KKVHÁZ Online Klub
2018 szeptember 10 (hétfő) 16:00 – 18:00 között

Pénzügyminisztérium Pénztárterem
(Budapest V.; Dorottya u.- Wekerle u sarok)


Téma:
A KKV szektor nemzetközi versenyképessége.
Mi a baj? Egyszerűen gyengébbek vagyunk? Mit tehet a kormány, a kamarák, a gazdasági civilek, az oktatás és mi magunk a vállalatok?
 


Közgázos voltál? 1978-ban kezdtél? Figyelj!
Évfolyam találkozót tartanak az egyetemi éveiket 1978-ban kezdett KÖZGÁZOSOK

2018 szeptember 28 (péntek) 16:00 tól a Szentendrei szigeten Horányban.

Részletek és regisztráció >>  

 

#

 
 

Kilátások a KKV-k számára?

  • vissza a szakértő profiljához
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar magyar tagozatának hallgatói azt vizsgálták, hogy milyen pozitív kilátások vannak a kis- és középvállalkozások számára.

A kilátásokat három szemszögből tanulmányozták:
• a banki finanszírozási források
• az adópolitika
• a marketing stratégiák oldaláról.
 


Válság utáni pozitív kilátások
Bordás Eszter, BBTE KGTK magyar tagozat, Vállalati pénzügyi menedzsment mesterképzés, I. év

A 2008-ban kirobbant válsággal kapcsolatban leginkább olyan elemzések láttak napvilágot, amelyek arra összpontosítottak, hogy mi volt a kiváltó oka és milyen hatásai voltak a válságnak. Azonban öt évvel a pénzügyi válság kirobbanása után nem csupán a következményekről kell beszélni, hanem a jövőbe tekintve a különböző pozitív kilátásokra is figyelni kell.
Magyarországon és Romániában az üzleti szféra jellemzően kkv-kból áll, azaz a magyarországi vállalati szféra 94%-át és a romániai 99,6%-át kis- és középvállalkozások teszik ki . Ha mindemellett mindkét ország esetében megemlítjük azt a tényt is, hogy az összes foglalkoztatott körülbelül háromnegyede a kkv szektorban dolgozik, akkor még inkább bizonyított ezen szféra gazdasági súlya. Köztudott ezen felül az is, hogy a társadalom megélhetése és jóléte nagyban függ ezen kkv-k gazdasági teljesítő képességétől. Továbbá a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének elemzése igen releváns lehet a Magyarországhoz és Romániához hasonló, jellemzően kkv-kból álló üzleti szférájú országok esetén is. Azonban a vállalatok versenyhelyzetének növekedése érdekében a kkv-k különböző finanszírozási forrásokhoz kell jussanak, tehát fontos, hogy ezen vállalatok élénkülő banki hitelezési kedvvel szembesüljenek a piacon egy olyan méretű pénzügyi válság után, mint amilyen a 2008-ban kezdődő volt, annak érdekében, hogy a recesszióban levő vagy stagnáló gazdaságot fellendíthessék.

A 2012-2013-as periódus ebből a szempontból igen szerencsésen kezdődött, mivel a pénzügyi válságot követően most először látott napvilágot olyan felmérés Magyarországon, amely a kkv-k hitelezésének piacán a rövid lejáratú hitelek iránti növekvő keresletre összpontosít. Ez alapján pozitívumként könyvelhető el, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együttesen 7%-kal több hitelt nyújtottak a kkv-nak 2012 első háromnegyed évében, mint egy évvel korábban, 2011-ben . Továbbá a pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása iránti igény élénkülése is igen fontos előrelépést jelent a szektorban. Ennek ellenére továbbra is megfigyelhető számos negatívum, többek között a kis- és középvállalkozások alacsony beruházási kedve, amely jelentősen nehezíti a kkv-k hitelezésének bővítését. A beruházások iránti alacsony kereslet úgy Romániában, mint Magyarországon is megfigyelhető. Magyarországon 2011-ben 19.935 vállalat ment csődbe, továbbá a csődbe ment vállalatok száma 21,9%-kal növekedett a 2011 harmadik negyedévéig csődbe ment kkv-k számához képest, az újonnan alakult vállalatok száma több mint 34%-kal csökkent. Romániában sem volt jobb a helyzet, 2011-ben 22.650 kkv indított csődeljárást. A beruházási hitelek iránti alacsony kereslet oka azzal magyarázható, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben igen kevés cég hajlandó vállalni a kockázatot és pénzt fektetni a tevékenysége bővítésébe.
Nagy problémát jelent az is, hogy a létfontosságú hitelek forrásaként jelenlevő bankok az úgynevezett „csak az kap hitelt, aki nincs rászorulva” politikát folytatják, azaz nagy számlaforgalmú, biztos alapokon álló vállalatokat kedvelnek és bennük látják a növekedési potenciált. Ennek oka, hogy a piacon megtalálható legtöbb bank nem kedveli az induló vállalkozásokat, inkább azon cégeknek nyújtanak támaszt, amelyek biztosan fizető, más szolgáltatásokat is igénybe vevő ügyfelekké válnak. Azonban ilyen kilátásokkal nehéz a vállalkozók beruházási kedvére hatni. Ha jövőbe tekintőek szeretnénk lenni, fel kell tennünk azt a kézenfekvő kérdést, hogy az ilyen esetekben elméletileg kedvező helyzetben levő új, innovatív vállalatokban rejlő erőt miért nem használják ki a bankok is? Avagy szükségszerű lenne-e beavatkozni az ilyen helyzetekben vagy inkább ki kell várni, hogy mit hoz a jövő?
 


Hogyan hatott az EU országainak adópolitikája a kkv-kra?
Szodorai Melinda, BBTE KGTK magyar tagozat, Vállalkozásmenedzsment mesterképzés, II. év

Az utóbbi években egyre több Európai Uniós tagország növelte adókulcsait. Az Eurostat adatai szerint 2011-ben az EU27 tagországaiban az adóteher a GDP súlyozott átlagának 40%-át tette ki. A vállalatokra vonatkozó adókat tekintve az Európai Unió tagországai közül Olaszországban volt 2011-ben a legmagasabb adószint, közel 70%-os, a legalacsonyabb pedig Luxemburgban van, 20%. A vállalatok teljes adókulcsa Romániában 44,9%, mely az EU-s átlagot, mely 44,2%, kicsivel haladja meg. Magyarország esetében pedig 53,3%-os volt az adókulcs.

Az Európai Unión belül Magyarország a hetedik, és Románia a tizenharmadik helyet foglalja el . Mindkét országban a kkv-kat több szempontból is hátrányosan érinti az adópolitika:

1. Az adóterhek magasak, így csökken a fizetőképes kereslet. Romániában az ÁFA mértékét 2010. július 1-től megnövelték 19%-ról 24%-ra, Magyarországon pedig 2009. július 1-én 20%-ról 25%-ra, majd 2012. január 1-től 27 %-ra. Magyarországon az első emelés hatása a retail szektor 2,3%-os visszaesésével járt, az infláció 3,1%-ról 5,1%-ra nőtt. Romániában pedig egy hónappal az ÁFA növelését követően a fogyasztás 5%-kal csökkent, az inflációt illetően pedig a várt 3,1% helyett 5,1%-os inflációt regisztráltak. Ennek direkt következménye tehát a csökkenő vásárlóerő, mely csökkenti a KKV-k árbevételét, így jövedelmezőségét is.

2. Az adók száma magas, emiatt a rendszer átláthatatlan és kialakul a fekete- és szürkegazdaság. Például Romániában egy vállalkozásnak 17 különböző féle adót kell fizetnie, míg a világátlag 9 és az EU átlag 11. Ennek okát az is magyarázza, hogy például Romániában a legmagasabb azon órák száma, mely az adózási dokumentáció előkészítését igényli, mégpedig 222 óra. Emiatt sok vállalkozás az adókerülés mellett dönt, ezért a pénzügyi kimutatások nem képesek a vállalkozás valós vagyoni és jövedelmi helyzetét tükrözni.
Az adók magas mértéke és magas számával ellentétben makrogazdasági szinten a legnagyobb gond az adók beszedésével van, hiszen még annak ellenére is, hogy ma már az adófizetők online felületen keresztül fizethetik adóikat, úgy a magyar, mint a román állam csupán az adók 60-70%-át tudja begyűjteni.
A magyar fiskális politika egy igen fontos változtatáson ment keresztül. Egyértelmű célként tűzték ki a jövedelemadók csökkentését és a fogyasztásra vonatkozó adók növelését. Jelentős adócsökkenést jelent az új KATA és KIVA törvény, mivel az 500 millió forint (kb. 1,7 millió euró) alatti bevételre a kkv-knak mindössze 10% adót kell fizetniük. Az ennél nagyobb bevételekre pedig 19%-os adót vetnek ki, ezzel is segítve a vállalkozások működését.

Romániában egyelőre csak kísérletezések vannak az adók csökkentésével kapcsolatban. A 2013-ra tervezett 16%-os jövedelemadó 12, illetve 8%-ra való csökkentése elmarad. Az új kormány hatékonyabb adóbehajtási terveket próbál eszközölni, mivel Románia Bulgáriát követően az Európai Unióban második az árnyékgazdaság aránya tekintetében. Magyarország is az EU-s átlag fölött helyezkedik el ebben a tekintetben. 2013-tól viszont nem adócsökkentés, hanem növekedéssel kellett ismét szembesülni, melyek leginkább a jogi személyeket érintették, ugyanis februártól lépett hatályba az a különadó, amelyet a kormány az energiaszállító- és értékesítő vállalatokra vetett ki. Ezen vállalatok a forgalmuk 0,5%-át kell befizessék az államkasszába. A legfeljebb 9 alkalmazottal és 65 ezer eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikro vállalatok eddig választhattak, hogy 16%-os társasági adót fizetnek, vagy forgalmuk 3%-át utalják át az államkasszába, de februártól nekik is az üzleti forgalmuk 3%-át kell befizetniük adóként. A gazdákat is érintő adózási törvénymódosítás értelmében jövedelemnormák alapján határozzák meg az adózási szintet.



Marketing a válságban – Merre tovább kkv-k?
Ambrus Tímea, BBTE, KGTK magyar tagozat, Marketing szakirány, alapképzés, II. év

Nem hivatalos források szerint negyedóránként csődbe megy egy kis- és középvállalkozás. Meggyőződésünk, hogy az egyetlen módja annak, hogy túléljük a válságot az egy új szemléletmód. Íme néhány javaslat:
1. Találjunk ki új, a termékeinkhez kapcsolt, személyre szabott, bizalomgerjesztő szolgáltatásokat! Ez azért fontos, mert válság idején az emberek egyre inkább kockázatkerülővé válnak, tehát nagyon nehéz új termékekkel betörni egy piacra. Ezért jobb stratégia a már befutott termékek új köntösbe helyezése és kiegészítése új szolgáltatásokkal.

2. Válasszuk ki a lehető legköltséghatékonyabb kommunikációs csatornákat! Erre egy nagyon jó példa a saját honlapok promoválása, hiszen ennek megvan az a legnagyobb előnye, hogy olyan potenciális vásárlókat vonz, akik eleve nyitottak arra a termékre, amit kínálunk. Ugyanakkor, a kkv-knak nagy lehetőséget jelent a Facebook is: széles körű felhasználói bázisa és egy jól kitalált játék percek alatt megnövelheti a forgalmunkat.

3. Építsük és ápoljuk a vállalkozásunk üzleti kapcsolatrendszerét! Folyamatosan keresni kell, hol lehet új vállalkozókkal találkozni, akik újabb és újabb lehetőségeket hoznak a vállalatok számára. Inkubátorházak, klaszterek és szövetségekbe való tömörülések mind-mind növelhetik ismertségünket és hatékonyságunkat.
 

 


FEL

Hozzászólások  

 
#7 Kocsis Gabriella 2013-03-28 11:01
A válság utáni pozitív kilátások című cikkben Bordás Eszter ügyesen rátapint, hogy nem lehet eltúlozni a kkv szektor fontosságát. Sajnálatos módon azonban a bankok Magyarországon a 2008-as válság óta csökkenő mértékben hitelezik a vállalkozásokat. De a bankok elsősorban olyan kérdésekre adott minél kimerítőbb válaszokkal tudnak mit kezdeni, mint:"hogyan szeretné a cégét építeni és hol szeretné látni cégét öt éven belül". Amíg az operatív célokra igénylik a vállalkozások a banki hiteleket addig adósak maradnak a fenti kérdés teljes körű megválaszolásával.

A probléma megoldásához két dimenzióban kell gondolkodnunk. Egyrészt a kommentekben már említett "helyzetbe hozás". Ebben kiemelkedő szerep jut a pályázati rendszer mind teljesebb átgondoltságának. A pályázati lehetőségek kihasználtságával, pontosabban kihasználatlanságával mi magunk is szembesülünk az adminisztratív követelményekkel kapcsolatban (a jelenleg futó munkahelyteremtő pályázat tanulsága például, hogy a kis-és középvállalkozások számára már az előírt két fő folyamatos foglalkoztatási kötelezettsége is kihívást jelent). Másrészt magán a vállalkozói gondolkodáson kell változtatni. Az operatív ügyintézés mellett a stratégiai gondolkodást kell erősíteni a menedzsment körében. Ebből a szempontból emelkedik ki a Kkv Ház is, vagy akár a Fivosz, illetve pályázati téren A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása címen, továbbá folyamatosan van lehetőségük a cégeknek Vállalati tanácsadás címen.
A Marketing a válságban cikk elég foghíjasra sikerült. A már meglévő szolgáltatások újakkal kiegészítésének tanácsát mindenképpen hasznos érzem. Azonban szükséges mankónak tartom a a vállalkozás profiljával való folyamatos összevetését, hogy nehogy elszálljon a marketing stratégiánk. A facebook nem nyúlt tényleges megoldást az üzleti kapcsolatok kialakítására. Ráadásul a bújtatott marketing az agressziójával ebben az esetben vissza is üthet. Úgy vélem komoly érdemei lehetnek a vita esteknek, üzletember találkozóknak tapasztalatcsere, és együttgondolkodás mellett a vállalkozások mind teljesebb együttműködésének korábban nálunk elhanyagolt lehetőségei kiaknázásában.
 
 
+1 #6 Balyó László 2013-03-25 13:56
Kedves Bordás Eszter,
a banki finanszírozás nem érzelmi kérdés. Utalok ezzel arra a kijelentésére, hogy a „ legtöbb bank nem kedveli az induló vállalkozásokat.” A bankok a piaci tendenciák, a vonatkozó szabályok és profitérdekeik szerint működnek. Nincs egyébként azzal sem gond, ha az intézmények saját értékeik szerint járnak el. Mindig felvetik, hogy „csak az kap hitelt, aki nincs rászorulva”. Ez így nem is igaz, de ha olyan hitelezést folytatnának, mely nem felelős, fedezetlen, akkor annak kárát a betétesek és a tágabb gazdasági közösség viselné ( lásd napjainkban ciprusi bankok világa ).
A probléma a kkv-k finanszírozása kapcsán az, hogy más pénzügyi szervezetek is a kereskedelmi bankok értékei szerint járnak el, s nincs ( kevés az ( ?)) olyan pénzügyi megoldás, mely a kkv-k tényleges érdekeit célozná.
Amit a kkv-k finanszírozásnak gondjaként értékelünk : az –elegánsan- a kereslet kínálat összhangjának hiánya : A kkv-k jelentős része induló vállalkozásként , a tartós, befektetési jellegű forrást keres, míg a kínálatot már stabil üzletmenetű , ideiglenes ( banki ) forrást igénylőkre alakították ki..
A befektetési források is ideiglenes jellegűek, illetve olyan hozamkövetelményt állítanak az induló, egyébként is tőkehiányos vállalkozások elé, melyek nehezen teljesíthetők.
Ha valós finanszírozási megoldásokat keresünk, akkor nem a kereskedelmi bankokat noszogatjuk, hogy érdekeik ellen cselekedjenek, hanem olyan pénzügyi ( példa erre Ausztriában volt 50( !) éves lejáratú magánpanzió létesítési hitel) megoldásokat kellene létrehozni, melyek a valós keresletre épülnek és olyan pénzügyi intézmények finanszírozzanak, melyek a hosszú távú kockázatviselői képességgel rendelkeznek.
 
 
+1 #5 Varga Zoltán 2013-03-25 12:57
Visszafelé haladnék véleményekkel:
Marketing, dr Szabadkai Antal klub társammal picit vitatkoznék, egy hallgató anyagát olvassuk akinek a marketing nem lehet más mint tankönyv ízű, emlékszem még én is milyen nagy örömmel olvastam a Kotler könyvet és próbáltam beilleszteni abba közegbe ahol akkor éltem. Nem sikerült nem volt tapasztalatom. Így lehet evvel Tímea is. Szerintem érdemes lett volna inkább avval azonosulni a kkv. szektoron belüli profilok marketing profiljával, pl.: szolgáltatói marketing, kereskedelmi, termelő, stb... Evvel könnyebb azonosulni és könnyebben meg lehet fogni a témát is. Az minden esetre igaz, hogy a válság kurzus átértékeltette a kommunikációs politikáját a kkv.-nél is.
1-2 témában témában viszont egy aktuál terminussal élve bátrabban beszéljünk unortodox megoldásokról. Mi lenne, ha innovációs finanszírozással foglalkoznának a bankok. Persze bármilyen ötlet is fogalmazódik majd meg biztosan túl mutat a bankok pénz kereskedelmi feladatán. Na ezért jó egy fiatal elme, hogy a bank is jól járjon és a ügyfele is szintén jól járjon.
Az adózási elemzés elgondolkodtató, tanulságos.
 
 
+4 #4 Némethné Dr. Gál Andrea 2013-03-25 11:20
Két szempontból is nagyon értékes munkának tartom a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak írásait. Egyrészt a kkv-szektor kilátásait, versenyképességét döntő módon befolyásoló tényezőket - mint a finanszírozás, adópolitika, marketing - helyezték elemzésük középpontjába, másrészt nemzetközi összehasonlításra törekedtek Románia és Magyarország vonatkozásában. A kkv-szektor teljesítőképességét befolyásoló tényezők elemzése nemcsak magának a szektornak a szempontjából fontos, mivel ez a vállalati kör gazdasági súlya - különösen foglalkoztatási szerepe - okán döntő mértékben befolyásolja az egyes nemzetgazdaságok versenyképességét. (Itt hívnám fel a szerzők figyelmét egy apró pontatlanságra: a Magyarországon működő közel 700 ezer működő vállalkozásnak nem 94, hanem 99,9%-a a kkv-körbe tartozik.)

A kkv-k finanszírozási forrásokkal való ellátottsága az egyik legfontosabb versenyképességi tényező, amin belül kiemelt szerepe van a bankhiteleknek. Így van ez még akkor is, ha Magyarországon a kkv-k kb. 2/3-a bankhitel nélkül gazdálkodik, ami jóval alatta marad az EU-átlagnak, vagyis mindenképpen a hitelellátottság fokozása lenne kívánatos. Ebből a szempontból örvendetes tényre hívta fel a figyelmet a tanulmány: 2011-ről 2012-re 7%-kal nőtt a szövetkezeti hitelintézetek kkv-hitelezésének volumene. Ezt azzal egészíteném ki, hogy a részvénytársasági hitelintézetek 2011-ben 5-szörös, 2012-ben pedig közel 6-szoros volumenben hitelezték a kkv-szektort a szövetkezeti hitelintézetekhez képest, és körükben 2011-ről 2012-re több mint 23%-kal nőtt a kkv-knak nyújtott hitelek összértéke. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2012-es hitelkihelyezések összege míg így is 13%-kal alatta marad az utolsó válság előtti évben (2008-ban) kihelyezett összegnek.
Mindebből világosan látszik a pozitív elmozdulás - ahogyan a tanulmány is megállapítja -, azonban látszik az is, hogy még messze nem heverte ki a szektor a válság következményeit.
 
 
+2 #3 Dr. Nagy Gyula 2013-03-25 09:53
Dr. Nagy Gyula
Az eddigi válságok általános tapasztalata az volt, hogy mindenütt a kis- és közepes vállalkozásokat sújtotta a legnagyobb mértékben, de az is megfigyelhető volt, hogy a legrugalmasabban ennek a szektornak a szereplői reagáltak, és próbálták megtalálni az utat az előre menekülésben. Úgy tűnik, a mostani, immár fél évtizede zajló globális pénzügyi válság közepette sincs másként. Ez a szektor persze, még „békeidőkben” sem nélkülözheti azt a célirányos állami támogató gondoskodást, amely a mérethátrányaikból fakadó következményeket hivatott ellensúlyozni. A kkv-politika keretében alkalmazott eszköztár nagyon jól megfér a versenypolitikával, ahogy ezt a német gazdaságban évtizedek óta jól működő ún. „Mittelstandspolitik” is igazolja. Nagyon tanulságos ennek a hosszú ideig szlogenként használt üzenete is: „Hilfe zur Selbsthilfe”, azaz segítség ahhoz, hogy aztán magukon tudjanak segíteni.
Nos, ma ez a segítség a helyzetbe hozáshoz alapvetően a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást jelenti, hogy a túlélő üzemmódból ki lehessen törni. Ha ez a kkv-k közül mind többeknek sikerül, akkor a gazdaság egésze is esélyt kap, mert teljesen korrekt az a helyzetértékelés, ami a „Válság utáni pozitív kilátások” című dolgozat összefoglalójában ennek a vállalati körnek a jelentőségéről olvasható. A kkv-k valóban nélkülözhetetlen szereplői a gazdaságnak, nem csupán foglalkoztatási, de innovációs szempontból is. Számos empirikus tanulmány bizonyítja, hogy a rugalmas alkalmazkodás, a megújulási kényszer, az innovációs hajlandóság igen magas fokú ebben a vállalati szférában. A körükben lefolytatott felmérés arra enged következtetni, hogy némileg élénkült a kereslet a rövidlejáratú hitelek, valamint a pályázati forrással támogatott beruházások finanszírozása iránt. Áttörésről még nem beszélhetünk, de valami elindult.
A vizsgált felmérés megállapításaival egybecsengenek az egyik hazai kereskedelmi banknak a kkv-k körében az elmúlt év végén hétszáz hazai kisvállalati vezető megkérdezésével végzett kutatási eredményei is. A megkérdezett kisvállalkozások közel kétharmadának nőtt a finanszírozási igénye: az új hitelkihelyezések több mint fele ugyan rövid lejáratú célokat szolgált, a működés fenntartását, de például a mezőgazdasági vállalkozások beruházási hajlandósága egyértelműen nőtt, ami növelte a keresletet a hosszú lejáratú hitelek iránt. A beruházási tervek között főként tárgyi eszköz, berendezés, gép vásárlása vagy korszerűsítése szerepel. Tízből három válaszadó ingatlanhoz kapcsolódó beruházásban – építés, vásárlás, korszerűsítés – gondolkodik, de várakozáson felüli a járművásárlási szándék, illetve az informatikai-távközlési infrastruktúra fejlesztése. Ha térségi összehasonlításban nézzük a fejlesztési célok jelentőségét, akkor örvendetes, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban is van igény előnyös finanszírozási feltételek mellett a beruházási hitelekre.
Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a megkérdezett kisvállalkozásoknak csupán 15 százaléka pályázott eddig uniós támogatásra, jóllehet 13 százalékuk rögtön sikerrel is járt. Az uniós pályázatoktól való idegenkedés legfőbb okaként a nehezen teljesíthető adminisztrációs követelményeket, továbbá a kötelező minimális önerő finanszírozását jelölték meg. Ha nem is dúskálhatnak a vállalkozások ezeknek a problémáknak a kezelésére alkalmas megoldásokban, szerencsére már vannak a piacon alkalmas finanszírozási lehetőségek. A kkv-k számára komoly segítség például az UniCredit Banknál elérhető, államilag is támogatott Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel, amellyel kedvező kamatfeltételek mellett biztosítható a saját erő egy jelentős része a beruházás megkezdéséhez. A pályázaton elnyert támogatáshoz a cégek csak a beruházás befejezését követően jutnak hozzá, erre a problémára jelenthet megoldást a Támogatást Megelőlegező Hitel, amit a Széchenyi Kártya Program nyújt.
 
 
+2 #2 Szép Norbert 2013-03-25 08:46
Én Ambrus Tímea elemzéséhez szólnék hozzá.

- Az 1-es ponttal teljesen egyetértek, kell egy belépő termék, vagy a termékeket/szolgáltatásokat csomagba kell rakni, és ott elrejteni a hasznunkat. Sajnos a cégek nagy részének marketing stratégiája kimerül az árversenyben.

- A 2-es pontban a legköltséghatékonyabb hirdetési formával viszont nem értek egyet. Több hónap belefektetett munkával lehet a cégnek 3-4000 likolója facebookon, de azzal csak az oldal látogatottságát növeli főképp, a vásárlási konverzió nagyon alacsony lesz. Egyszerűen értéktelenek a látogatók, mert egy nyereményjáték miatt likeolták az oldalt, nem azért mert érdekli őket a terméked/szolgáltatásod. Pl a Google Adwords egy jóval költségesebb hirdetési forma, de konverzió tekintetében az a legjobban megtérülő.

- A 3-as ponttal teljesen egyetértek, a vitaestek, üzletember találkozók, stb által kiépített kapcsolatok - ha nem is azonnal - rendkívül pozitív hatással lehetnek a cégünk helyzetére.
 
 
+1 #1 Dr. Szabadkai Antal 2013-03-25 07:42
Örömmel olvastam a Kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem hallgatóinak írásait. Olyan fontos témakörökről írtak, amelyek mostanában háttérbe szorultak. Bordás Eszter írása rávilágít arra, hogy újabb kkv-csődhullám tanúi vagyunk,Szodorai Melinda pedig elemzi a magyar és román adórendszer viszonyát az EU-átlaghoz viszonyítva. Mindkét írás megérne egy-egy részletesebb vitát klubrendezvényeink egyikén.

A KKV szektor Romániában és Magyarországon is jelentős teherviselője a gazdaságnak. A 2 szerző írása ( Bordás Eszteré és Szodorai Melindáé ) arra világít rá, hogy a két szomszéd ország kormányai hiába deklarálták KKV-barát céljaikat a gazdasági válság ezek megvalósítását megakadályozta. Az egyensúly megteremtése és fenntartása ugyanis mindkét államban kiemelt prioritás. Ambrus Timea irása kissé kidolgozatlanabb, ötlet illetve tankönyv ízű. Annyi azonban biztosan megszívlelendő belőle, hogy a KKV-k kapcsolati rendszereiket és a legkorszerűbb marketing módszereket még nem használják ki eléggé, ezért ezekre az eddiginél nagyobb figyelmet célszerű fordítaniuk.
 

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)