KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Építési jogszabályváltozások

Az építési jog egyike a gyorsan változó jogterületeknek. Az építési tevékenységet számos jogszabály érinti, az építési tevékenységet végzők számára fontos, hogy a változások tekintetében naprakész információkat kapjanak.

Változhatnak az építkezést érintő helyi szintű jogszabályok is, így tervezett építkezés (esetleg telekvásárlás) előtt célszerű az illetékes helyi önkormányzatnál tájékozódni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve a szabályozási terv időközben bekövetkezett módosítása nem érinti-e valamilyen módon azt a telket, amelyen építési tevékenységet kívánunk végezni.

Ellentmondásos helyzetet eredményezett például egy konkrét ügyben az, hogy a módosított helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásai következtében az érintett építési telket – telekalakítási eljárás lefolytatásával – egy minimális méretű területtel csökkenteni kellett volna. Ez utóbbi körülmény csak az építési engedélykérelem benyújtását követően derült ki. A tulajdonosnak ilyen esetben – természetesen – a törvény értelmében kártalanítás jár, azonban az érintett telken álló házon tervezett beruházásra vonatkozó építési engedély kiadását az építési hatóság ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tulajdonos a szükséges telekalakítási eljárást – a költségeket megelőlegezve – folytassa le. Sürgősen elvégzendő építési tevékenység (pl. tetőfelújítás, esetleg az ingatlan felújítással egyidejűleg tervezett bővítése) esetén a késedelem akár kellemetlen következményekkel járhat. A konkrét ügyben végül a helyi önkormányzattal sikerült megegyezésre jutni: a tulajdonos lefolytatta a szükséges telekalakítási eljárást, viszont ennek minden költségét az önkormányzat viselte.

Az építési hatósági eljárásokat szabályozó kormányrendeletek és egyéb jogszabályok gyakori változtatásainak a célja az, hogy az eljárásokat gyorsabbá, szakszerűbbé tegyék. A teljesség igénye nélkül, az elmúlt években bekövetkezett, hatósági eljárásokat érintő legfontosabb változások a következők:

Az építési hatósági eljárásokat összefoglalóan szabályozó, ún. Eljárási Kódex (193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2009-ben lépett hatályba, és ma is hatályban van. Ez a rendelet ötféle típusú eljárást ismer az építkezéseknél: a normál építési engedélyezési eljárást, az ún. egyszerűsített építési engedélyezési eljárást, a bejelentést és utólagos jóváhagyást, az adatközlést és az ún. hatósági tevékenység nélküli építkezéseket. Érdemes tervezett építkezés esetén utánajárni annak, hogy a beruházáshoz az említettek közül milyen engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges, ezzel kapcsolatosan a 37/2007.(XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. mellékletéből kaphatunk információt.

Újdonság volt az építőipari jogban 2009-ben, hogy kiemelt jelentőségű beruházások esetében lehetőség nyílt az ún. integrált engedélyezési eljárás lefolytatására. Ennek célja a gyorsítás azáltal, hogy párhuzamossá teszi az építéshatósági, egyéb hatósági, valamint a szakhatósági engedélyezéseket. A 2010-ben bekövetkezett változtatás miatt 2010. augusztus 27-től kezdve legalább 90 millió Ft értékű ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű beruházások esetén is választható ez az eljárási típus.

Fontos megemlíteni, hogy a közigazgatás átszervezésének folyamatában 2010. szeptember 01-jétől a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei (a regionális államigazgatási hivatalok) helyére újból a közigazgatási hivatalok léptek. 2011. január 1-jétől pedig ezek jogutódaiként létrejöttek a fővárosi, valamint megyei kormányhivatalok, ahová integrálódott a területi államigazgatási szervek egy része. Jelen pillanatban a kormányhivatalok látják el a másodfokú építési hatósági jogköröket (Budapesten a Budapest Főváros Kormányhivatala); az esetleges fellebbezést az idei évtől kezdve a legtöbb építési ügyben már a kormányhivatalokhoz kell benyújtani.


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei