#

 
 

Pest-Általános üzletviteli tanácsadás-Államigazgatás

Költségvetési vita - 2013

  • vissza a szakértő profiljához
Egymásnak feszülő politikai és szakmai érvek a költségvetési vitában. 2012.12.10-én tárgyalta a Magyar Országgyűlés Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében a 2013. évi állami költségvetés módosítását.

Magam a sajtó páholyból figyeltem mintegy két és fél órán át az előterjesztőt és a hozzászólókat. Elhatároztam, hogy írok egy rövid, szubjektív tudósítást a parlamenti vitáról és a vita közben ébredt gondolataimról.

A túlzott szubjektivitás elkerülése érdekében ma reggel gyorsan átfutottam a 4 országos napilap híradását erről a számunkra nagyon fontos, a magyar KKV-k mozgásterét is meghatározó dokumentumról, amely a 2013. évi állami és önkormányzati pénzköltés, adóbefizetések sorsáról dönt.

A 4 országos napilap közül a legjobbnak és legalaposabbnak a Magyar Nemzet híradását találtam. Konkurálni nem kívánok vele. Saját, elsősorban szakmai nézőpontom szerint Matolcsy miniszter úr expozéja tárgyszerű, lényegre törő és nem túl hosszú volt. Nyilvánvalóan a 2013. évi módosított költségvetési javaslat előnyös oldalait emelte ki, a költségvetési hiány 3%-os határ alatt tartását, a munkahely védelmi program folytatását, az intézményi rendszer működőképességének fenntartását és a jelentős költségvetési tartalék képzést emelte ki. A cél, hogy 2013-ban Magyarország kikerüljön az EU túlzott deficit eljárása alól, amely minket már szankciókkal is fenyeget, nyilván közös érdek. Viszonylag kevés szó esett arról, hogy ez a társadalom és gazdaság szereplőitől elég komoly áldozatokat igényel 2013-ban is. Az idei 1-1,5%-os csökkenés után a GDP jövőre 0,9%-al növekedik a költségvetési prognózis szerint, a 2011. évi szintet ( és a 2008. évi, válság előttit sem ) tudjuk ezzel elérni.

Az első hozzászóló Gyurcsány Ferenc független/DK-s képviselő, ex miniszterelnök volt. Erőteljes és szenvedélyes kritikája, amely sok megalapozott elemet tartalmazott lényegre törő volt, leginkább a prognózisok megbízhatóságát ( az eddigi tapasztalatok szerint, itt elég nagy a kérdőjel ) és a beruházások nagyon alacsony, az állóeszköz állomány szinten tartását, újrapótlását sem biztosító 16%-os színvonalát tette szóvá.

Az első reagálások élesek voltak és nem a kritika tartalmával, hanem a bírálatot mondó képviselő személyével, 2004-2009 tavasza közötti miniszter elnöki pozíciójából fakadó felelősségével foglalkoztak. A kormánypárti képviselők szerint a 2002-2010 közötti felelőtlen kormányzati politikának nagy/meghatározó szerepe van abban, hogy a jelenlegi kormány költségvetési mozgástere szűk. ( Megjegyzem, hogy a 2004-2011 közötti időszak EU tagállamainak eladósodási pályáját vizsgálva kevés kivételtől eltekintve azt tapasztalhatjuk, hogy a túlnyomó többség a gazdasági konjunktúra kifulladására majd válságba, visszaesésbe fordulására az állami eladósodás növelésével, túlköltekező konjunktúra élénkítéssel reagált. )

A 16 órától folytatott vitát a TV csatornák nem közvetítették. A frakció vezetők vagy vezérszónokok hozzászólásait általában a másik oldal 2 perces reagálásai követték.

Rogán Antal FIDESZ frakcióvezető szintén a 2013-as költségvetés, Matolcsy miniszter által már említett pozitívumait emelte ki, Gyurcsány Ferenc felszólalására csak röviden reagált. ( Költségvetési területtel és makrogazdasági kérdésekkel több évtizede foglalkozó közgazdászként megjegyezhetem, hogy a 2006-ban meghirdetett Konvergencia Program, majd a 2008/2009. évi válságkezelő csomagokhoz hasonlóan a jelenlegi költségvetési korrekciók, több területen is megszorítások elkerülhetetlennek látszanak az egyensúly helyreállítása érdekében. 1-2 felszólaló ellenzéki képviselő a mostani megszorításokat a Bokros-csomaghoz hasonlította. )



Dr. Nyikos László jobbikos képviselő, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke szakszerű kritikát mondott, többek között azt is kifogásolta, hogy a kormány nem mutat példát önmagán a takarékoskodásban.

A szocialista Kiss Péter a munkaügyi és szociális kiadások több elemének csökkentését kifogásolta 2012-őhöz képest és veszélyesnek tartotta a tervezett infláció növekedését is 4,2%-ról 5,2%-ra, amely szerinte az ideihez hasonlóan a valóságban elérheti a 6%-ot is, amivel sajnos vezetjük az EU-s „élmezőnyt”.

Z. Kárpát Dániel ( Jobbik ) és Vágó Gábor ( LMP ) erőteljes kritikát mondtak a tárgyalt költségvetés hiányosságairól, előbbi szerint a kormány beismerte a Széll Kálmán terv 2.0 tarthatatlanságát, utóbbi pedig kijelentette, hogy „ a nyári költségvetés megbukott”.

Hiller István ( MSZP ) azt bírálta, hogy a pedagógus életpálya modell megvalósításához és a 2013/2014 évi tanév pedagógus béremeléséhez 3 hónapra szükséges 73 milliárd forint nem került be a költségvetésbe. Ennek 12 hónapra számított összege pedig 292 milliárd forint lenne, ami a 2013-ra tervezett kb 600 milliárd forintos költségvetési tartalék felét is elérné. ( Amennyiben mégis sor kerülne erre a béremelésre, akkor 3 x 73 milliárd forint már a 2014. évi költségvetést terhelné.

A fideszes Puskás Imre ( több párttársához hasonlóan ) azt állította, hogy a mostani költségvetés az egészségügyi, oktatási és a többi intézményrendszer fenntartható finanszírozását biztosítja a megkezdett reformokkal és korrekciókkal.

A Balczó Zoltán és Veress János volt pénzügyminiszter között kialakult vitára válaszában Szathmáry Kristóf államtitkár visszatért. A 2006-os költségvetéssel kapcsolatos trükközés vagy valótlan adatközlés vádját ugyanis az e tárgyban született bírósági ítélet alapján Veress János ex pénzügyminiszter visszautasította. Az államtitkár mégis hiteltelennek ítélte emiatt a szocialista ellenzéki politikusok bírálatait.

A KKV szektor számára fontos fejlemény, hogy átmenetileg az EU-s projektekhez magyar forrásból fizetendő önrész lecsökken, az igaz viszont, hogy később ezt az EU kasszákba vissza kell fizetnünk.

Az előterjesztő a javaslatban az államháztartás központi alrendszerének bevételi összegét
15 313,8 milliárd forintra csökkenteni, a kiadási főösszeget pedig 16 155,7 milliárd forintra növelni javasolta. Ezzel a hiány a korábban tervezett 653,9 milliárdról
841,8 milliárdra nő, a GDP 2,7 %-ára.

A kormánypártok jelenlegi, több mint 2/3-os többsége nem teszi kérdésessé a költségvetési javaslat viszonylag kis horderejű módosításokkal való elfogadását.

Szakértőként annyi állapítható meg, hogy 2013 sem lesz ugyan könnyű éve a magyar társadalom és gazdaság aktív szereplőinek, a vállalkozóknak és a KKV szektornak, de némi javulás, konszolidáció és az idei 1-1,5%-os GDP csökkenés után 1 %-nyi növekedés várható. A 2012. évi GDP csökkenésben elég nagy szerepe van a gyenge mezőgazdasági termés eredménynek, az aszályos év miatt. Ez egyébként a 2011. évi 1,6%-os növekedésnek is közel 60%-át okozta, az akkor kiugróan jó agrár termés eredmények miatt.

Fogyasztóként és állampolgárként remélhetjük, hogy 2013 jó termést hoz a mezőgazdaságban és a kormány prognózisai beválnak, költségvetése 2013-ban stabilnak és tarthatónak bizonyul.


dr. Szabadkai Antal tanácsadó
 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)