítésre kerülhet a kalkulált értékesítési árba a biztosítási díj. A kalkulátor az alábbi linken érhető el:

http://exim.hu/kalkulator/


Kik foglalkoznak ma a hazai piacon az exportösztönző hitelek folyósításával, milyen állami és privát források állnak rendelkezésre, illetve ezek a szereplők biztosítják-e egyúttal a finanszírozott ügyleteiket?

Az EXIM által hitelintézeteken keresztül nyújtott exportösztönző pénzügyi termékeket egy csokorba rendeztük, és Exportélénkítési Hitelprogram néven tesszük elérhetővé a hazai vállalkozások számára a kereskedelmi banki partnereinken keresztül. Amit szeretnék hangsúlyozni, hogy nem csak és kizárólag a közvetlen exportőrök vehetik igénybe a piaci lehetőségeknél kedvezőbb feltételrendszerű devizahiteleket, hanem exportőrök elsőkörös beszállítói is jogosultak rá. Jelenleg 21 hitelintézettel van partneri együttműködésünk, így reméljük, mindenki megtalálja a saját kereskedelmi banki partnerénél az EHP tájékoztatót, de mind a hitelintézeti partnerek, mind pedig az EXIM szolgáltatások részletes listája elérhető az internetes felületünkön. Annak érdekében, hogy ösztönözzük a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandóságát, a közelmúltban kiegészült a termékpalettánk egy hitelfedezeti garanciával, így amennyiben szükséges, biztosítéki oldalon is tudjuk támogatni a KKV szektor finanszírozási igényeit.

Harmadik ország pénzintézete, vagy állami export biztosítója finanszírozhatja-e és biztosíthatja-e a hazai vállalat export ügyleteit?

Az EXIM-hez hasonló exporthitel ügynökségek működését alapjaiban meghatározó OECD keret-megállapodás értelmében ezen intézmények feladata az egyenlő pénzügyi feltételek biztosítása a verseny torzítása nélkül. Mind finanszírozás, mind biztosítás tekintetében a kedvezményes feltételrendszer a hazai hozzáadott értéket képviselő termékek, szolgáltatások külpiacon történő értékesítése esetén érhető el, így mindenki a saját országában előállított produktum finanszírozására szakosodott.

Egy ország versenyképessége és un. ország kockázata hogyan függnek össze?

Alapvetően a versenyképesség egy nehezen definiálható fogalom, melynek számos értelmezése van, melyek közül talán a következő megfogalmazás áll leginkább összefüggésben az ország kockázatok vizsgálatával: a versenyképesség fogalma alatt azon intézmények és gazdaságpolitikák összességét értjük, amelyek középtávon fenntartják a gazdasági növekedés magas ütemét. Az ország kockázatok vizsgálatánál több kockázati faktort (politikai, gazdasági, üzleti környezet) is vizsgálunk, melyek szoros összefüggésben vannak egy ország versenyképességével is.

Engedjék meg végezetül, hogy kibillentsük a beszélgetést a Magyarországról kifelé nézünk megtévesztő helyzetből.
Hogyan lát bennünket a világ versenyképesség és befektetési kockázati szempontból? Például egy nem OECD ország EXIM Bankja vajon milyen kockázatúnak ítéli hazánkat, vagy másképpen, mondjunk néhány példát, hogy a világ mely országokkal vesz egy kalap alá bennünket kockázati szempontból!?

A világgazdasági fórum (WEF) évente ad ki egy un. versenyképességi riportot, melyben helyezés szerint rangsorolja az összes országot a világon. Ez egyfajta útmutató is abban a tekintetben, hogy más országok exporttámogató intézményei, illetve vállalatai hogyan látnak egy adott országot. A legfrissebb jelentés szerint Magyarország ma a 60. helyet foglalja el a 144 helyből. Versenyképesség tekintetében hazánkat alapvetően a visegrádi országokkal és Romániával szokták egy szinten kezelni. Ország kockázat tekintetében Szlovákia, Románia, Szerbia, és Horvátország azok az országok, amelyekkel a különböző külföldi exporthitel biztosítók hasonlónak látják Magyarországot.

kép:napigazdasag.hu


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)