Csángóföld - Kisinyov - Odessza, üzleti út
a Joint Venture Szövetség Tőkeexport Bizottságával!
2017. október 4 - 8

>> Program és részletek <<
 

 

#

 

 

Legfrissebb cikkeink

Pályázat a vállalkozásban
Pályázat a vállalkozásban

Rendszerváltást követően kezdett „virágozni” a magyar vállalkozói réteg, akik különböző érdekből kifolyóan saját útjukat „akarták” folytatni. Sokan közülük már rég szögre akasztották régi berozsdásodott...

Együttműködés az egyetemmel
Együttműködés az egyetemmel

A cél, hogy olyan minőségi felsőoktatás legyen a megyében, amelynek köszönhetően a fiatalok, piacképes tudással a zsebükben, helyben kamatoztatják majd a tanultakat.

Logisztika remekbe szabva
Logisztika remekbe szabva

A XVIII. Logisztikai Konferencia úgy van megszervezve ahogy egy ilyet kell. Parádés előadások, remek közönség, visszafogott okos hangsúlyok. Mindez a Gellértben.

Mit ad a kamarai regisztráció?
Mit ad a kamarai regisztráció?

Az Országgyűlés 2011. nov. 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv módosítását

Bajban az informatikai ipar ..
Bajban az informatikai ipar .. Az informatika cégeknél egyre csökkennek a megrendelések, ami nehéz helyzetbe sodorja az egész iparágat. Mi ennek az oka?

De valójában mi számít a kkv-nak?

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Új módszertannal osztályozza a kkv-kat a statisztikai hivatal.

Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat (kkv) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az új módszertan alapján a 2015. évi előzetes adatok szerint 674 416 volt a kkv-k száma, és 4831 vállalat esett ki a korábbi módszertan alapján ebből a körből.

Az Európai Unióban is egyedülálló módszertani fejlesztést hajtott végre a KSH: a kkv-k eddigi, kizárólag létszám-kategóriák alapján történő besorolása mellett mostantól az adminisztratív adatforrások és a KSH saját vállalatcsoport-regisztere felhasználásával a pénzügyi ismérvek és a vállalati kapcsolódások is bekerültek az osztályozási szempontok közé.

Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, és azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma meghaladta a 249-et, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok a vállalkozások kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót. A körből kiesett vállalkozások miatt 142 149-cel kevesebb azoknak a dolgozóknak a száma, akik ebbe a szektorba sorolandók.

37 909 milliárd forint árbevétel

A kkv-k nettó árbevétele 2015-ben 37 909 milliárd forintot tett ki, a korábbi lehatárolás 73,1 százalékát. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7880 milliárd forint volt tavaly, tehát 2000 milliárd forinttal kevesebb írható a szektor javára, mint a létszámkategóriás osztályozás esetében.

A 250 fő alatti szervezetek esetében a kkv-körbetartozásnál alapvető kizáró okot jelentett a 25 százalékot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam a végső tulajdonos.

Mely cégek számítanak kkv-nak?

A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, amelyek magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva.

Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.

A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszámát, árbevételét, mérlegfőösszegét, jegyzett tőkéjét és állami/önkormányzati forrásból származó tőkeértékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek. A nonprofit gazdasági társaságok is bekerültek a körbe.

Forrás: MTI

 


FEL

Szóljon hozzá!      (Jobbra tudnivalók!)