2019 május 14-én ismét KKVHÁZ a Pénzügyminisztériumban


Téma:
Téma: A kisvállalatok pénzügyi tudatossága 2019

2019 május 14 (kedden) 15:30 – 18:00

Pénzügyminisztérium (V.; Dorottya u. - Wekerle u. sarok)

 


KKVHÁZ
 

#

KKVHÁZ KKVHÁZ
 

KKVHÁZ

KKVHÁZ
 

Nők, nemzetközi környezetben

Üzleti reggeli keretében, a témában érintett közismert hölgyek osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal, akiket érdekelt vagy érintett az interkulturalitásból fakadó különbözőség.

A Joint Venture Szövetség Hölgyklubjának és a WIFI Menedzser Fórum közös rendezvénye.

A rendezvény szervezői, nemzetközi környezetben működő vállalatok női vezetői (Szendrey Silvia – Joint Venture Szövetség és Földváry Beáta – WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet), mindketten feladatuknak tekintik, hogy segítsék a külföldiekkel való együttműködést, támogassák a vállatok interkulturális kommunikációját mind cégen belül mind vállalaton kívül. Az ötlet, hogy kifejezetten nőknek adjanak tanácsot a kulturális különbségek leküzdéséhez, nagy érdeklődést váltott ki. A résztvevők bevonásával folytatott eszmecserék kapcsán olyan témák kerültek előtérbe, mint magyar nők külföldön, külföldi nők Magyarországon, tanácsok külföldre készülők számára, férfi és női vezetők közti különbségek nemzetközi és hazai projektekben.

 

Mind a négy előadó hosszabb vagy rövidebb ideig élt külföldön, Magyarországon pedig irigylésre méltó karriert futottak be. Mindannyian örömmel meséltek első találkozásukról az idegen kultúrával. Egyetértettek abban, hogy ahol jó turistának lenni nem biztos, hogy élni és dolgozni is ugyanolyan kellemes. Keresztury Éva (Hilltop Neszmély Borászati Zrt. alapítója, tulajdonosa) aki elérte, hogy Angliában az egyik vezető áruházlánc polcain magyar bort is áruljanak, londoni tapasztalatairól beszélt. Ő vetette fel először, hogy habár Anglia fővárosa vonzó turisztikai célpont, nagyon magányosnak is lehet ott lenni. Ezzel ellentétben, derült ki a további vélemények kapcsán, olyan városban, mint például Frankfurt, sokkal kellemesebb élni, mint turistáskodni. Női vezetőként Keresztury Éva úgy tudja megállni a helyét, hogy nem törekszik a szakmabéli férfiak elismerésére. A nők magyarországi helyzetét - a borszakmára vetítve - úgy jellemezte, hogy nálunk még mindig azt tartják: a férfiak szakértők, míg a nők legfeljebb ügyesek, legjobb esetben is csak jó kereskedők lehetnek. Sajnálatosan tapasztalja, hogy leginkább akkor sikeres egy tárgyalása, ha férfi borszakértővel közösen képviseli cégét. Külföldön azonban nem érzékelt ez irányú megkülönböztetést.

 

Kedves történetet osztott meg a női – férfi elismertségi témában Matheidesz Réka, a WAMP kitalálója és ügyvezetője. Egy díjátadón férjével együtt vettek részt, ahol az asztaltársaság végig a párjától érdeklődött, annak szakmájáról, üzleti tevékenységéről. Rékát csak néha-néha kérdezték meg az otthoni dolgairól, gyereknevelésről. Igencsak elképedt mindenki, amikor díjazottként őt szólították fel a színpadra. Történt mindez 2010-ben Az Ernst & Young Év üzletembere pályázatán, ahol Matheidesz Réka egyedüli nőként nyert díjat a „Merész Újító” kategóriában.

 

Maszkulin társadalom vagyunk, erősítette meg Lydia Skene is, aki immáron húsz éve érkezett Magyarországra, és jelenleg interkulturális coach-ként külföldieknek segít beilleszkedni. Ehhez a témához kötődik az ő egyik megfigyelése is, miszerint a magyar férfiakat dicsérni kell, ha jót - ha rosszat tesznek. A magyar nőknek ez fel sem tűnik, míg a külföldről érkező nőknek, bizony meg kell tanulniuk így viselkedni. Ez szintén kulturális sajátosságunk, mert a hozzánk érkező külföldi férfiak ilyetén bíztatást nem igényelnek.

 

Közismert frázis, hogy minden sikeres férfi mellett egy erős nő áll. Úgy tűnik, hogy ezekre az erős nőkre szükség is van. Danks Emese kormányszóvivőként vált közismertté és jelenleg az Erste Bank kommunikációs igazgatója. Többször vesz részt olyan értekezleten, ahol egyedül képviseli a női nemet. Emese arra hívta fel a figyelmet, hogy a női vezetőket pont a női mivoltuk teszi értékessé. Kreatívabbak, jobban hallgatnak a megérzéseikre és például krízishelyzetben valahogy jobban helyt is állnak. Ilyen esetekben felértékelődik a szerepük. Fontosnak tartja, pont e tulajdonságok miatt, hogy „nőnek” kell maradni, akár vezetői munkakörben is. Megjegyezte azonban, hogy a vezetői szerepet tanulni kell, mert könnyebb megszerezni, mint megtartani.

 

Karrierépítés kapcsán - nők között - kihagyhatatlan téma a gyerekvállalás és az ezzel járó munkaerőpiacról való kiesés kezelése. Testközeli példát hozott fel az egyik várandós résztvevő, akinek külföldi felettese igencsak értetlenül állt, és szinte felfogni sem tudja azt, hogy egy magyar nő minimum egy évet szeretne gyereknevelésre szánni. És ez csak a jéghegy csúcsa, hisz Magyarországon hivatalosan három évig lehet otthon maradni, igaz, ebből a harmadik évben már jóval kevesebb a gyereknevelési támogatás. Ekkor már, feltételekhez kötötten, de újra munkába lehet állni. Sokan választják a két évet otthon, azonban (akár munkahelyféltésből, akár az anyagiak miatt, vagy a tudatos karrierépítés végett), de már felfedezhető egyfajta tendencia, hogy egyre többen egy év után térnek vissza dolgozni. Paradoxon helyzet áll fenn multinacionális cégeknél Matheidesz Réka szerint, hisz a Magyarországon egyedien hosszú szülési szabadság lehetőségét a külföldiek nehezen tudják tolerálni, míg ha egy kismama túl hamar megy vissza dolgozni, az gyakran a hazai környezetben kelt megütközést. Danks Emese szerint ez változni fog. Makrogazdasági szempontból is indokolt lenne a változás illetve lévén, hogy a gyermeket két ember vállalja, így a külföldön már elfogadott módon, Magyarországon is hamarosan bevált szokássá válhat majd a GYED – GYES időtartamának megosztása a két szülő között. Mindenki egyetértett azonban abban, hogy a választás lehetőségét meg kellene hagyni. Aki szeretne és megteheti, maradjon otthon akár három évig is, azonban aki számára ez nem megoldható, meg kell teremteni a mihamarabbi munkába állás és a gyerek megfelelő elhelyezésének feltételeit.

 

Hogyan lehet idegen kultúrában nőként boldogulni? – tette fel a kérdést Földváry Beáta, a rendezvény moderátora. Lydia Skene arról győzött meg mindenkit, hogy - három gyerekes anyaként, a nyelvet nem ismerve, család nélkül sokkal nehezebben - egy idegen országban is lehet „új életet” kezdeni. Tapasztalata szerint sajnos az itt élő külföldiek ritkán tanulnak meg magyarul, így nem ismerik jól a történelmet, a kultúrát, ezért nincsenek teljesen tisztában a magyarok viselkedési mintáival. A nálunk felmerülő problémák épp ezért gyakran meglepetésszerűen érik őket. Szakértőként Lydia tanácsa, hogy nyitottnak kell lenni és a büszkeséget félretéve a problémákat őszintén meg kell beszélni. Ez a magatartás a külföldiek számára pozitív megítélés alá esik, míg a panaszkodást negatívumként élik meg. Lydia az elfogadás és megértés mellett érvelt. Nemcsak a magyarok állnak néha értetlenül egy külföldi vezető irányítása alatt, hanem sok külföldinek is nehéz kiigazodnia a magyar mentalitáson. Ezt szem előtt tartva a tolerancia az, amely megkönnyíti a kultúra közi különbségek áthidalását.

 

A külföldön életvitelszerűen tartózkodás esetén Danks Emese is megemlítette a toleranciát. Ez szükséges ahhoz, hogy sikerrel lehessen más kultúrát adaptálni, azonban fontosnak tartja nemzeti identitásunk megőrzését is. A gyökereink és génjeink miatt van, amin nem tudunk változtatni, de sok mindent meg tudunk tanulni és ezzel könnyebbé tehetjük az életünket külföldön. Habár elengedhetetlen a magas szintű nyelvtudás, el kell fogadni, hogy sohasem válik senkiből akcentus nélküli helybéli.

 

Sajnálatos dolog, vetette fel a témát Danks Emese, hogy amíg a 90-es években Magyarország megítélése pozitív volt, addig ez mára negatívvá vált. Egyfajta bizalomhiány érezhető, amellyel a külföldön szerencsét próbáló magyaroknak is meg kell küzdeniük. Matheidesz Réka szerint nyitottnak kell lenni, mert kulturális beágyazottság nélkül nehéz, és sok energiát kíván, nulláról felépíteni egy életet. Érdemes a kitelepedés előtt körülnézni „kicsit csak úgy létezni”, fogalmazott Keresztury Éva aki szerint, ha a külföldi munka mellett dönt valaki, érdemes minél fiatalabban belevágni. Danks Emese összefoglalva azt tanácsolja, hogy a mindenekelőtt maradunk meg önmaguk, használjuk ki empatikus képességeinket, mert úgy sikeresebb az együttműködés az idegen kultúra képviselőivel.

 

A rendezvény hivatalos programja után a résztvevők egymással osztották meg élményeiket, gondolataikat, illetve azt, hogy a következő WIFI Menedzsment Fórumnak mi legyen a témája.

 

Ebből az összefoglalóból is kitűnik és a WIFI Hungária is tapasztalja - sok magyarországi vállalat rendel meg interkulturális témakörben tréninget -, hogy a magyarok nyitottak a külföldiekkel való sikeres együttműködésre. Információkat adott kultúrára szabott tréningeken, vagy a szervezők által rendezett hasonló témájú rendezvényeken is van lehetőség beszerezni.

 

Máthé Enikő, képzési menedzser, WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet



FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)