KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

A fizetési meghagyásos eljárás

Irodánk tapasztalatai szerint a közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozások a fizetési meghagyásos eljárást jelentősen meggyorsították, és hatékonyabbá tették.

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítése során a hitelező számára viszonylag kis költséggel járó, gyors és hatékony eszköz lehet. Az eljárás lényege, hogy a közjegyző a jogosult (hitelező) kérelme alapján fizetési meghagyást (tulajdonképpen egy hivatalos úton kibocsátott fizetési felszólítást) küld a kötelezett (az adós) részére, amely ellen a kötelezett, ha a követelést részben vagy egészben megalapozatlannak tartja, a kézbesítéstől számított 15 napos határidőn belül ellentmondással élhet. Ellentmondás esetén a jogosultnak a követelés behajtása érdekében a követelése jogalapját, valamint összegszerűségét bíróság előtt, peres eljárás keretében bizonyítania kell.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a pénzkövetelés megalapozottságának érdemi vizsgálatára nem kerül sor. Amennyiben a kötelezett a törvényes határidőn belül a fizetési meghagyást ellentmondással nem támadja meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és így a pénzkövetelés behajtása érdekében a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. Amennyiben a kötelezett a részére szabályosan kikézbesített, fizetési meghagyást tartalmazó hivatalos iratot nem veszi át, a fizetési meghagyás bizonyos többletfeltételek megléte esetén ekkor is jogerőre emelkedhet: a polgári perrendtartás kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályai alapján, amennyiben a hivatalos irat a címzettől "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor az iratot a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon – az ellenkező bizonyításáig – kézbesítettnek kell tekinteni.

 

A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. L. törvény, valamint a törvény végrehajtására a 2010. év folyamán kiadott rendeletek újraszabályozták. A legalapvetőbb változás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása átkerült a közjegyzők hatáskörébe, és általánossá vált az elektronikus ügyintézés: a jogi képviselővel rendelkező fél, valamint a jogi személy szervezetek (pl. korlátolt felelősségű társaságok) a fizetési meghagyás kibocsátását a közjegyzőtől – egyes speciális eseteket kivéve – csak elektronikus úton benyújtott beadványban kérhetik. Az elektronikus ügyintézés arra az esetre is vonatkozik, ha a jogosult a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtást kezdeményez: az iratokat ebben az esetben a végrehajtónak elektronikus úton küldik meg. Az elektronikus ügyintézés a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara informatikai rendszere segítségével történik.

 

Irodánk tapasztalatai szerint a közelmúltban bekövetkezett jogszabályváltozások a fizetési meghagyásos eljárást jelentősen meggyorsították, és hatékonyabbá tették. Elektronikus ügyintézés esetén a közjegyző a fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül kibocsátja, míg papír alapú ügyintézés esetén ez a határidő tizenöt nap. Az eljárás kezdeményezésének díja a követelés 3%-a, de legalább 5.000,-Ft, legfeljebb
300.000,-Ft, amelyet a jogosultnak elektronikus úton beadott kérelem esetén banki átutalással kell megfizetnie.  Az eljárás perré alakulása esetén (tehát, ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak ellentmond) a jogosultnak a peres eljárás illetékét le kell rónia (amely az érvényesített összeg 6%-a, legalább 10.000,-Ft de legfeljebb 900.000,-Ft), viszont a fizetési meghagyásos eljárás során megfizetett díj az illeték összegébe beleszámít.

 

A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése főszabály szerint csak lehetőség pénzkövetelések esetében. A törvény azonban kötelezővé teszi a pénzkövetelés fenti módon történő érvényesítését, ha a pénzkövetelés összege nem haladja meg az egymillió forintot, ha a kötelezettnek van belföldi lakóhelye, tartózkodási helye (cég kötelezett esetén székhelye), és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból vagy hasonló jellegű jogviszonyból (pl. közalkalmazotti jogviszonyból) ered.


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei