NGM – KKVHÁZ       Veszprém
Hogyan javíthatjuk Veszprém megye verseny helyzetét?

2017 április 18 15:00 – 17:00 Megyeháza Könyvtárterem
Veszprém Megyeháza tér 1

NGM - KKVHÁZ     2017. június 28. 15:00-18:00
A KKV szektor gazdasági és társadalmi jelentősége
A budapesti kis- és középvállalkozók gazdasági és kulturális klubja.
A magyar mikró- kis- és középvállalkozók gazdasági és kulturális klubja

Nemzetgazdasági Minisztérium (Budapest 1051 Dorottya u. 2) Pénztár terem

2017. május 2. 15:00-17:30     Ágazati csúcstalálkozó
Humán erőforrás és szervezetfejlesztési csúcstalálkozó
Az NGM-KKVHÁZ Kisvállalkozás-fejlesztési klubja

Nemzetgazdasági Minisztérium Pénztárterem (Budapest Dorottya u.)

 

#

 

 

Legfrissebb cikkeink

A komposztálás előnyei
A komposztálás előnyei A hulladékkezelés összetett környezeti probléma:a hulladékban fellelhető értékes anyagok hasznosítása, illetve a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanítása egyre költségesebb feladat
Ökológia Nap Kálmánházán
Ökológia Nap Kálmánházán Választás Után… egy azok közül, akik ébren is tudnak álmodni! „Mindenki tudja, hogy ezt nem lehet megcsinálni! Jön valaki, aki ezt nem tudja és megcsinálja” /Einstein/
Forrás összefoglaló 2016. március
Forrás összefoglaló 2016. március

Új rendszer az uniós pályázatok értékelésére.

Kelet-közép-európai kilátások
Kelet-közép-európai kilátások Elöljáróban egykérdéses interjú Dr. Bod Péter Ákossal, aki Kelet-közép-európai kilátások címmel tart vitaindítót a VII. Kelet-Közép-Európai KKV Csúcstalálkozón.
Marketing eszközök használata Szlovákiában
Marketing eszközök használata Szlovákiában A marketingeszközök a piacgazdaság kialakulásával robbanásszerű változáson mentek keresztül.
Újra pályázhatnak a Közép-Magyarország régió vállalkozói is!
Újra pályázhatnak a Közép-Magyarország régió vállalkozói is!

Október végén megjelent a Kormány 1786/2015. (X.30.) határozata, melyben megállapításra kerül a 2015. évi Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) éves fejlesztési kerete.

De valójában mi számít a kkv-nak?

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Új módszertannal osztályozza a kkv-kat a statisztikai hivatal.

Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az új módszertan alapján a 2015. évi előzetes adatok szerint 674 416 volt a kkv-k száma, és 4831 vállalat esett ki a korábbi módszertan alapján ebből a körből.

Az Európai Unióban is egyedülálló módszertani fejlesztést hajtott végre a KSH: a kkv-k eddigi, kizárólag létszám-kategóriák alapján történő besorolása mellett mostantól az adminisztratív adatforrások és a KSH saját vállalatcsoport-regisztere felhasználásával a pénzügyi ismérvek és a vállalati kapcsolódások is bekerültek az osztályozási szempontok közé.

Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, és azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma meghaladta a 249-et, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok a vállalkozások kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót. A körből kiesett vállalkozások miatt 142 149-cel kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akik ebbe a szektorba sorolandók.

37 909 milliárd forint árbevétel

A kkv-k nettó árbevétele 2015-ben 37 909 milliárd forintot tett ki, a korábbi lehatárolás 73,1 százalékát. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7880 milliárd forint volt tavaly, tehát 2000 milliárd forinttal kevesebb írható a szektor javára, mint a létszámkategóriás osztályozás esetében.

A 250 fő alatti szervezetek esetében a kkv-körbetartozásnál alapvető kizáró okot jelentett a 25 százalékot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam a végső tulajdonos.

Mely cégek számítanak kkv-nak?

A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, amelyek magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva.

Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.

A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszámát, árbevételét, mérlegfőösszegét, jegyzett tőkéjét és állami/önkormányzati forrásból származó tőkeértékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek. A nonprofit gazdasági társaságok is bekerültek a körbe.

Forrás: MTI

 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)