KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Internet - szerzői jogi kérdés

Érdemes tudni, hogy nemcsak az egyes internetes oldalakon megjelenő tartalmak élvezhetnek szerzői jogi oltalmat, hanem az olyan módon megszerkesztett honlapok is, amelyek megfelelnek a szerzői mű ismérveinek.

1. A honlap szerzői jogi oltalma

Ennek megfelelően a honlap akkor részesül szerzői jogi oltalomban, ha az szerkesztési sajátosságokkal, egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik, önálló, kreatív gondolatiságot tükröz.

 

A szerzői jogi oltalom szempontjából külön kell választani a honlapot mint internetes felületet és az ezen felületen elhelyezett tartalmakat. A honlap ugyanis akkor is szerzői jogi védelemben részesülhet, ha egyes részei, összetevői egyébként nem felelnek meg a szerzői jogi oltalom feltételeinek. Ha azonban a honlapon a szerzői jog által egyébként is védett tartalmak (írások, fotók, videók) jelennek meg, akkor ezen tartalmak szerzői jogi jogosultjaitól is engedélyt kell kérni a felhasználáshoz. Megjegyzendő, hogy amennyiben a honlap valamiféle egyedi összeállítást tükröz, azaz tartalmának összeválogatása, elrendezése, szerkesztése egyéni-eredeti jelleget mutat (függetlenül attól, hogy az összeállítás alapjául szolgáló egységek szerzői jog által védettek-e vagy sem), akkor a honlap az ún. gyűjteményes művekkel esik egy tekintet alá.

 

A szerzői jogi törvény értelmében a gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények (pl. előadóművészek) jogosultjainak önálló jogait. Ez azt jelenti, hogy az egész honlapnak mint gyűjteményes műnek a szerzője a szerkesztő (ez a gyakorlatban rendszerint a tartalomszolgáltató), ám az ő jogai nem érintik az összeválogatott művek szerzőinek önálló jogait.

 

Amennyiben a honlap arculata (design-ja) ugyancsak egyéni-eredeti jelleget ölt, akkor a szerzői jogi védelem erre is kiterjed, jogosultja pedig az arculattervező (designer) lesz.


A honlapon megjelenő egyes szerzői művek felhasználásához (terjesztés, többszörözés, átdolgozás stb.) nem az arculattervező, hanem az egyes művek szerzőinek az engedélyére van szükség. A honlap egészének, mint gyűjteményes műnek az átszerkesztéséhez akkor szükséges az arculattervező engedélye, ha az az oldal megjelenését jelentősen befolyásolja, átalakítja. A honlap színösszeállításának, grafikai megjelenítésének átalakításához minden esetben az arculattervező engedélyét kell kérni.

 

A tartalomszolgáltató és az arculattervező azonban rendszerint jövőben megalkotásra kerülő szerzői mű elkészítésére irányuló, vállalkozási elemeket is magában hordozó szerződést köt egymással. Ebben az esetben vélelem szól amellett, hogy az átadott szerzői művet a megrendelő felhasználhatja, a megkötött szerződés így egyúttal felhasználási szerződés is. Vélelem szól ezért amellett is, hogy a szerződésben kikötött díj a felhasználás ellenértékét (a szerzői jogdíjat) is magában foglalja. Ennek ellenkezőjét a szerzőnek kell bizonyítania.

 

2. Szerzői jogsértő tartalmak eltávolítása internetes honlapokról

 

A honlapokon elhelyezett szerzői művek jogosultjai számára jó hír, hogy amerikai mintára ("Digital Millennium Copyright Act") 2006-tól Magyarországon is bevezették azt az eljárást, melynek nyomán elvileg gyorsan és hatékonyan lehet a honlapokról eltávolíttatni a szerzői jogsértő tartalmakat. Az a jogosult ugyanis, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett tartalom sérti, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

 

Az értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő tartalmat biztosító személy 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt tartalomhoz való hozzáférés megtagadása vagy annak eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt. Az érintett tartalmat biztosító személy a tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett tartalom eltávolításával szemben, annak valószínűsítése mellett, hogy az általa biztosított tartalom nem sért szerzői jogot.

 

Ha az érintett tartalmat biztosító személy a jogsértést elismeri, nem terjeszt elő kifogást vagy az nem foglalja magában a törvény által előírt tartalmi elemeket, a szolgáltató a tartalomhoz való hozzáférést nem állíthatja helyre. Ha azonban a kifogás megfelelőnek tűnik, annak átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett tartalmat újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni. Ebben az esetben a jogosult számára már csak a keresetindítás vagy büntetőfeljelentés lehetősége marad, a jogsértő tartalmak mielőbbi eltávolítására pedig a bíróság a jogosult erre irányuló kérelmére kötelezheti a szolgáltatót ún. ideiglenes intézkedés keretében.


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei