KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

 

KKVHÁZ
 
  • KKVHÁZ cikkek
  • Szakértőink
  • Küldetésünk
  • KKVHÁZ KLUB TAGSÁG
  • Hirdessen nálunk!
 

Változások az új PTK-ban

Hiteljogviszonyok és biztosítékait érintő rendelkezések.


I. Bevezetés

  • első olvasatra nem jelentős a változás a hatályos szabályozáshoz képest, de részleteiben módosítási igényt fogalmaz meg a 2014. március 15. után kötött szerződéseinket illetően
  • hitelezéssel összefüggő polgári jogviszonyok továbbra is maradnak egyéb ágazati törvényekben (Hpt., fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvény)
  • a Ptk. nemcsak a pénzügyi intézmények hitelviszonyait szabályozza, ezek az új szabályok a kereskedelmi hitelre is irányadóak
  • az új rendelkezések alapvetően diszpozitívak, azaz a szerződésekben megengedett az eltérés a törvényben foglaltaktól (kiv. zálogjog, ill. a fogyasztókat érintő rendelkezések)
     


II. Új finanszírozási formák nevesített megjelenése a Ptk.-ban: faktoring, pénzügyi lízing

  • a faktoring az engedményezésből nőtt ki, de a faktor visszkereseti joga miatt nem teljes hatályú az engedményezés
  • a pénzügyi lízing a tartós bérletből és az adásvételből nőtt ki, de elkülönül benne a gazdasági és a jogi értelemben vett tulajdon, csak a futamidő végén valósul meg a tulajdonjog átszállása
  • ezen ügyletekben a finanszírozási elem a domináns, de fellelhetők bennük biztosítéki elemek is (visszkereset, tulajdonjog fenntartás)


III. Fiduciárius biztosítékok új megítélése

  • fiducia=bizalom, bizalmi biztosítékok, a jogügyleteknek nem az eredeti rendeltetésük szerinti, hanem csak feltételes, az adós nemfizetése esetére való, biztosítéki célú megkötése (pl. árbevétel engedményezés, ahol nem valós az engedményezési szándék, nem száll át a követelés, csak az árbevétel ide csatornázására szolgál; vételi jog, holott a hitelező valós szándéka nem irányul a biztosíték adásvételére)
  • az új Ptk. semmis kikötésnek tartja ezen biztosítékok alkalmazását, így szakítanunk kell az ilyen biztosítékok kikötésének gyakorlatával
    6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]
    Semmis az a kikötés, amely
    - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
  • a Ptk. kivételként lehetővé teszi a tulajdonjog fenntartást, a lízinget és a faktoringot, mint fiduciárius biztosítékot, vagy ilyen biztosítéki elemet is magában foglaló ügyletet, de olyan megkötéssel, hogy ezek tényét az új hitelbiztosítéki nyilvántartásban fel kell tűntetni (ha ez elmarad, jóhiszemű harmadik személy a nem tulajdonostól is tulajdont szerezhet)


IV. Hitelbiztosítéki nyilvántartás

  • a megszűnő MOKK nyilvántartás helyébe lép, de kibővül a bejegyzendő jogok, tények köre: ingó jelzálog, jogokon és követeléseken alapuló zálogjog, tulajdonjog fenntartás, lízing, faktoring ( de nem érinti az ingatlan nyilvántartást)
  • célja a nyilvánosság biztosítása és a zálogjogosultak között kielégítési rangsor felállítása
  • a felek maguk jogosultak regisztráció után a bejegyzésre, bizonyos estekben az ellenérdekű fél jóváhagyásával
  • a nyilvántartás az interneten bárki számára ingyenesen elérhető, a lekérdezéshez regisztráció nem szükséges
  • nem közhiteles, a bejegyző felelős a bejegyzett jog fennállásáért és valóságnak megfelelő tartalmáért
  • ki kell alakítani a takarékszövetkezeten belül ezen rendszer működtetésének személyi, tárgyi és technikai feltételeit.


V. Hitel-és kölcsönszerződések


1. Hitel

  • hitelkeret rendelkezésre tartása, mint önálló szolgáltatás, amelynek ellenértéke a rendelkezésre tartási jutalék
  • előny az adós szempontjából: biztonság, kiszámíthatóság
  • a szerződés tartalma: rendelkezésre tartás, valamint „előszerződés” további hitelműveletek végzésére (kölcsönök nyújtása, garanciák kibocsátása, váltók leszámítolása stb.)
  • a gyakorlatban már a hitelszerződés tartalmazza a hitelkeret terhére igénybe vehető ügyletek feltételeit (kondíciók, biztosítékok st.), így nem kell feltétlenül külön szerződéseket kötni a konkrét ügyletekre, elég pl. a rendelkező levél benyújtása és annak takarékszövetkezet általi visszaigazolása

2. Kölcsön

  • egy konkrét finanszírozási ügylet önállóan, vagy egy hitelszerződés keretén belül
  • a gyakorlatban összemosódik a hitel és a kölcsön, mivel ténylegesen mindkettőben van rendelkezésre tartási idő, elnevezésétől függetlenül

Javasolt rendező elv: ahol egyösszegben, azonnal megtörténik a folyósítás, nevezzük kölcsönnek, ahol többszöri folyósítás van, legyen az elnevezés hitelszerződés.
A szerződések átdolgozása szükséges, különös tekintettel a megváltozott felmondási okokra.


VI. Kezességi szerződések

  • finanszírozási ügylet, ha vállaljuk, biztosíték, ha felénk vállalják
  • a kezes a főkötelezett adós helyett teljesít, de csak a hitelező felszólítására, viszont az követően megtérítési igénye lesz az adóssal szemben
  • új elem: az adós csődje, felszámolása esetén is fennmarad, függetlenül az adóst érintő fizetési haladéktól, egyezségtől
  • fajtái: az ismert sortartó, valamint készfizető kezesség mellett megjelenik a kártalanító kezesség (csak az adóssal szembeni végrehajtás után áll be, a vh-ból meg nem térült követelésekre), továbbá a fogyasztó által vállalt kezesség
  • fogyasztói kezesség kötelező szabályai: a hitelező részletes tájékoztatási kötelezettsége a kezességről, annak kockázatairól; ennek elmulasztása esetén a kezes egyoldalúan elállhat; a szerződésben összegszerűen maximálni kell a kezességvállalás felső határát; a késedelem jogkövetkezményeiért csak akkor felel, ha értesült az adós késedelméről; nem fogyasztó a jogi személy adósságáért kezességet vállaló vezető tisztségviselő, vagy az adós többségi befolyással rendelkező magánszemély tulajdonosa.


VII. Garanciák

  • finanszírozási ügylet, ha vállaljuk, biztosíték, ha felénk vállalják
  • önálló, az alapügylettől független kötelezettségvállalás a jogosult felé történő fizetésre, a garancialevélnek mindenben megfelelő lehívás esetén
  • nincsen a törvényből fakadó megtérítési kötelezettsége a megbízónak, ezt a vele kötött szerződés teremti meg
  • a nemzetközi banki szokványoknak, és a kialakult gyakorlatnak megfelelően részletesen szabályozásra került
  • új elem: a fizetés megtagadható, ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával (hamis okmányok benyújtása, a kötelezett igazolt teljesítése, az alapügylet bíróság által kimondott érvénytelensége stb.)


VIII. Zálogjog

  • a Ptk. nem a zálogszerződést, mint a felek megállapodását tekinti lényegesnek, hanem a bejegyzett zálogjogot magát (ez a biztosíték a zálogtárgyhoz magához kötődik, annak tulajdonosától függetlenül, azaz a mindenkori tulajdonosával szemben biztosít fellépést) – dologi jogosultság, a zálogkötelezett dologi adós
  • a zálogjog kötelező tartalmát a Ptk. maga szabályozza, szükségtelen a szerződésben megállapodni a felek jogairól, kötelezettségeiről, az esetleges igényérvényesítés körülményeiről
  • a zálogszerződések formája: minden esetben megszűnik a nyilvántartás miatti közokirati kényszer (a közvetlen végrehajtás érdekében azonban közokiratba foglalható a zálogszerződés is, ha nem az adós vagy a kezes adjabiztosítékul a zálogtárgyat!)
  • március 15-től nem alapítható vagyont terhelő zálogjog, illetve önálló zálogjog
  • az ingatlan jelzálogjog tekintetében semmi változás nincs a bejegyzési eljárásban, viszont –a kézizálog kivételével - minden egyéb zálogjog (ingó –akár konkrét vagyontárgyként, akár pontosan körülírt készletként, vagy vagyonként is- , jogot vagy követelést terhelő zálogjog) bejegyzendő a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
  • fogyasztói zálogszerződés eltérő szabályai: csak konkrét, már meglevő, vagy a hitelből megvásárolandó vagy létesítendő vagyontárgy köthető le, és a zálogszerződésben konkrét összegnek kell szerepelnie, fogyasztónak csak a szakmai, foglalkozási vagy üzleti körén kívül eljáró magánszemély minősül.
  • a zálogjogok érvényesítése: a zálogjogosult választása szerint 1. bírósági végrehajtás, 2. a zálogtárgy értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, 3. a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével, a két utóbbi esetben értelemszerűen elszámolási kötelezettség mellett.


IX. Óvadék

  • az új Ptk. az ingó kézizálogjog speciális fajtájaként nevesíti, mivel tárgya csak pénz vagy értékpapír lehet (akkor is, ha ez számlapénz, vagy értékpapírszámlán nyilvántartott demat. papír)
  • bár ingó zálogjog, nem kell bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, hiszen az óvadéknak nem kell nyilvánosnak lennie, éppen az abból való közvetlen kielégítési jog miatt
  • az óvadéki szerződés az új koncepció mentén újraszabályozandó.

FEL

Hozzászólások  

 
#1 Gyulai Katalin 2019-03-06 14:59
Éedeklődni szeretnék, ez az írás mikor készült? A VIII. fejezet 4.pontjánál, miszerint márc.15.-től nem alapítható vagyont terhelő zálogjog. Ez ingatlanra is vonatkozik?
Válaszát előre is köszönöm
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)

Szakértőnk további cikkei